Szövegdoboz: 2.ábra - A Scoville-skála A kapszaicin a paprika (Capsicum annuum) csípősségét adó komponense. Szerkezetileg hasonló a vanillinhez, amit 1919-ben igazoltak. A kapszaicin kémiai szerkezetét tekintve 8-metil-N-vanillil-6-nonénamid, összegképlete C18H27O3N. Nagyon stabil, színtelen, szagtalan vegyület. Éterben, lúgokban, alkoholban jól oldódik. Hideg vízben oldhatatlan, ezért nem csillapítja a vízivás a paprika erősségét. A csípősség mértékének vizsgálatára Wilbur Scoville, amerikai kémikus javasolt egy máig élő módszert. Ennek lényege, hogy milyen mértékben kell a kapszaicint is tartalmazó alkoholos növényi kivonatot meghígítani, hogy a nyelven ne fejtse ki jellegzetes csípősségét (Scoville érték) (Scoville, 1912). Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb a paprika. Hagyományosan ezt képzett paprika kóstolók határozták meg, ám ez sok hibalehetőséggel járt.A kapszaicin mennyiségének meghatározását ma már nagy teljesítményű folyadékkromatográffal végzik (HPLC). A paprikában lévő kapszaicin kinyeréséhez acetonitrilt vagy metanolt használnak oldószerként, majd a készült kivonatot analitikai oszlopon elválasztják, és fluoreszcens detektorral analizálják. Ilyen módszerrel akár 6-9 kapszaicinoidot is el lehet választani.A kapszaicinoidok olyan aminosav eredetű vegyületek, melyek szintézisénél vanillilamin gyűrűhöz 8, illetve 13 szénatomszámú zsírsavláncok kapcsolódnak. Ilyen például a CAP, NDC és a DC. Fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan kapszaicinoidok is, amelyek nem okoznak csípős ízt, viszont élettani hatásaik nagyon hasonlóak. Ezeket kapsziátoknak nevezzük. Japán kutatók jelenleg is próbálnak olyan paprikát „létrehozni”, ami magas koncentrációban tartalmazza ezeket az anyagokat és mégsem okoz csípős ízt. Ezzel az erős paprikára érzékeny emberek számára is elérhető lenne ez a sok, jótékony hatás, anélkül, hogy kellemetlenséget tapasztalnának.Az egyes chili fajtákon belül is vannak különbségek, az erősséget befolyásolhatja, mint például a termesztéstechnológia vagy a paprika érettsége. A Szent István Egyetem Kertészeti Intézetében kutatásokat végeztek ezzel kapcsolatban és jelenleg is tartanak a fejlesztések, de be kell látni, hogy a csípősséget nem lehet egy állandó értéken tartani, hiszen az otthoni feldolgozás és tárolás is nagymértékben befolyásolhatja a paprika kapszaicin tartalmát.A fájdalmat sokféleképpen lehet csökkenteni. A helyi érzéstelenítők például gátolják az adott területen lévő idegeket, szelektív hatásuk nincs az érzőrostokra. A kapszaicin ezzel szemben közvetlenül az érzőrostokra hat. Ahhoz, hogy ezt megértsük, be kell vezetnünk a nociceptor fogalmát. Nociceptornak nevezünk minden olyan receptort a bőrben, amely a károsító hatásokat érzékeli (például hő, pH stb.). Az elnevezés a „noxious” angol szóból ered, amely károsítót jelent. (Szolcsányi, Jancsó-Gábor 1976). A kapszaicin ezekre a receptorokra van hatással, deszenzibilizáló hatását először Hőgyes Endre írta le 1878-ban.Ezután Dr. Szolcsányi János önkísérleteket végzett. Nyelvére többször egymás után kapszaicin oldatot csepegtetett, ez volt az előkezelés, deszenzibilizáció történt. Ennek hatására más, csípő, égető, bizsergést okozó anyagra sem volt olyan érzékeny, mint a kezelés előtt. Például a gyömbér csípősségét kevésbé érezte. Ezt a kísérletet bárki elvégezheti önmagán is, például erős paprika evés után a forró tea már nem okoz akkora „fájdalmat”, viszont íz érzésre, „hideg” érzetre (mentol) nem hat.TRPV1 (vanilloid) receptorA receptor elsőként felismert agonistája a kapszaicin volt, így kapszaicin receptornak nevezték el. Később világossá vált, hogy a kapszaicin mellett a vanilloid csoporttal rendelkező egyéb molekulák kötésére is képes. Ennek következtében a receptor elnevezését vanilloid receptorra változtatták meg (Szallasi, Blumberg 1989).A TRPV1-et nem csak kémiai, hanem fizikai hatások is aktiválhatják, mint például a hőmérséklet. Caterina és munkatársai 1997-ben fedezték fel, hogy egy termoszenzoros ioncsatornáról, TRP-ről (transient receptor potential) van szó. Egyes vélemények szerint a hőmérséklet a TRPV1 legfontosabb regulátora, és a receptorhoz kötődő molekulák jelentős része (a pH csökkenését is beleértve) csak a receptor megnyílásához szükséges hőmérsékleti értékeket csökkenti (Ryu, 2003). Így a receptort a savas pH is képes aktiválni.Működését tekintve a TRPV1 receptor