#acl NJB36A,JN2C3N,YLU94H:read,write Default <> = Prebiotikumok ellentmondásos hatása = = Bevezetés = Az alábbiakban elsőként a pro-, pre- és szinbiotikumok fogalmait ismertetjük. Azután kifejtjük az említett készítmények szervezetre gyakorolt hatásait, valamint a klinikumban történő alkalmazásukat. Végül kitérünk a bélflórára gyakorolt pozitív hatásokra, valamint a növekedésre gyakorolt, néhol ellentmondásokba ütköző kutatási eredményekre is. = Általános ismertetés = == Probiotikumok: == A probiotikumok olyan készítmények, amelyek élő, a szervezet számára patogén hatásokkal nem bíró, exogén eredetű mikroorganizmusokat tartalmaznak. A probiotikum kifejezés egy görög eredetű szóból ered, melynek jelentése „for life” vagyis az „életért”. A szó jelentése magában hordozza a probiotikumok legfőbb tulajdonságát, miszerint a gazdaszervezetre pozitív hatást gyakorolnak. Ez a pozitív hatás abban nyilvánul meg, hogy kedvezően hatnak a bélflóra fiziológiás működésére, ezáltal segítik az emésztést, emellett jótékony hatással bírnak az immunrendszer serkentését illetően, és a vitaminok felszívódásának segítésében is. A készítményekben található mikroorganizmusok legtöbb esetben a Lactobacillus, Bifidobacterium, Lactococcus, Streptococcus, Enterococcus törzsek képviselői közül kerülnek ki. Tartalmazhatnak továbbá élesztőgomba fajokat is, mint például a Saccharomyces cerevisiae. Ez az élesztő faj a kérődzőkben serkenti a bendőben lezajló fermentációs folyamatokat. Fontos kritériumnak tekinthető a probiotikus baktériumok kiválasztásánál az a tényező, hogy ezek a baktériumok nem emésztődnek meg a gasztrointesztinális traktus korai szakaszain. Élő állapotban érik el a vastagbelet, ahol jótékony hatásaikat kifejtik. Előnyös funkciójukat a bélflóra egyensúlyának beállításán keresztül fejtik ki. A készítményekben található tejsavbaktérium fajoknak köszönhetően csökkentik az intestinális pH-t, ezen kívül baktericid proteinek kerülnek kiválasztásra. Ezen hatások eredményeképp gátlás alá kerül a patogén baktériumok növekedése. Továbbá a vastagbélben található ezen patogén baktériumokkal versengenek a táplálékért, ezáltal is segítenek azok elszaporodásának szuppressziójában. Az említett hatásokon kívül, a probiotikumok képesek meggátolni a patogén baktériumok kitapadását az epithelialis sejtekhez, így meg tudják akadályozni az inváziót. == Prebiotikumok: == A prebiotikumok a WHO (2007) szerint olyan élettelen táplálék összetevők, amik a gazdaszervezetre jótékony hatást fejtenek ki azáltal, hogy bizonyos ott élő, a szervezet számára előnyös tulajdonságokkal bíró mikroorganizmusok szaporodását serkentik, vagyis a probiotikumok szaporodásának serkentésén keresztül fejtik ki pozitív hatásaikat. Tehát a probiotikumokkal ellentétben nem különböző exogén baktériumtörzseket visznek be a szervezetbe, hanem a vastagbélben élő endogén mikrobák szaporodásának szelektív serkentésén keresztül hatnak. Mivel szubsztrátjai lehetnek a vastagbélflóra baktériumainak, ezáltal közvetlen módon energiát szolgáltatnak, valamint serkenthetik egyes mineráliák (Ca, Zn, Mg) felvételét. Kiválasztásuknál öt fontos szempontnak kell megfelelniük, amelyeket a továbbiakban ismertetünk. Elsősorban feltétel, hogy ezek az anyagok emészthetetlenek legyenek, illetve a vékonybélben ne kerüljenek felszívásra. Fontos szempont továbbá, hogy a szájüregben található baktériumfajok által csak rosszul vagy egyáltalán ne fermentálódjanak, viszont a bélben található kedvező tulajdonságokkal rendelkező fajok képesek legyenek fermentálni és ezáltal hasznosítani őket. Az utolsó szempont pedig az, hogy ellentétben a bélflóra tagjaival, a