|
Size: 1371
Comment:
|
Size: 1580
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 3: | Line 3: |
| <<TableOfContents(3)>> | ||<tablestyle="float:right; font-size: 0.85em; background: #eeeeee; margin: 0 0 0 0;" style="padding: 0.5em;":> {{attachment:PDB_1hy9_EBI.jpg |CART|height="200"}} <<BR>>'''CART'''<<BR>>''Kokain- és amfetamin-regulált transzkript'' || Az elmúlt évtizedekben vált ismerté, és azóta egyre inkább a figyelem központjába kerül a CART peptid, mely neurotranszmitterként vagy hormonként számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt. Többek között a táplálkozásban, energiaháztartásban, szorongásban, stressz reakciók illetve függőség kialakulásában. Befolyásolja a csontanyagcserét, valamint antioxidáns hatású. A legújabb tanulmányokban rengeteg információt találunk a szervezetbeli helyéről, szabályozásáról, feldolgozásáról és funkcióiról, de további vizsgálatok folynak, annak érdekében, hogy felhasználhassák terápiás célokra. <<TableOfContents(3)>> |
| Line 5: | Line 7: |
| ---- == Felfedezése == |
|
| Line 12: | Line 17: |
| A CART mRNS szekvencia nem homológ egy másik mRNS-sel sem. Rágcsálóknál alternatív splicing eredményeként két egymástól 39 nukleotidban különböző mRNS-variáns képződik a CART génről. Az mRNS hosszabb és rövidebb variánsa közül, csak az utóbbi jelenik meg az ember esetében is. (Kuhar és mtsai (2000)) Az eltérő mRNS-variánsoknak eredményeként egy 129 és egy 116 aminosavból álló fehérje termelődik. A 27 aminosavból álló szignál szekvencia lehasadása jön létre a 102 valamint a 89 aminosavat tartalmazó proCART. A hosszabb változat az rlCART ( rat long form CART), a rövidebb az rsCART (rat short form CART). (Stanek (2006)) |
|
| Line 18: | Line 21: |
| === Szorongás === === Függőség === |
|
| Line 20: | Line 24: |
=== Szorongás === === Függőségek kialakulása === == Összegzés == |
A kokain- és amfetamin-regulált transzkript
|
Az elmúlt évtizedekben vált ismerté, és azóta egyre inkább a figyelem központjába kerül a CART peptid, mely neurotranszmitterként vagy hormonként számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt. Többek között a táplálkozásban, energiaháztartásban, szorongásban, stressz reakciók illetve függőség kialakulásában. Befolyásolja a csontanyagcserét, valamint antioxidáns hatású. A legújabb tanulmányokban rengeteg információt találunk a szervezetbeli helyéről, szabályozásáról, feldolgozásáról és funkcióiról, de további vizsgálatok folynak, annak érdekében, hogy felhasználhassák terápiás célokra.
Contents
Bevezető
Felfedezése
Kialakulása és helye a szervezetben
A CART mRNS és fehérjék
A CART szerepe
Táplálkozás
Szorongás
Függőség
Antioxidáns
Irodalomjegyzék
- Kuhar MJ, Adams LD, Hunter RG, Vechia SD, Smith Y. (2000): CART peptides. Regulatory Peptides 89: (1-3) 1-6
Rogge, G., Jones, D., Hubert, G. W., Lin, Y., & Kuhar, M. J. (2008). CART peptides: Regulators of body weight, reward and other functions. Nature Reviews Neuroscience 9: (10) 747-758