egy nem szelektív kationcsatorna. Kapszaicin hatására a sejtbe áramló Na+ és Ca2+ ionok depolarizációt okoznak, a kapszaicinra érzékeny érzőidegek perifériás végződéseiből olyan neuropeptidek szabadulnak fel, amelyek helyi gyulladáskeltő hatással rendelkeznek. Ilyenek a tachykininek és a P-anyag (P = pain, vagyis fájdalom). Ezek vazodilatációt okoznak, valamint a plazmából nagymértékű fehérjekiáramlás hatására ödéma is kialakulhat. A P-anyag ezen kívül aktiválja a makrofágokat, fokozza a B-limfociták immunglobulin termelését, sőt a T-limfociták kemotaxisát is befolyásolja. Ezen hatások miatt a bőr piros és duzzadt lesz.Több éves kutatás után bebizonyították, hogy ezek az érzőidegek a helyi hatáson kívül „szenzokrin” (endokrinhez hasonló) funkciót is ellátnak. Az idegvégződésekből gyulladáskeltő neuropeptidek mellett szomatosztatin is felszabadul, amely a keringésbe jutva szisztémás gyulladásgátló és antinociceptív hatásokat fejt ki (Szolcsányi és mtsai, 2004). Ez az óriási felfedezés rengeteg új lehetőséget nyitott az orvostudományban, sok kutatás folyik ezzel kapcsolatban.Jelenleg a gyógyszergyári kutatásokban a deszenzibilizáció jelenségét használják fel, a kezdeti stimulációt követően a hosszú távú TRPV1 funkció csökkentés (gátlás) elérésével.Klinikai gyakorlatban a TRPV1-en ható molekulák közül csak kapszaicin tartalmú anyagokat használnak. A kapszaicint tartalmazó, külsőleg alkalmazott kenőcsök, tapaszok egyre népszerűbbek. Ezek sokféle kórkép, többek közt ízületi sérülés vagy gyulladás, övsömör, diabétesz okozta neuropátia, migrén és izomsérülés miatt jelentkező fájdalom enyhítésére alkalmasak. Ezen készítmények fejlesztése is folyamatban van, és egyre többféle fájdalom csillapításában bizonyulnak hatásosnak.A kapszaicin az előzőekben leírt mechanizmus alapján izgatóan hat a nyálkahártyára, légutakra, viszont a receptor fontosnak bizonyult az egyéb gyulladásos folyamatokban is. A Pécsi Tudományegyetemen a TRPV1 receptor szerepét vizsgálták akut légúti gyulladásban, génhiányos egereken.Kísérleteket végeztek, melyben endotoxinnal (lipopoliszacharid, LPS) váltottak ki akut interstíciális pneumonitist. Az intranazálisan adott LPS-sel a tüdőben lokalizáltan váltható ki gyulladásos reakció anélkül, hogy más szervekben szisztémás károsodást okoznánk.TRPV1 receptor génhiányos (TRPV1-) és „vad”, TRPV1 receptorral rendelkező egereket (TRPV1+) vizsgáltak.Az LPS-sel kiváltott peribronchiális/perivaszkuláris ödéma, a bronchusok körüli granulocita felhalmozódás és az ezek alapján összegzett gyulladásos pontszám TRPV1- egereknél magasabb, TRPV1+ egereknél jóval alacsonyabb szám volt.LPS kezelés hatására a szomatosztatin-szerű immunreaktivitás a tüdőben és a plazmában is növekedett TRPV1+ egerekben. Ezzel szemben a TRPV1- csoportban a szomatosztatin koncentráció LPS-indukálta emelkedése a tüdőben sokkal kisebb mértékű volt, a plazmában pedig teljesen elmaradt.Az eredmények arra utaltak, hogy a szomatosztatin gyulladás során TRPV1 receptor aktiváción keresztül szabadul fel a tüdő kapszaicin-érzékeny rostjaiból, majd a szisztémás keringésbe kerül (Elekes,2007).A kapszaicin bőrön keresztül felszívódhat, lokális neuropeptidek szabadulnak fel, ezek váltják ki az ödémát, bőrpírt. A bőrre került kapszaicin meleg, bizsergő, viszkető érzést okoz. A kapszaicin-érzékeny idegrostok perifériás végződéseiből P-anyag szabadul fel, ami vazodilatációt okoz.Csupán hideg vízzel a kapszaicint lemosni nem lehet, mivel nem vízoldható. Ha erős paprikával dolgozunk, fokozottan kell figyelni, hogy érzékeny területekhez ne nyúljunk. A szembe kerüléstől különösen óvakodni kell.Az emésztőtraktus védelmét szolgálja az azt borító viszkózus, mucindús réteg. A gyomor-bél traktusban két helyen találunk meg a TRPV1 receptort, s ezek sejtfelépítésükben különbőznek. A gasztroepitheliás sejtekben csak az endoplazmataikus retikulumban, míg a primér érző neuronokban a TRVP1 más sejtkompartmereken is megjelenik. Így ezek a neuronok membránkárosodást szenvednek a kapszaicin bejutása során (Catrina és mtsai, 1997). A TRPV1 szerepe az emésztési folyamatok során felértékelőik. Ha kis mennyiségű kapszaicin kötődik ezen receptorokhoz, akkor az emésztőtraktust borító mukózus réteg megvastagodik, és kémiai sérülésekkel szembeni ellenállása megnő a primer afferens neuronokon keresztül (Holzer és mtsai, 1990; Yamamoto és mtsai, 2001, Akiba és mtsai 2001).

