|
Size: 1595
Comment:
|
Size: 2757
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 3: | Line 3: |
| ||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:right;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0;"style="padding:0.5em; ;text-align:center"> {{attachment:PDB_1hy9_EBI.jpg|CART|height="200"}} <<BR>>'''CART'''<<BR>>''Kokain- és amfetamin-regulált transzkript'' || | ||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:right;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0;"style="padding:0.5em; ;text-align:center"> {{attachment:PDB_1hy9_EBI.jpg|CART|height="200"}} <<BR>>'''1. Ábra'''<<BR>>''Kokain- és amfetamin-regulált transzkript'' || |
| Line 7: | Line 7: |
| == Bevezető == ---- |
|
| Line 12: | Line 9: |
| Douglass és mtsai kísérleteik során (1995) próbálták megfejteni, hogy a pszichostimuláns hatású kábítószerek használata alkalmával, a különböző agyi területeken mely gének lépnek működésbe. Kísérleteik során patkányokban egy új mRNS-t fedeztek fel, melynek koncentrációja akut kokain és amfetamin bevitel után a bázisérték 3-4-szeresére emelkedett. Ezen kísérletek alapján kapta az új mRNS a Kokain- és amfetamin-regulált transzkript (CART), az általa kódolt fehérjék pedig, a CART peptidek elnevezést. Mindazonáltal kétségtelenné vált, hogy a központi idegrendszeren kívül a perifériás idegrendszer számos területén, valamint a gastrointestinalis rendszer egyes részein is megtalálható, és számtalan élettani folyamat koordinálásában fontos, szabályzó funkciója van. Mindezek ellenére, nem Douglass volt az első, akinek sikerült kimutatni a CART peptidet. Spiess és mtsai már 1981-ben találtak egy "szomatosztatin szerű fehérjét" egy juh hypotalamusában, mely akkor még nem keltett nagy érdeklődést. Csaknem 15 évvel később vált ismerté, mint Kokain- és amfetamin-regulált transzkript. |
A kokain- és amfetamin-regulált transzkript
|
Az elmúlt évtizedekben vált ismerté, és azóta egyre inkább a figyelem központjába kerül a CART peptid, mely neurotranszmitterként vagy hormonként számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt. Többek között a táplálkozásban, energiaháztartásban, szorongásban, stressz reakciók illetve függőség kialakulásában. Befolyásolja a csontanyagcserét, valamint antioxidáns hatású. A legújabb tanulmányokban rengeteg információt találunk a szervezetbeli helyéről, szabályozásáról, feldolgozásáról és funkcióiról, de további vizsgálatok folynak, annak érdekében, hogy felhasználhassák terápiás célokra.
Contents
Felfedezése
Douglass és mtsai kísérleteik során (1995) próbálták megfejteni, hogy a pszichostimuláns hatású kábítószerek használata alkalmával, a különböző agyi területeken mely gének lépnek működésbe. Kísérleteik során patkányokban egy új mRNS-t fedeztek fel, melynek koncentrációja akut kokain és amfetamin bevitel után a bázisérték 3-4-szeresére emelkedett. Ezen kísérletek alapján kapta az új mRNS a Kokain- és amfetamin-regulált transzkript (CART), az általa kódolt fehérjék pedig, a CART peptidek elnevezést. Mindazonáltal kétségtelenné vált, hogy a központi idegrendszeren kívül a perifériás idegrendszer számos területén, valamint a gastrointestinalis rendszer egyes részein is megtalálható, és számtalan élettani folyamat koordinálásában fontos, szabályzó funkciója van. Mindezek ellenére, nem Douglass volt az első, akinek sikerült kimutatni a CART peptidet. Spiess és mtsai már 1981-ben találtak egy "szomatosztatin szerű fehérjét" egy juh hypotalamusában, mely akkor még nem keltett nagy érdeklődést. Csaknem 15 évvel később vált ismerté, mint Kokain- és amfetamin-regulált transzkript.
Kialakulása és helye a szervezetben
A CART mRNS és fehérjék
A CART szerepe
Táplálkozás
Szorongás
Függőség
Antioxidáns
Irodalomjegyzék
- Kuhar MJ, Adams LD, Hunter RG, Vechia SD, Smith Y. (2000): CART peptides. Regulatory Peptides 89: (1-3) 1-6
Rogge, G., Jones, D., Hubert, G. W., Lin, Y., & Kuhar, M. J. (2008). CART peptides: Regulators of body weight, reward and other functions. Nature Reviews Neuroscience 9: (10) 747-758