patogén mikroorganizmusok ne legyenek képesek hasznosítani őket, így ne járuljanak hozzá ezek szaporodásához. Kémiai tulajdonságaikat tekintve ezek az anyagok általában emészthetetlen szénhidrát karakterű vegyületek, azaz poli- és oligoszacharidok, de lehetnek bizonyos peptidek, fehérjék, akár lipidek is. A leggyakrabban használt vegyületek a szacharidok csoportjába tartoznak és a következők: - FOS (fruktóz-oligoszacharidok) - GOS (galaktóz-oligoszacharidok) - IMO (izomaltooligoszacharidok) - XOS (xylooligoszacharidok) - TOS (transzgalaktooligoszacharidok) - SBOS (szójabab oligoszacharidok) == Szinbiotikumok: == . Olyan készítmények, amelyek egyaránt tartalmaznak probiotikumokat és prebiotikumokat is. Ezekben a készítményekben olyan pre- és probiotikum párosításokat igyekeznek alkalmazni, amelyek kiváló szinergizmusban állnak egymással, tehát megfelelő mértékben serkentik egymás kedvező hatásait. = Pozitív hatások: = A prebiotikumok hatásukat indirekten, a béltraktusban élő különböző mikroorganizmusok stimulálásán keresztül fejtik ki. A bélflóra diverzitása és az emésztőszerv környezetbéli különbségeinek köszönhetően, a bizonyos prebiotikumok hatásait nehezen lehet előre meghatározni. Ezért, ha terápiás, vagy egyéni alkalmazásról van szó, figyelembe kell venni az egyedek metabolizmusa közötti különbségeket. A természetesen előforduló prebiotikumok leggyakrabban gyümölcsökben, zöldségekben, cereáliákban és számos más ehető növényben találhatók meg, így a mindennapi táplálkozás során is rendszeresen fogyasztjuk őket. A természetes prebiotikumok csak alacsony koncentrációban fordulnak elő, ezért hasznosnak bizonyulhat a mesterségesen előállított prebiotikumok (pl.GOS, FOS, inulin, pektin stb.) alkalmazása. Az ipari előállítás eredményeképp lehetőség nyílt a prebiotikumok terápiás, klinikai alkalmazására, melyeknek pozitív hatását számos kutatás igazolja. == Prebiotikumok hatása az emberi szervezetre: == Az emlősök bélrendszerében megtalálható baktériumok 97%-át 4 törzs teszi ki; Firmicutes, Bacteroidetes, Actinobacteria és Proteobacteria. (Khanna, Tosh 2014) Ezek a mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak a homeosztázis fenntartásában, egyes mineráliák felszívódásában és segítik az idegen anyagok metabolizmusát. A bélflóra összetétele az élet során folyamatosan változik és bizonyos esetekben eltérhet az ideálistól; ezt az állapotot diszbiózisnak nevezzük. A megfelelő baktériumok hiánya, illetve egyes baktériumtörzsek túlszaporodása számos rendellenességet eredményezhet. A prebiotikumok pozitív hatása a szervezetre többek között a gasztroenterológiai és kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzése vagy enyhítése, illetve a táplálkozás befolyásolása révén nyilvánul meg, azáltal, hogy a hasznosnak tartott baktérium törzsek szaporodását stimulálják a bélrendszerben, így egyensúlyt létesítenek az endogén baktériumtörzsek közt. A prebiotikumok fermentációjának következményeképp rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) keletkeznek, melyek kis méretüknek köszönhetően diffúzan az érrendszeren keresztül több szervrendszert érintve képesek kifejteni a hatásukat, ahogy az 1. ábra is mutatja. || {{attachment:abra.jpg|width="200"|width="786",height="500"}} || ||'''1. ábra:''' ''Prebiotikumok hatása különböző szervrendszerekre'' || Az alábbi táblázatban néhány betegség, vagy kívánt hatás -és az azt pozitívan befolyásoló prebiotikum- látható. ||'''Hatás / Betegség''' ||'''Alkalmazott prebiotikum''' || ||Túlsúly, 2-es típusú diabetes mellitus ||Inulin, GOS, FOS || ||Jóllakottság ||FOS || ||Neurokémiai vegyületet termelő baktériumok