A nyelvtanulás idegrendszeri alapjai (anyanyelvi és idegen nyelvi szinten)

Az emberek életének szerves része mind az anyanyelv, mind pedig az idegen nyelv. Éppen ezért sokakat foglalkoztat az, hogy hogyan lehet sikeresen elsajátítani az egyes nyelveket különböző életszakaszokban. Jelen munkánkban egy rövid anatómiai bevezető után a nyelvtanulás folyamatait mutatjuk be olyan témákat érintve, mint a kétnyelvű környezet hatását fiatal gyerekkorban és a felnőttkori idegen nyelvtanulás során végbemenő idegrendszeri, strukturális változások.

Bevezetés

Anatómiai bevezetőnkben azon agyi struktúrák kerülnek bemutatásra, amelyek szerepet játszanak a tanulásban, memóriában, motivációban és beszédértésben. A nagyagy (telencephalon) alkotja az agy elülső és hátulsó pólusát. Különböző lebenyei vannak: fali lebeny, nyakszirti lebeny, homlok lebeny, halánték lebeny. Négy lebenye közül kettő kiemelkedően fontos szerepet tölt be a kommunikációban. Az emberré válás folyamán a legnagyobb fejlődésen keresztülment homlok lebenyben (lobus frontalis) található, többek között a Broca-féle motoros beszédközpont (Br.44), mely Brodmann-areák közé tartozik.

• ||<tablestyle="float:center; font-size: 0.85em; background: #eeeeee; margin: 0 0 0 0;" style="padding: 0.5em;":>

  
  1. ábra
  Brodmann-areák: agykéreg funkciós illetve morfológiai egységei, melyeket Brodmann német anatómus írt le ||

A halánték lebeny (lobus temporalis) laterális részén helyeződik az elsődleges hallókéreg (Br.41). A szavak felismeréséhez és a hallottak megértéséhez nélkülözhetetlen Wernicke-féle beszédközpont (Br.22) is itt található. Ismert, hogy a két előagy félteke asszimmetriát mutat. A legtöbb emberben a beszéd és a gondolkodás a bal féltekéhez kötődik, ez tekinthető a domináns féltekének. A telencephalon a filogenezis során három, egymás után megjelenő részből áll: palaeopallium, archipallium, neopallium. A telencephalon felszínén néhány mm vastagságú szürkeállomány alkotja az agykérget (cortex cerebri).A paleopalliumot paleocortex, az archiopalliumot az archiocortex borítja. Az agyköpeny legfiatalabb részének, neopalliumnak szürkeállománya a neocortex. Az archiocortex, más néven hippocampus formatio kéregállományának jelentős szerepe van a tanulásban és a memória neocorticalis rögzítésében. A hippocampus formatio a limbikus rendszer legősibb része.

||<tablestyle="float:center; font-size: 0.85em; background: #eeeeee; margin: 0 0 0 0;" style="padding: 0.5em;":>
2. ábra
A hippocampus(szaggatott vonal) együttműködve a nagyagy kéreggel szerepet játszik az emléknyomok rögzítésében és a tanuláshoz, tájékozódáshoz szükséges információk megőrzésében ||

A limbikus rendszer a cselekedetek emocionalitására hat, ezáltal befolyásolja a tanulást valamint az emléknyom rögzítés. Nem ismeretlen előttünk az a megállapítás, hogy azon jelenségek, melyek számunkra érdekesek, izgalmasak gyorsabban, tartósabban rögzülnek emlékezetünkben.

[||<tablestyle="float:center; font-size: 0.85em; background: #eeeeee; margin: 0 0 0 0;" style="padding: 0.5em;":>
3. ábra
A hippocampus nevének egyik eredete: Julius Caesar Arantius (1529/1530 –1589) bolognai sebész csikóhalhoz hasonlítottae Julius Caesar Arantius (1529/1530 –1589) bolognai sebész csikóhalhoz hasonlította ||