Vadászgörény szaporodásélettana

Általános tudnivalók a vadászgörényről

Tenyésztésének és tartásának oka a sokszínűségéből és a kezelhetőségéből fakad. Valószínűleg az szőrméje miatt figyeltek fel rá az emberek, megközelítőleg időszámításunk előtt 500-ban. Az emberiség viszonylag korán felfedezte a vadászgörényekben rejlő potenciált, a kezdetekben főleg kártevő irtásra és üregi nyúl vadászatra(1.ábra) használták a tenyésztett egyedeket, ezekre a célokra még a mai napig is kiválóan alkalmazhatóak. Korábban előszeretettel használtak hím példányokat vadászat során, viszont a vadászat és kártevőirtás napjainkban sokkal jobban igényli a nőstények alkalmazását. A hímek nagyobbak és erősebbek, emiatt alkalmasak voltak a különböző zsákmány állatok megölésére, manapság inkább a préda kiugratása a cél, erre viszont a kisebb, mozgékonyabb nőstények az alkalmasabbak. Meghatározó az egyed tápláltsága vadászat előtt, sem a túletetett, sem az éhes görény nem fog megfelelő munkát végezni. A huszonegyedik században a vadászati célú tartás és tenyésztés mellett nagyon meghatározó a görények társállat szerepe, a 70-es években kezdtek népszerűvé válni, mint házikedvenc. A vadászgörény a vadonélő társánál jobban tolerálja az emberi betegségeket és étrendet, természetes kíváncsiságán túl, képes érzelmi kötődést is kialakítani a gazdájával. Mind e mellett labor állatként való alkalmazása is említésre méltó. Annak ellenére, hogy a laborban nagyon kis számban fordulnak elő, remek modell állata a humán influenzának, koronavírusnak, cisztás fibrózisnak. Számos anatómiai és endokrinológiai hasonlóságot mutat az emberrel, reproduktív fiziológiai, endokrinológiai vizsgálatokban fontos. A szaporodásbiológiai ismeretek a tenyésztéséhez és tartásához nélkülözhetetlenek.

Ivarszervek anatómiája, ivarérettség

Hím

Penis

A hím vadászgörények pénisze nagy hasonlóságot mutat a kutyákéhoz, a j alakú pénisz csont, más néven Baculum, caudalisán található a péniszben a húgycsőtől dorsalisan, ez jelentősen megnehezíti a katéterezést. Maga a pénisz craniális irányba mutat, a praeputium(2.ábra)

Herék

A két here a scrotumban, más néven herezacskóban található. A herék leszállása után a lágyékcsatorna (canalis inguinalis) záródik, ettől a pillanattól fogva a herék nem tudnak visszatérni a hasüregbe és innentől nevezhető ivarérettnek egy hím vadászgörény. A spermatogenezis folyamata a kanyarulatos csatornákban (ductuli seminiferi contorti) fokozódik decembertől júliusig. A herék láthatóan megnagyobbodnak a tenyészidőszak során (március- augusztus).

Szerkezeti anatómia

Az epididymis kanyarulatoscsatornák tömegéből áll. Fejre(caput), testre(corpus) és farokra(cauda) osztva a here dorsalis részén helyezkedik el, vele együtt a herezacskóban fekszik. A mellékhere feje efferens csatornákat kap a herékből a cranialis pólusnál. Ezen keresztül haladnak át a spermiumok a herékből a mellék herékbe. Az epididymis testében található a kanyarulatos spermiumcsatornák fő tömege, amely a herék caudális pólusánál halad át a mellékhere farkához. A spermiumcsatorna, más néven ductus deferens, egy egyszerű csatorna, mely a mellékhere farki részétől ered. A ductus deferensként craniális irányban áthalad a herék dorsalis részén medialisan a mellékhere testétől.

Vérellátás, idegek és nyirokrendszer

A Ductus deferenst az arteria és a vena deferens kísérik, illetve a herét ellátó idegek és nyirokerek. A ductus deferens craniális irányba halad a lágyékcsatornában a hasba. Az artéria testis ezután leválik a ductus deferenstől. A ductus deferens folytatódik, áthurkolva a húgycsövet a prosztata mirigye mellett.

Kiegészítő mirigyek

Az egyetlen járulékos nemi mirigy a prosztata, az ondó kialakításában van jelentős szerepe. Fusiform megnagyobbodás a húgycső proximális része körül, a hólyag nyakánál. A fiatal görényben nem nagyon elkülöníthető. A prosztata szintjén a ductus deferens mindkét oldalról a húgyhólyagba nyílik.