stimulálása ||GOS || ||Mineráliák (pl. kalcium) jobb felszívódása, csontok egészsége ||Inulin, FOS || ||Egészséges bőr, víz retenció ||GOS || ||Allergia ||FOS, GOS || ||IBD (Inflammatory bowel disease) ||Inulin, laktulóz || ||Urogenitális egészség ||GOS || ||Csecsemő egészséges bélrendszere ||GOS, FOS || ||Fertőzések, vakcina válasz ||FOS, GOS, polydextróz || ||NEC (Necrotizing Enterocolitis) koraszülöttekben ||GOS, FOS || ||IBS (Irritable bowel syndrome) ||GOS || ||Utazók hasmenése (TD, Travellers Diarrhea) ||GOS || ||Székrekedés ||Inulin || ||Idős egyéneknél immunrendszer stimulálása ||GOS || == Prebiotikumok hatása az állatok szervezetére: == Ugyan a prebiotikumok emberi szervezetre kifejtett hasznos hatásairól is beszámol a szakirodalom, a legtöbb egyértelműen eredményes kutatást haszonállatokon hajtották végre. (gut microbiota and host health: a new clinical frontier) Mint ahogy az embereken végzett kísérleteknél figyelembe kell venni az egyedek közti különbségeket, úgy a különböző állatfajokkal végzett kutatások során számításba kell venni az alapvető anatómiai eltéréseket. A húsevők viszonylag egyszerű gasztrointesztinális rendszere és legfőképpen a rövid vastagbele miatt limitált lehetőségük van a fermentációs folyamatok hasznosítására, ezzel szemben a kérődzők, illetve lovak táplálkozásának alapvető része az erjesztés, gazdagabb bendőflórával rendelkeznek, így a prebiotikumok klinikai, terápiás használata is effektívebbnek bizonyulhat. A 2. táblázat mutatja a prebiotikumok -egyes állatfajokra- kifejtett hatásait. ||'''Faj''' ||'''Bélrendszer anatómiája''' ||'''Használt prebiotikum''' ||'''Eredmény''' || ||Kutya ||Rövid, egyszerű; fermentáció a vastagbélben ||scFOS (túlsúlyos kutyák) / scFOS és MOS ||Jobb inzulin válasz / Csökkent patogén fertőzés || ||Macska ||Rövid, egyszerű; limitált vastagbél fermentáció ||Fruktánok, Galaktánok ||Emelkedett szerves sav szint, több bifidobacteria, glükóz és aminosav metabolizmus modulációja || ||Malac ||Fermentáció a vakbélben és vastagbélben ||Szója poliszacharidok, FOS, MOS, chito-oligoszacharidok ||Csökkent patogén terheltség, javult növekedés || ||Választás előtti borjú ||Bendő kifejlődése előtti állapot ||Cello-oligoszacharidok, galaktozil-laktóz, élesztő sejtfal kivonat, MOS ||Nagyobb súlynövekedés, csökkent patogén terheltség || ||Baromfi ||Rövid középbél, kettős vakbél ||Inulin, élesztő sejtfal kivonat, laktulóz, GOS ||Javult a növekedés, ritkább fertőzések, javult tojás minőség, csont denzitás || ||Tenyésztett halak ||Rövid, egyszerű ||FOS, GOS, MOS ||Magasabb túlélési ráta, patogén rezisztencia || ||Ló ||Jelentős vastagbél, vakbél fermentáció ||Élesztő sejtfal kivonat, scFOS / scFOS (túlsúlyos állat) ||Jobb tápanyag emésztés, bélsár pH csökkenés / Jobb inzulin szenzitivitás || . 2.táblázat: Haszonállatok takarmányozásában használt prebiotikumok = A prebiotikumok alkalmazásának ellentmondásos hatásai: = A prebiotikumok jótékony hatásairól szóló ismereteket az állatorvoslás és az állattakarmányozás már régóta alkalmazza az állatok egészségi állapotának javítására és a termelési mutatók növelésére. Az Európai Unió tagországai 2006. január 1. óta erőteljesen korlátozzák az antibiotikumok felhasználását a rezisztencia kialakulásának veszélye miatt, hiszen ezelőtt széles körben elterjedt volt az antibiotikum tartalmú készítmények használata mint hozamfokozó anyagok, nem kizárólag mint terápiás készítmények. Miután a törvény szűkítette az antibiotikumok alkalmazásának területeit, az eddig megszokott hatásuk a növekedés fokozásában nem érvényesülhetett többé, a termelési mutatók visszaestek, és a haszonállat