Size: 85
Comment:
|
Size: 2565
Comment:
|
Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
Line 3: | Line 3: |
Itt írjon a(z) CD_Ritmus-ról/ről | Ritmus, szezonalitás, ciklikusság A cirkadián ritmus és a melatonin <<TableOfContents(5)>> A szervezetünkben zajló élettani folyamatok egyfajta ciklikusságot, ingadozást mutatnak. Ez lehet 18 órán belül ismétlődő, ún. ultradián ritmus (pl. légzés, NREM-REM fázis), vagy 24 órán belül ismétlődő cirkadián ritmus (pl. alvás/ébrenlét, hormontermelés, maghőmérséklet), de vannak 24 órán túl ismétlődő infradián ciklusok is (pl. ivarzás). == A CIRKADIÁN RITMUS: == Endogén biológiai szabályozó rendszer, melyet külső és belső stimulusok egyaránt befolyásolnak. Már a legősibb lényekben is felfedezték meglétét, ebből következtetve létfontosságú vezérlő mechanizmusa a belső homeostasisnak, ugyanis mai napig fennmaradt az evolúció során. Feltételezik, hogy a DNS replikáció UV fény elleni védelmét biztosította. === Története: === A biológiai óra központi idegrendszerben való pontos elhelyeződését 1972-ben, egy kísérletsorozat keretein belül lokalizálták. A kutatások kimutatták, hogy a suprachiasmatikus mag (suprachiasmatic nucleus;SCN) nagy terjedelmű afferens neuront fogad a retinától a hypotalamus felé és ezeknek a károsodása a cirkadián ritmus kiesését okozza. Későbbi munkálatok során bebizonyították, hogy a SCN egyedi neuronjai genetikailag meghatározott óra mechanizmussal rendelkeznek, amely transzkripciós-transzlációs feedback szabályozással biztosítja a közel 24 órás ciklust. (Clifford és mtsai, 2005) === Folyamata: === A cirkadián ritmus mozgatója egy vagy több központi oszcillátor („rezgéskeltő”), mely a külső környezeti változások jeleire mindennap újrahangolják a belső ritmust. Ezeket a jeleket a tudomány 1960 óta Jürgen Aschoff nyomán zeitgebernek („időadó”) nevezi, ilyen például a fény, táplálékforrás, hőmérséklet, szociális környezet. Bertolucci mtsaival leírták, hogy az oszcillátorok hátterében gének által kódolt transzkripciós faktorok állnak (clock gének). Hüllőkben, madarakban, emlősökben ezek a gének magas százalékban azonosak. Emlősökben a cirkadián ritmus centruma a hypothalamus területén található SCN dolgozza fel a környezetből a retinális ganglionokon keresztül érkező input információkat, majd továbbítja a következő lényeges központhoz a tobozmirigyhez, vagy a hypothalamicus magvakhoz. Ezek alakítják ki az output válaszokat. (ld.: 1.ábra) |
Ritmus, szezonalitás, ciklikusság A cirkadián ritmus és a melatonin
Contents
A szervezetünkben zajló élettani folyamatok egyfajta ciklikusságot, ingadozást mutatnak. Ez lehet 18 órán belül ismétlődő, ún. ultradián ritmus (pl. légzés, NREM-REM fázis), vagy 24 órán belül ismétlődő cirkadián ritmus (pl. alvás/ébrenlét, hormontermelés, maghőmérséklet), de vannak 24 órán túl ismétlődő infradián ciklusok is (pl. ivarzás).
A CIRKADIÁN RITMUS:
Endogén biológiai szabályozó rendszer, melyet külső és belső stimulusok egyaránt befolyásolnak. Már a legősibb lényekben is felfedezték meglétét, ebből következtetve létfontosságú vezérlő mechanizmusa a belső homeostasisnak, ugyanis mai napig fennmaradt az evolúció során. Feltételezik, hogy a DNS replikáció UV fény elleni védelmét biztosította.
Története:
A biológiai óra központi idegrendszerben való pontos elhelyeződését 1972-ben, egy kísérletsorozat keretein belül lokalizálták. A kutatások kimutatták, hogy a suprachiasmatikus mag (suprachiasmatic nucleus;SCN) nagy terjedelmű afferens neuront fogad a retinától a hypotalamus felé és ezeknek a károsodása a cirkadián ritmus kiesését okozza. Későbbi munkálatok során bebizonyították, hogy a SCN egyedi neuronjai genetikailag meghatározott óra mechanizmussal rendelkeznek, amely transzkripciós-transzlációs feedback szabályozással biztosítja a közel 24 órás ciklust. (Clifford és mtsai, 2005)
Folyamata:
A cirkadián ritmus mozgatója egy vagy több központi oszcillátor („rezgéskeltő”), mely a külső környezeti változások jeleire mindennap újrahangolják a belső ritmust. Ezeket a jeleket a tudomány 1960 óta Jürgen Aschoff nyomán zeitgebernek („időadó”) nevezi, ilyen például a fény, táplálékforrás, hőmérséklet, szociális környezet. Bertolucci mtsaival leírták, hogy az oszcillátorok hátterében gének által kódolt transzkripciós faktorok állnak (clock gének). Hüllőkben, madarakban, emlősökben ezek a gének magas százalékban azonosak. Emlősökben a cirkadián ritmus centruma a hypothalamus területén található SCN dolgozza fel a környezetből a retinális ganglionokon keresztül érkező input információkat, majd továbbítja a következő lényeges központhoz a tobozmirigyhez, vagy a hypothalamicus magvakhoz. Ezek alakítják ki az output válaszokat. (ld.: 1.ábra)