Pubertás és szexuális érettség

A hímek a születésüket követő évben válnak ivaréretté.

Nőstény

Petefészek

A bal petefészek caudálisan a 14. borda közepéig, a bal vesétől caudálisan fekszik. A jobb petefészek az utolsó borda közepéig (15.), a jobb vesétől caudálisan helyezkedik el. A petefészkeket szalagok függesztik fel a hasfalról.

Méh

A méh kétszarvú(uterus bicornis), a szarvak hosszúak. A méh teste kicsi. A vérellátás a petefészek- és méhartériákból és vénákból történik.(artéria- vena ovárica és uterina). Az ivarszerv szimpatikus beidegzés a plexus aorticus és renalisból történik.

Szeméremajak

A vulva a perineumon fekszik, ventrálisan a végbélnyílástól. Az ivarzási időszakon kívül kicsi(3.ábra), résszerű. Az ivarzás során megduzzad(4.ábra), és kis fánkhoz hasonlít.

Pubertás és szexuális érettség

Ivarérettséget 6-8 hónapos korukban érik el. A nőstények a születésüket követő évben már párosodnak.

Oestrous ciklikusság

Szezonálisan poliösztruszos állatok. Az ivarzási időszak márciustól 2-3 hónapig tart. Hosszú nappalos állatoknak számítanak, azaz a nappalok hosszának növekedése váltja ki az ivarzást. Az ivarzást duzzadt, rózsaszín vulva mutatja, amely a párzás után 2-3 héttel visszafejlődik. A párzás indítja el az ovulációt. Ezt indukált ovulációnak nevezzük. Párosodás esetén az ovuláció a közösülést követő 30-40 órán belül megtörténik. Ha nem pároznak, akár ~4 hónapig folyamatos ivarzásban maradhat a nőstény. Emiatt a pározatlan nőstények elpusztulhatnak az ivarzás utáni nem regeneratív vérszegénységben. Továbbá az ösztrogén folyamatosan stimulálja a petefészkeket, ami hyperoestrogenismushoz vezet. A felesleges ösztrogén elnyomja a csontvelő aktivitását. A tünetek közé tartozik a vulva duzzanata, a szőrhullás (allopecia) és a vérszegénység.

Párzás

A szeméremtest megduzzadása utáni 14. napon kezdődik.

Vemhesség és utódok

A vemhességi idő 42 nap. A méhlepény típusa placenta zonaria.

Alom

Átlagos alom 8-10 kölyök, de akár 18 is lehet. A kölykök 6-12 g, 3-4 cm hosszúak. Körülbelül 3hétig szoptatja őket a nőstény a 4pár emlőjén.

• Az utódok 32 napos koruktól hallanak, 4-5 hetesen nyílik ki a szemük és 6-8 hetesen elválaszthatók.

Ivarérettség

Általában 6-8 hónapos korban válik egy egyed ivaréretté, de ez nagy mértékben függ a fényviszonyoktól és a hőmérséklettől. Fontos megjegyezni, hogy az ivarérettség nem egyenlő a tenyészérettséggel, előbbi jelenti azt az életkort, melytől az állat folyamatosan életképes ivarsejteket termel, utóbbi jelenti azt az állapotot, amikor a görény tenyésztésbe vethető, szaporítható a nélkül, hogy bármi nemű károsodást szenvedne az egyedfejlődésben. Hímeknél a herék leszállása jelzi az ivarérett állapotot, ezt követően a szezonban lévő ill. a szezonon kívüli ivaros állapot ciklikus váltakozása a jellemző. Szezonban lévő ivaros állapot alatt a herék megnövekednek és az állat jellegzetes ivaros viselkedést mutat. Ezen ivaros viselkedés jellemzői a következők: -erős szag (ivartalanítással csökkenthető) -agresszivitás, akár emberekkel szemben is -jelölgetés (dörgölődzéssel, a nemiszerv tereptárgyakhoz való hozzányomásával kis nedves foltot hagy maga után) -domináns viselkedés a tüzelő nőstényekkel szemben (nőstény elkapása a grabancánál fogva, élénk érdeklődéssel párosítva)