tenyésztésben kialakult az igény hasonló hatású anyagok iránt. Ebben a helyzetben új, ígéretes és (az antibiotikum rezisztencia kialakulás szempontjából is) etikus megoldást jelenthetnek a prebiotikumok, melyek növekedés stimuláló hatásuk mellett jótékonyan befolyásolják a bélflórát is. A Föld lakosságának növekedésével a haszonállatok iránti igény is jelentősen megugrott, hiszen fontos részét képezik a népesség táplálékkal való ellátásának, és egyre szélesebb körben megteremtődött a mindennapi hús iránti igény a különböző országok gazdaságának fejlődésével, így a lakosság életszínvonalának javulásával. A haszonállatok egészségének biztosítása nem csak állatvédelmi, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is kívánatos, sőt szükséges. A prebiotikumoknak tehát korábbi tapasztalatok alapján két fő jótékony hatásuk van a szervezetre, melyeket a takarmányozás és állatorvoslás fel tud használni az állatok egészségének megőrzésében és a termelés fokozásában. Ezek közül először a béflórára kifejtett hatásukat tárgyaljuk, majd kitérünk a növekedésre kifejtett (némileg ellentmondásos) hatásukra. == Prebiotikumok hatása a bélflóra egyensúlyára: == Haszonállataink bélflórája rendkívül komplex rendszer, egyes becslések szerint több mint 600 faj alkotja, melyek között Bacteriumok, Protozoák, Archeák, gombák és vírusok is vannak (Anadón és mtsai, 2019). Ez a komplex rendszer a szervezetben rengeteg folyamatra hatással van. Megfelelő összetétele fontos a jó emésztés, az immunrendszer megfelelő működése, az optimális növekedés szempontjából is. Ez az érzékeny egyensúly bármilyen külső hatásra felborulhat, dysbiosis alakulhat ki, mely hatással van a szervezet működésére. Ilyen külső hatás lehet például a környezet megváltozása, mely stresszt okozhat az állatnak, illetve takarmány váltás is, mely ha átmenet nélkül, túl gyorsan megy végbe, akkor a gasztrointesztinális traktus mikrobiomja nem tud hozzá alkalmazkodni. Általánosan elmondható, hogy a prebiotikumok hatására nő a ''Bifidobacteriumok'' és a ''Lactobacillusok'' száma a bélben, illetve csökken a pH. A kémhatás megváltoztatása jelentős a patogén baktérium fajok visszaszorításában, ami élelmiszerbiztonsági szempontból is nagyon fontos a haszonállatoknál. Ám mindezek mellett a prebiotikumok maguk is felboríthatják a bélflóra érzékeny egyensúlyát, diszbiózist okozva. A prebiotikumok használatakor elsősorban az adagolásra kell nagy hangsúlyt fektetni, mivel túladagolás esetén hasmenést és felfúvódást is okozhatnak (Markowiak és Śliżewska, 2018). A különböző prebiotikumokat a korábbi fejezetekben ismertettük, melyből kiderült, hogy nagyon sokfélék lehetnek, a megfelelő prebiotikum kiválasztása igen fontos. A bélben élő mikroorganizmusok nagy diverzitása miatt rendkívül nehéz tesztelni, hogy melyik prebiotikum hogyan hat a különböző mikroorganizmusokra. A prebiotikumok alkalmazása csak akkor lehet hatásos, ha a megfelelő organizmus szaporodását serkentjük vele, nem pedig az előnytelen, esetleg patogén baktériumokét. A diszbiózis kialakítása mellett, mely meglehetősen negatív hatás, a prebiotikumok alkalmazása lehet hatástalan is, amennyiben nem megfelelő dózisban, esetleg nem megfelelő anyagot alkalmazunk, így a kívánt hatást sem érjük el, és az anyagok “pazarlása” anyagi vonzattal is jár (Anadón és mtsai, 2019). == A prebiotikumok növekedés serkentő hatása: == A prebiotikumok növekedésre kifejtett hatása a bélflóra egyensúlyára kifejtett pozitív hatásával szemben ellentmondásos. Ez az ellentmondás az egyedi tényezők nagy hatása, a különböző dózisok adagolása és az alkalmazás ideje miatt léphet fel, melyek