|
Size: 1316
Comment:
|
Size: 1157
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 2: | Line 2: |
| '''Állatokon végzett viselkedésvizsgálatok szerepe és határai a modern kutatásokban''' | = Állatokon végzett viselkedésvizsgálatok szerepe és határai a modern kutatásokban = <<TableOfContents(3)>> ''Egy másik említésre'' méltó kísérlet a hole-board test. Ebben a kísérleti állatokat egy négyszögletes arénában helyezik el, amely lyukakkal rendelkezik az alján, amin keresztüldugva a fejüket az állatok ismerkedhetnek környezetükkel. Ez a teszt pontosan ezt a viselkedést veszi alapul. Ennek a felfedezésre irányuló viselkedésnek a száma fordított arányosságot mutat az állat szorongási állapotával. A különféle gyógyszerek hatását ebben a tesztben befolyásolja az állat ismeretsége a berendezéssel, azon egerek estében akik első alkalommal fedezik fel az új környezetet a benzodiazepine típusú nyugtatók kettős hatással rendelkeznek, mégpedig úgy, hogy kisebb dózisban serkentik a felfedező viselkedést, míg nagyobb dózisban elnyomják azt. Érdekes viszont hogy azon egerek esetében, akik nem először találkoznak ezzel a környezettel, a kisebb dózisú gyógyszer sem rendelkezik serkentő hatással. |
| Line 6: | Line 9: |
| 1998 óta a Magyar Állam, kormányrendelet formájában szabályozza az állatokon való kísérletezést a hazai kutatásban. Ez a rendelet kihat mind az állatkísérletet végző személyre és intézményre, illetve a kísérleti beavatkozásra szánt állatra, amelynek fájdalmat, szenvedést, vagy éppen tartós károsodást okozhat. Az állatokon végzett vizsgálatok nagyon széleskörűek voltak, mivel nem csak az orvostudományban, hanem kozmetikai, etológiai vagy éppen katonai kutatásban is használták őket. Ezzel szemben ma már nem kap állatkísérletre engedélyt kozmetikumok tesztelése, fegyver vagy lőszer előállítása, dohány vagy egyéb élvezeti cikk. Az állatkísérletek célját is befolyásolja a rendelet, mivel ha nincs törvénybe iktatva, akkor a kísérlet végzésére nem kaphat engedélyt. Állati modelleken végzett viselkedésvizsgálatok elsődleges célja az emberi vonatkozású viselkedési zavarok, betegségek kutatása, amelyeket genetikai vagy egyéb külső vagy akár belső hatások indukálnak. (például különféle hormonális, környezeti, kórélettani tényezők stb.) ''' ''' |
''' ''' |
Állatokon végzett viselkedésvizsgálatok szerepe és határai a modern kutatásokban
Egy másik említésre méltó kísérlet a hole-board test. Ebben a kísérleti állatokat egy négyszögletes arénában helyezik el, amely lyukakkal rendelkezik az alján, amin keresztüldugva a fejüket az állatok ismerkedhetnek környezetükkel. Ez a teszt pontosan ezt a viselkedést veszi alapul. Ennek a felfedezésre irányuló viselkedésnek a száma fordított arányosságot mutat az állat szorongási állapotával. A különféle gyógyszerek hatását ebben a tesztben befolyásolja az állat ismeretsége a berendezéssel, azon egerek estében akik első alkalommal fedezik fel az új környezetet a benzodiazepine típusú nyugtatók kettős hatással rendelkeznek, mégpedig úgy, hogy kisebb dózisban serkentik a felfedező viselkedést, míg nagyobb dózisban elnyomják azt. Érdekes viszont hogy azon egerek esetében, akik nem először találkoznak ezzel a környezettel, a kisebb dózisú gyógyszer sem rendelkezik serkentő hatással.