A nyelvtanulás idegrendszeri alapjai (anyanyelvi és idegen nyelvi szinten)

Az emberek életének szerves része mind az anyanyelv, mind pedig az idegen nyelv. Éppen ezért sokakat foglalkoztat az, hogy hogyan lehet sikeresen elsajátítani az egyes nyelveket különböző életszakaszokban. Jelen munkánkban- egy rövid anatómiai bevezető után -a nyelvtanulás folyamatait mutatjuk be olyan témákat érintve, mint a kétnyelvű környezet hatását fiatal gyerekkorban és a felnőttkori idegen nyelvtanulás során végbemenő idegrendszeri, strukturális változások.

Bevezetés

Anatómiai bevezetőnkben azon agyi struktúrák kerülnek bemutatásra, amelyek szerepet játszanak a tanulásban, memóriában, motivációban és beszédértésben. A nagyagy (telencephalon) alkotja az agy elülső és hátulsó pólusát. Különböző lebenyei vannak: fali lebeny, nyakszirti lebeny, homlok lebeny, halánték lebeny. Négy lebenye közül kettő kiemelkedően fontos szerepet tölt be a kommunikációban. Az emberré válás folyamán a legnagyobb fejlődésen keresztülment homlok lebenyben (lobus frontalis) található, többek között a Broca-féle motoros beszédközpont (Br.44), mely Brodmann-areák közé tartozik.

A halánték lebeny (lobus temporalis) laterális részén helyeződik el az elsődleges hallókéreg (Br.41). A szavak felismeréséhez és a hallottak megértéséhez nélkülözhetetlen Wernicke-féle beszédközpont (Br.22) is itt található. Ismert, hogy a két előagy félteke asszimmetriát mutat. A legtöbb emberben a beszéd és a gondolkodás a bal féltekéhez kötődik, ez tekinthető a domináns féltekének. A telencephalon a filogenezis során három, egymás után megjelenő részből áll: palaeopallium, archipallium, neopallium. A telencephalon felszínén néhány mm vastagságú szürkeállomány alkotja az agykérget (cortex cerebri).A paleopalliumot paleocortex, az archiopalliumot az archiocortex borítja. Az agyköpeny legfiatalabb részének, a neopalliumnak szürkeállománya a neocortex. Az archiocortex, más néven hippocampus formatio kéregállományának jelentős szerepe van a tanulásban és a memória neocorticalis rögzítésében. A hippocampus formatio a limbikus rendszer legősibb része.

2. ábra
A hippocampus(szaggatott vonal) együttműködve a nagyagy kéreggel szerepet játszik az emléknyomok rögzítésében és a tanuláshoz, tájékozódáshoz szükséges információk megőrzésében

A limbikus rendszer a cselekedetek emocionalitására hat, ezáltal befolyásolja a tanulást, valamint az emléknyom rögzítést. Nem ismeretlen előttünk az a megállapítás, hogy azon jelenségek, melyek számunkra érdekesek, izgalmasak, gyorsabban és tartósabban rögzülnek emlékezetünkben.

3. ábra
A hippocampus nevének egyik eredete: Julius Caesar Arantius (1529/1530 –1589) bolognai sebész csikóhalhoz hasonlítottae Julius Caesar Arantius (1529/1530 –1589) bolognai sebész csikóhalhoz hasonlította

Agyi változások a második nyelv tanulásának hatására

A rövid idő alatt elsajátított idegen nyelv hatásai

A rövidtávú, de annál intenzívebb idegen nyelv tanulása is eredményez struktúrális változásokat az agyban. Az alábbiakban olyan kutatások kerülnek bemutatásra, melyekben különböző képalkotó eljárásokkal vizsgálták ezeket a hatásokat.

Svéd kutatás eredményei

Martenson és mtsai (2012) által végzett vizsgálatban összesen 31 fő vett részt. A kísérleti csoportot 6 nő és 8 férfi alkotta, akik mindannyian a Sweidish Armed Forces Intelligence and Security Center diákjai voltak. A csoport tagjai közül 2 fő oroszul, 4 főarabul, 8 fő pedig dari nyelvet tanult intenzíven a vizsgálat során. Az adott nyelvből egyikük sem rendelkezett semmilyen előismerettel. A kontroll csoportot orvostanhallgatók és kognitív-tudomány szakos hallgatók alkották. (Umea University hallgatói Svédországban) Összesen 17 fő alkotja a kontroll csoportot, ebből 7 férfi és 10 nő. A kírésleti csoport tagjai az adott nyelvet folyamatosan nagy intenzitással tanulják 10 hónapon keresztül. Az önkéntesek az intenzav nyelvtanulés során heti 300-500 új szóval találkoznak. MRI (Magnetic Resonance Imaging) készülék segítségével vizsgálták a résztvevők agyi változásait. A nyelvtanulás megkezdése előtt és a 10 hónapos intenzív tanulás után is készítettek MRI félvételeket. A kutatás eredményeként megállapították, hogy szemben a kontroll coporttal, a kísérleti csoportnál jelentős kérgi megvastagodás figyelhető meg. A bal félteke 3 régiójában észlelhetőek leginkább a változások: gyrus frontalis medius, gyrus frontalis inferior és gyrus temporalis superior.

[képek]

Amerikai kutatás eredményei

Schlegel és mtsai(2012) vizsgálataiban amerikai főiskolás hallgatók vettek részt. Összesen 11 fő tanult intenzív kínaiul kilenc hónapon keresztül. Ez idő alatt a résztvevők havonta estek át diffúziós tenzor képalkotási (DTI) vizsgálaton. DTI segítségével lehetővé válik az agy vízmolekuláinak és azok környezetének tanulmányozása mikroszkópikus szinten. Egy számítógépes képfeldolgozó módszer képes 3D-s rostrendszerként ábrázolni a nagy, fehérállományi pályákat a DTI adatok alapján.

4. Ábra
A DTI-nek óriási a jelentősége az idegtudományokban, de emellett a klinikumban is fontos képalkotó eljárás. Alkalmas olyan betegségek felismerésére, mint például az akut aschiaemia, agyi gyulladásos folyamatok. ||

A kutatás végeztével az anizotrópia mértékét jellemző változóról tettek megállapítást. Ez a változó, amelyet frakcionális anizotrópiának neveznek a struktúrális rendezetlenség mértékét kvantitatív módon határozza meg. A vizsgálat eredményeként leírták, hogy a kínai nyelvet tanulók esetében a frakcionális anizotrópia érték magasabb volt, mint a kontroll csoportnál. A kontroll csoport tagjai nem tanultak kínaiul ebben az időszakban.

Japán kutatás eredményei

Hosoda és mtsai (2013) vizsgálatában japán anyanyelvű fiatalok vettek részt, akik egy tizenhat hetes kurzus során angolul tanultak. Ez idő alatt a kísérleti csoport tagjainak folyamatosan fejlesztették a szókincsét, míg a kontroll csoport tagjai nem részesültek szókincs fejlesztében. A tréninget követő vizsgálatok során megállapították, hogy a ksíérleti csoport tagjainál fokozódott a szürkeállomány denzitása és a job oldali gyrus frontalis inferior pars apercularis fehérállományának denzitása is. Ezt a vizsgálatot megismételték egy évvel később. Az eredmények szerint azok a személyek, akik a tréning befejezése után nem foglalkoztak a nyelvvel, a szürkeállománydenzitása a vizsgálatok előtti állapotába tért vissza. Ezzel ellentétben azoknál, akik folyamatosan fejlesztették tovább a szókincsüket, az elmúlt év során, további denzitás növekedés volt megfigyelhető.