mind rendkívül fontosak az érzékeny egyensúly fenntartásához. Sok kísérletet végeztek azzal kapcsolatban, hogy a haszonállatok növekedésére és fejlődésére milyen hatással van bizonyos anyagok adott dózisban történő bevitele, és ezek a kísérletek változó eredményeket adtak. Biggs és munkatársai (2007) fiatal csirkéken tesztelték különböző prebiotikumok (inulin, oligofruktóz, MOS, rövid láncú oligoszacharidok, TOS) hatását a növekedési teljesítményben, mely kísérletben megállapították, hogy egyik esetben sem befolyásolták a testsúlyt jelentősen ezek az anyagok, azonban ha túladagolták őket, akkor kifejezetten negatív hatásuk volt a béltraktusra és az állatok növekedését is késleltették. Spring és munkatársai (2000) szintén csirkéken 1% IMO adagolás hatására szignifikáns testsúly csökkenést figyeltek meg. A prebiotikumok minden esetben pozitívan befolyásolták az állatok bélflóra összetételét (Markowiak és Śliżewska, 2018). A fent összefoglalt eredmények alapján megállapítható, hogy a prebiotikumok a bélflóra helyes egyensúlyának kialakításában illetve megőrzésében nagyon pozitív hatásúak, azonban a növekedésre kifejtett jótékony hatásuk elmarad a várttól. A következőkben kitekintést adunk legnagyobb számban tenyésztett haszonállatok és a prebiotikumok között fennálló kapcsolat tényezőiről. == Prebiotikumok hatása a haszonállatokra: == === Sertés === A sertések, ahogy a többi haszonállat is, érzékenyek az őket érő környezeti stresszre, mely a malacok elválasztásakor kifejezetten érvényesül. A kocától való elválasztás, a maternális immunitás vége, a takarmányváltás, esetleg másik telepre való szállítás nagy stresszt okoz az állatnak, ami csökkent takarmány felvétellel, és a növekedés visszaesésével jár. Ezek a tényezők az immunrendszer gyengülését okozhatják, hiszen az emésztőtraktus fontos védelmi vonala a szervezetnek a fertőzésekkel szemben, felborulhat a bélflóra egyensúlya, diszbiózis alakul ki. Ennek megelőzésére illetve kezelésére alkalmaznak prebiotikumokat, melyek helyreállítják a megfelelő bélflórát, növelik a jótékony baktériumok számát (''Lactobacillus, Bifidobacterium'') azonban a növekedésre csak ritkán vannak pozitív hatással (Gaggìa és mtsai, 2010). === Baromfi === A csirkéket érő stressz (takarmány váltás, szállítás) szintén hasonló, immunrendszert gyengítő hatással van a szervezetre, melynek hatására elszaporodhatnak a patogének a béltraktusban (''Salmonella spp.''). A csirkék bélcsatornáján relatíve gyorsan áthalad a bevitt táplálék, és egyes vizsgálatok szerint a bélflórájuk kevésbé diverz rendszer a többi állathoz viszonyítva, mégis tudják hasznosítani a bevitt prebiotikumokat (Anadón és mtsai, 2019). Prebiotikumok hatására a bélflóra egyensúlya helyreáll, azonban a növekedésre kifejtett hatása ellentmondásos. Nagy mértékben függ a mikroorganizmusoktól, a választott prebiotikum milyenségétől, mennyiségétől és az alkalmazás idejétől is. Sok esetben a kísérletben létrehozott körülmények messze állnak a telepi, nagyüzemi tartás körülményeitől, ahol a környezetnek és a stressznek jelentős módosító hatása van a növekedés serkentés kialakításában (Gaggìa és mtsai, 2010). === Kérődzők === A prebiotikumok alkalmazása kérődzők esetében korlátokba ütközik a monogasztrikus állatok emésztésétől való eltérés miatt. Az előgyomrokat (főleg bendőt) benépesítő baktériumok ugyanis le tudják bontani a legtöbb prebiotikumot, melyeknek tehát kérődzőkben nem érvényesül egyik fő tulajdonságuk, az emészthetetlenség. E probléma megoldására alkalmas lehet bizonyos bendő ellenálló technológia kidolgozása. A kísérletek nagy részében a prebiotikumok és probiotikumok