A nőstények egy szezonban többször is ivarzanak, ezt nevezik szezonálisan polyoestrusos ivarzási ciklusnak. Tavasszal a megvilágított órák számának növekedésére indul be az ivari működés (16 óra megvilágítás- 8óra sötét), viszont a fényviszonyok és a hőmérséklet mellet meghatározó tényező a tápláltsági állapota és testsúlya is a nőstény egyednek. Mind az alultáplált, mind a túltáplált állatok ivarzása később jelentkezik. Az ivarzáshoz szükséges minimum testtömeg 450-500g. A tüzelés normál esetben 3 hétig tart, külső jele, hogy a péra jelentősen megduzzad, ill. viselkedésbeli változások is megfigyelhetőek. Az állat nyugtalanná válik, csökken az étvágya, más nőstényekkel szemben domináns magatartást mutat. A vadászgörényeknél megfigyelhető egy furcsa jelenség, az úgynevezett tüszőperzisztancia/hyperoestrogenismus. Ennek az úgynevezett túltüzelésnek a hátterében az áll, hogy más reflexovulátor fajokkal (pl macska) ellentétben, a kialakult tercier tüsző a párosodás elmaradása esetén nem sorvad el (atrézia), ezért folyamatosan fennmarad a magas ösztrogén koncentráció, mivel ezt a gráftüsző termeli. A hosszantartó, magas ösztrogénkoncentráció eredménye, hogy a nőstény görény táplálékfelvétele lecsökken, a csontvelő működésére is korlátozódik, így hosszútávon egy „anorexiás” állapot alakul ki, az egyed lesoványodik, vérszegény lesz, ezért a péra, fogíny kifehéredik, a szőre kihullik, majd bekövetkezik a halál. A vadászgörény reflexovulátor faj, ez azt takarja, hogy a tercier tüsző, csak a hüvelyt érő mechanikai inger hatására (párosodás/coitus) reped meg (ovuláció), de tüszőérés szezonálisan mindig van közben. Ez a mechanikai hatás váltja ki a GnRH csócsot, ami majd az FSH és LH koncentráció növekedését okozza, így az LH csúcs elérésekor bekövetkezik az ovuláció.

Vemhesség és utódgondozás

A megtermékenyült petesejtek a párzás utáni 5. naptól kezdve több napon át utaznak a méhig, ahol a beágyazódás a 12-15. napon már megtörténik az endometriumba. A beágyazódás vadászgörényekben centrális, a trophoblastok gyorsan nyomódnak be egy széles területen a méh epitheliumába. A legtöbb háziasított húsevőhöz hasonlóan a görények méhe is endotheliochoriális. Az első vemhesség 41 napig tart, a továbbiakban ez egy nappal kitolódik. A harmadik harmadban a nőstények táplálékigénye jelentősen megugrik, ilyenkor a magzatok az anya hasüregének jelentős térfogatát teszik ki ezért egyszerre csak kevesebb eledelt tud elfogyasztani. Fontos ilyenkor megemelni az állati eredetű, fehérjedús táplálék arányát. A vemhesség alatt a nőstények viselkedése megváltozik, ez nagyrészt kiszámíthatatlan, azonban jellemzően a párzást követő 20. nap környékén megindul a vedlés. Az elhullajtott bundát a természetben a nőstények a fészek bélelésére használják fel. Ha bizonytalan a párzás időpontja, ebből a jelenségből könnyen visszakövethető. Az ellésre való felkészülés az utolsó hetekben már megindulhat. Az állat ilyenkor nyugtalanabb, keresi a búvóhelyeket, fészeképítő magatartásformák jelenhetnek meg. Ha háromnál kevesebb utódra számíthatunk, előfordulhat, hogy az ellés indukációjához nem éri megfelelő mennyiségű stimulus az anya szervezetét. Ezért, ha a párzást követő 43. napig sem indul meg az ellés fontos kikérni egy állatorvos véleményét, aki megállapíthatja, hogy valóban kevés a magzat vagy álvemhesség áll fenn.

Az ellés folyamata 2-3 órán keresztül is eltarthat, általában csendben, nyugalomban. A kölykök világrajöttét az odúból áradó sivalkodó hangok jelzik. Ellés után az anya elrágja a köldökzsinórt, tisztára nyalja a kölyköket, a placentát pedig a szülőcsatornából való távozás után leggyakrabban elfogyasztja. Ha az anya ilyenkor is stresszes állapotban van, akkor az általában komplikációt jelez. Egy alom általában 6-8 kisgörényből áll, de előfordulhat akár 18 is. A kölykök vakon és süketen, teljesen csupaszon születnek. Méretük 3-4 cm, súlyuk 6-12 gramm körül várható(5.ábra). Az ellés befejeztét a kicsinyek elhalkulása jelzi, amikor az anya megkezdi a szoptatást.