Kapszaicin élettani hatásai

Ígyekszünk szerkeszteni a lapot, de sajnos többször kidobott a rendszer.

Kiválasztó szervrendszer

Bizonyított, hogy a kapszaicin intravezikális bejuttatása a húgyhólyagba hatással van annak működésére. Helyi hatásként neurogén gyulladást és a hólyagfal simaizmaiban reflexaktivációját okozza. Ugyanakkor, szelektív szenzoros denervációs szinten a húgyhólyag működésére ható gerincvelő reflex hiperaktivációját révén növeli a húgyhólyag kapacitását és csökkenti az ürítési kényszert.

Vírusfertőzés

A sok kedvező hatás mellett a vírusfertőzések elősegítője. Dózis függően látens vírusfertőzés során a reaktiválhatja a vírust, valamit hőhatása; TRPV-1 mediált és Ca2+-influx függően; a fertőzés újra kialakulását okozhatja.

Újszülöttek

A neonatális kapszaicin adagolás csökkenti az ödéma kialakulását a hasnyálmirigy parenchymájában, valamint az amiláz és myeloperoxidáz biokémiai markerek szintjét a szérumban. Szövettani kutatások által igazolt, hogy kevesebb lett a hasnyálmirigy gyulladás okozta szöveti károsodások mennyisége. (Nathan és mtsai 2002)

Idegrendszer

Az erek premeábilitásának és vasodilatációnak szabályozása a a primer afferens neuronok tachykinin és kalcitonin függő peptidek szekrécióján fokozásán keresztül történik kapszaicin hatására. A kapszaicinn fokozott adagolására a szenzoros neuronok deszenzivitációja következik be. Penny és mtsai (2005) kutatásnak hála a skizofrénia modellezésére és annak vizsgálatára is alkalmas a kapszaicin. Újszülött kortól kezdve a patkányok kapszaicin kezelésének hatására az állat agyában és idegrendszerében ugyanazon elváltozásokat tapasztalták, mint skizofréniás betegek eesetében. Ez a nagyszerű eredmény új távlatokat nyít a skizofrénia kutatás terén.

Hormonhatások

Egy 2015 kutatás szerint a csípős ételek fogyasztása korrelációban van a szérum tesztoszteronszint nagyságával. Feltételezések szerint a kapszaicin és más csípős ételek fogyasztása növeli a tesztoszteron termelést. Humán vonalon-e direkt vagy indirekt hatás kifejtése még bizonyításra vár. Pubertás és felnőtt patkányok kis mennyiségű kapszaicin diétás fogyasztása meglepő eredményeket hozott: a szérum tesztoszteronszint emelkedett, illetve a spermatogén sejtek aktivitása is fokozottá vált.

Irodalomjegyzék

1.Penny Newson, Ann Lynch‐Frame, Rebecca Roach, Sarah Bennett, Vaughan Carr, Loris A Chahl Intrinsic sensory deprivation induced by neonatal capsaicin treatment induces changes in rat brain and behaviour of possible relevance to schizophrenia. British Journal of Pharmacology Volume146, Issue3 October 2005 Pages 408-418 https://bpspubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1038/sj.bjp.0706349

2.Laurent Bègue, Véronique Bricout, Jordane Boudesseul, Rébecca Shankland, Aaron A. Duke Some like it hot: Testosterone predicts laboratory eating behavior of spicy food. Physiology & Behavior Volume 139, February 2015, Pages 375-377