alkalmazása jótékony hatással volt a bélflórára, hatástalan volt azonban a növekedésre. (Gaggìa és mtsai, 2010) === Társállatként tartott állatok === A társállatként tartott állatokra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre a prebiotikumok növekedésre kifejtett hatásait bizonyító kutatások. A kisállatgyógyászatban inkább a bélflórára kifejtett pozitív hatásukat használják ki, jellemzően probiotikumok alkalmazásával egy időben. = Összefoglalás = A kutatási eredményeket tekintve a prebiotikumok a bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak, azonban a növekedésre kifejtett serkentő hatásuk nem kellően bizonyított, sőt sok esetben ellentmondásos. Egyes elképzelések szerint a haszonállatok normál táplálkozásuk során is sok prebiotikus hatású takarmányt fogyasztanak, így valójában nem limitáló tényező a növekedésben, és talán emiatt nem fokozzák azt nagymértékben. A jövőben több prebiotikumok hatásával foglalkozó kutatás szükséges az ok-okozati összefüggések pontos feltárására, és a kapcsolatok tisztázására. = Irodalomjegyzék: = Anadón A, Ares I, Martínez-Larrañaga MR, Martínez MA (2019): Prebiotics and Probiotics in Feed and Animal Health. Nutraceuticals in Veterinary Medicine, 261–285. Biggs P, Parsons CM, Fahey GC (2007): The effects of several oligosaccharides on growth performance, nutrient digestibilities, and cecal microbial populations in young chicks. Poult Sci. 86(11):2327–36 Davani-Davari D, Negahdaripour M, Karimzadeh I, Seifan M, Mohkam M, Masoumi SJ, Berenjian A, Ghasemi Y (2019): Prebiotics: Definition, Types, Sources, Mechanisms, and Clinical Applications. PM Journal of Foods 8: (3) 92 Gaggìa F, Mattarelli P, Biavati B (2010): Probiotics and prebiotics in animal feeding for safe food production. International Journal of Food Microbiology, 141, S15–S28. Gibson GR, Hutkins R, Sanders ME, Prescott SL, Reimer RA, Salminen SJ, Scott K, Stanton C, Swanson KS, Cani PD, Verbeke K, Reid G (2017): Expert consensus document: The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of prebiotics. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 14: 491-502 Khanna S, Tosh PK (2014): A Clinician’s Primer on the Role of the Microbiome in Human Health and Disease. Mayo Clinic Proceedings 89: (1) 107-114 Marchesi JR, Adams DH, Fava F, Hermes GDA, Hirschfield GM, Hold G, Quraishi MN, Kinross J, Smidt H, Tuohy KM, Thomas LV, Zoetendal EG, Hart A (2016): The gut microbiota and host health: a new frontier. PM Journal of Gut 65: (2) 330-339 Markowiak P, Śliżewska K (2017): Effects of Probiotics, Prebiotics, and Synbiotics on Human Health. PM Journal of Nutrients 9:(9) 1021 Markowiak P, Śliżewska K (2018): The role of probiotics, prebiotics and synbiotics in animal nutrition. Gut Pathog 10, 21 Pandey KR, Naik SR, Vakil BV. (2015): Probiotics, prebiotics and synbiotics- a review. J Food Sci Technol.;52(12):7577-7587. Spring P, Wenk C, Dawson KA, et al. (2000): The effects of dietary mannanoligosaccharides on cecal parameters and the concentrations of enteric bacteria in the ceca of Salmonella-challenged broiler chicks. Poult Sci.79:205–11. Tsai YL, Lin TL, Chang CJ, Wu TR, Lai WF, Lu CC, Lai HC (2019): Probiotics, prebiotics and amelioration of diseases. J Biomed Sci. 26: 3 = Ábrajegyzék = 1. ábra: A prebiotikumok hatása különböző szervrendszerekre (Davani-Davari D és mtsai. ábrája alapján, illusztráció brgfx / Freepik által) 1. táblázat: Egyes humán betegségek és kezelésükre alkalmazott prebiotikumok (Gibson GR és mtsai táblázata alapján) 2. táblázat: Haszonállatok takarmányozásában használt prebiotikumok (Gibson GR és mtsai táblázata alapján)