Az első három hétben az anya szinte végig a fészekben marad a kölykökkel. Melegíti őket és naponta akár 8-12 alkalommal szoptat. A rendkívül magas táplálóanyag tartalmú tej hatására az utódok gyarapodása igencsak szapora 5-6 nap alatt megduplázhatják a súlyukat A kölykök 32 napos koruktól kezdenek hallani, a szemük pedig kicsivel később nyílik ki. Bár a végbélnyílás és a nemiszervük távolságából már korábban is lehet következtetni az állatok nemére, a 4. héttől a külső nemiszervek jellegéből egyértelműen eldönthető, hogy a kölyök hím vagy nőstény. 8 hetes korukra a kisgörények bundája teljesen kifejlődik, és már csakis szilárd táplálékot fogyasztanak.

Az nemek közötti különbségek 6 hónapos korban már különösen szembetűnőek a beinduló ivari működéseknek köszönhetően. A hímek továbbra is rohamosan fejlődnek, fejük és testük is nagyobb, zömökebb lesz. A herék leszállnak a herezacskóba, a hason pedig kifejezettebbé válik a pénisz tasaknyílása. A fiatal hímek ilyenkor kezdenek el a jellegzetes váladékukkal jelölni, erős pézsmaszaguk lesz. A nőstények is megjelenik a szag, de lényegesen szolidabb, mint a hímeknél, testük kisebb, kecsesebb. A végbél alatt felismerhetővé válik a péranyílás a hason pedig 4 pár emlőt találhatunk.

Ivarzásmegszüntetés

Legfőbb célja a már említett hyperoestrogenismus elkerülése. Ennek bőrön, vöröscsontvelőben, nyálkahártyákon, méhen megjelenő tünetei vannak(6. és 7.ábra), mindezt a hosszas, megnövekedett ösztrogén koncentráció váltja ki. Szimmetrikus szőrhullás alakul ki, mely nem kezelhető, csak a lábakon, fejen háton marad némi szőr, mindemellett kóros elszarusodás (hyperkeratosis) is kialakulhat a bőrön. A vöröscsontvelőben a vér sejtes elemeinek az őssejtvonala károsodik és súlyos csontvelőelégtelenség alakul ki (aplasticus amaemia), amely halálos. A vöröscsontvelő alulműködés mellett a fehérvérsejtet képző sejtvonalak is károsodnak, ezért egy immunszupresszív hatás is társul a vérszegénységhez, az állat fogékonyabbá válik különböző vírusos és bakteriális fertőzésekre, jellemzően méh és tüdőgyulladás alakul ki. Testszerte bőr alatti, gyomor-bél rendszerben fellépő vérzések is kialakulnak a vérlemezkék (trombocyták) számának kóros csökkenése végett. A nyálkahártyák az alacsony vörösvértest koncentráció miatt kifehérednek, a méhnyálkahártya mirigyes-tömlős túltengése figyelhető meg. Ezen tünetek mellett az állat táplálékfelvétele is csökken, étvágytalanná válik, drasztikus lesoványodás tapasztalható. Abban az esetben, ha fellép hyperoestrogenismus, a kialakult tünetek,első sorban a vérszegénység (anaemia) kezelhetőek. Ennek egyik módja a vértranszfúzió, ami viszonylag egyzerűen kivitelezhező, mivel a görényeknél nincsenek különböző vércsoportok. A donor leggyakrabban 1,5 kg feletti hím állat szokott lenni.

Az anaemia enyhíthető a csontvelő működésének serkentésével is, ilyenkor erythropoietint juttatunk a szervezetbe, ami szabályozza a vörösvérsejtek termelődését, ill. elősegíti az érésüket. Mindkét esetben a tünetek az álvemhesség alatt normalizálódnak, a szőr visszanő, a nyálkahártyák színe ismét élénk rózsaszín lesz, javul az étvágy. A görényeknél gyakran előfordul, főleg 4-5 éves korban, egy ún. FADC (Ferret Adrenal Disease Complex) nevezetű betegség, mely a túltüzelés tüneteit váltja ki, úgy, hogy a mellékvese elkezd szexuál hormonokat termelni (hímekben is fellép, licsit más tünetekkel). Ez a leghatékonyabban deslorelin implantátummal kezelhető (a deslorelin gyakorlatilag egy GnRH antagonista, gátolja a hipofízis-gonád-tengelyt, így tartja alacsony szinten a nemi hormon koncentrációt). Ezen információk értelmében, egy kiskedvencként tartott nőstény görényt célszerű az első tüzeléskor (kb. 8 hónapos korban) ivartalanítani, hogy kiküszöböljük a tüszőperzisztanciát. Előfordulhat, hogy egy rosszul elvégzett ivartalanítás során petefészek maradványok okoznak ösztrogénhatást, ilyenkor ivarzási tünetek észlelhetőek az egyeden. Tenyésztésre szánt egyedeknél az ivartalanítás nem opció, helyette különféle megoldások léteznek az ivarzás megszüntetésére, ezeket akkor kell alkalmazni, ha az állatot nem akarjuk az adott tenyész szezonban termékenyíteni (ún. pihentetés). A megtermékenyítés elkerülhető, ha vasectomizált hímmel (elkötött ondóvezetékű hím) fedeztetetünk, ebben az esetben kellő mechanikai inger éri a nőstény hüvelyében található szomatoszenzoros receptorokat ahhoz, hogy az ovuláció megtörténjen, ez után 42 napos álvemhesség alakul ki. Az ivarzás megszüntethető hormonkezeléssel, ilyenkor hCG-t (humán gonadotropin hormon) használunk, mely ovulációt vált ki, álvemhesség alakul ki. Bizonyos esetekben a kezelést követően sem szűnik meg az ivarzás, ez főleg valamilyen petefészek eredetű, ösztrogén termelő daganat hatására alakulhat ki.

Tenyésztés

A vadászgörény tenyésztésének több célja is lehet amik miatt más szemszögeket kell figyelembe venni. Manapság főleg hobbi célból tartanak az emberek görényeket. Ezeket főleg szín és habitus alapján tenyésztik, azért hogy szelíd, barátságos és olyan küllemű görényt kapjunk amely alkalmas házi kedvencként való tartásra. A vadász vérvonalú egyedeket vadász ösztön alapján illetve méret alapján tenyésztik tovább. A kisebb görények több helyre férnek be a zsákmány után. Itt általában annyira nincs szerepe a színnek. Mindkét esetben nagyon fontos hogy a szülők egészségesek legyenek. A párokat a kölykök jövőbeli céljai alapján érdemes szelektálni.

A tenyésztés történhet fedeztetéssel amikor a nőstény és a hím görény összeengedjük, hogy pározzanak. A párzás általában elég durva, ritkán halálos kimenetelű is lehet. E során hím egyed aggresszívan megragadja a tüzelő nőstény nyakát és hosszú időn keresztül fárasztja. Miután a nőstény elfáradt és megadja magát, ker ül csak sor a párzásra. Ez a folyamat indukálja az ovulációt a nőstény állatokban. A pároztatáson kívül a mesterséges megtermékenyítés is működőképes módszer. Ezt ritkán, főként különböző kísérleteknél alkalmazzák. Az intrauterin inseminatio gyorsfagyasztott spermával végezhető el. A folyamat sikeres ovulációt indukál hím állat nélkül.

Há valaki nőstény görényt tart és nem tervezi tenyészteni érdemes valamilyen ivarzásgátlási módszert alkalmazni. Ennek elmaradása súlyos problémákhoz és elhulláshoz vezethetnek. Ezek a hyperoestrogenizmusból adódnak ami az ovuláció és a sárgatest kialakulásának elmaradásából történik.A hyperoestrogenismus következményei közé tartoznak: bőrproblémák, szőrhullás, vöröscsontvelő problémából eredő vérképzési zavarok, méh nyálkahártya zavarok. Ezek a problémák egyszerre zajlanak le az állatban. Az állat egészségének megőrzése érdekében olyan ivarzás gátlási módszerek közül választhatunk, mint az ivartalanítás, a vazektomizált hímmel történő pároztatás, gyógyszeres ovuláció kiváltás vagy ciklusszupresszió. Az műtéti ivartalanítás után a nőstény véglegesen megszűnteti az ivarzást. Az alkalmazott sebészi eljárás a petefészek és méheltávolítás (ovariohysterectomia). Ennek a jövőben szövődménye lehet visszamaradt petefészek szindróma és mellékvesekéreg megbetegedés. A vazektomizált hímmel történő pároztatás hasonló eredménnyel jár, mint az ovuláció kiváltás GnRH és hCG tartalmú gyógyszerekkel. Ennek előnye, hogy nem lesz hyperoestrogenismusa az állatnak mivel minkét esetben kiváltódik az ovuláció, viszont az állat pár hónapon belül visszaivarzik és a folyamatot muszáj megismételni emiatt hosszú távon nem célszerű alkalmazni. Továbbá a gyógyszeres ovuláció kiváltás többszöri alkalmazása méhgyulladást válthat ki. A leghatásosabb módszer a progesztagén tartalmú gyógyszerek alkalmazása, melyek a petefészekciklus elnyomásával hatnak. A készítmény hatása körülbelül egy évig tart. Ennek során nem kell semmit ismételni vagy plusszban beadni a kezelt egyednek. Káros mellékhatások nem igazán alakulnak ki, ritkán több éves rendszeres kezelés után. Ilyen rendellenességek a HGCE, vemhesség meghosszabbodás, emlőmirigy GH termelése és daganatos elváltozása, cukorbetegség (diabetes mellitus), agresszív viselkedés és Cushing-kór. A súlyos mellékhatások ellenére a ritkaságuk miatt általában ez a legoptimálisabb kezelés.

Összegzes

A bemutatott jellegzetességek alapján nyilvánvaló, hogy a vadászgörény szaporodásbiológiája számos egyedi vonással bír. Tekintettel arra, hogy nem egy teljesen népszerűtlen házikedvencről van szó, a biogazdaságok elterjedésével és a vegyi anyagok esetleges visszaszorulásával pedig a kártevőírtásban is egyre nagyobb szerepe lehet a jövőben, ezen jellegzetességek ismerete, ha felületesen is, de fontos, hogy az állatorvosi eszköztár részét képezze.

Forráslista

Szakirodalom

Ball, R. S. (2008): Issues to Consider for Preparing Ferrets as Research Subjects in the Laboratory. published online

Howard, J.G.; Bush, M.; Morton, C.; Morton, F.; Wentzel, K.; Wildt, D.E.(1991): Comparative semen cryopreservation in ferrets (mustela putorius furo) and pregnancies after laparoscopic intrauterine insemination with frozen-thawed spermatozoa. Journals of Reproduction &Fertility

Proháczik, A.; Fodor, K.; Kuncsár, M.; Huszenicza, Gy.(2004): A vadászgörény (Mustela putorius furo) nemiműködése, valamint gyakoribb ivarszervi és hormonális megbetegedései. Irodalmi áttekintés. III. A nem kívánt ivarzás megelőzésének lehetőségei és korlátai. In.: Magyar Állatorvosok Lapja, 7. szám. p. 419-423.

Proháczik, A.; Kuncsár, M.; Huszenicza, Gy.(2004): A vadászgörény ivari működésének jellemzői és befolyásolásának lehetőségei. 10. Szaporodásbiológiai Találkozó (2003) (Kiskunmajsa). In.: Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. évf. 2. szám. p. 190-191.

Proháczik, A (2009): Szexuál endokrin diagnosztikai és gyógykezelési technikák háziasított vadászgörényben. PhD értékezés

Oppe, N: A vadászgörények szaporodás-biológiája és endokrinológiája.

Egyéb források

Suprelorin, INN-deslorelin (europa.eu)

Adrenal Disease Complex in Ferrets | Arizona Exotics | -Ferrets Resources (azeah.com)

Ferrets_and_Adrenal_Disease.pdf (exoticanimalveterinarycenter.com)

Képjegyzék

1.ábra: http://ferretingmansrabbitandvermincontrol.yolasite.com

2.ábra: http://www.pet-informed-veterinary-advice-online.com/ferret-sexing.html

3.ábra: https://www.pond5.com/search?kw=vulva&media=photo

4.ábra: http://www.saddy.it/furetti/en/riproduzione/

5.ábra: https://www.sciencefocus.com/news/endangered-black-footed-ferret-cloned-for-the-first-time/

6.ábra: https://www.cliniciansbrief.com/article/adrenal-gland-disease-ferrets

7.ábra: https://www.vetlexicon.com/treat/exotis/ferrets/diseases/anemia-overview