|
Size: 565
Comment:
|
Size: 5298
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 11: | Line 11: |
| Az írásbeli vizsgák során, ahogy az a nevében is benne van írásban tesztekkel esetleg rövid, vagy esszé jellegű kérdésekkel mérik fel a tananyag elsajátításának fokát. Ilyenkor a diákok egy előadó teremben foglalnak helyet. A kapott feladatsorra meghatározott idő áll rendelkezésükre,(ez vizsga jellegétől, illetve vizsgáztatótól függ.)Ezeken a vizsgákon nem kérnek mást a diákoktól, mint az elsajátítandó tények egyszerű ismétlését, felidézését. A feladatok nagy része ismeretjellegű tudás mérésére hivatott, nem vizsgálják, hogy a diákok mennyire látják át a folyamatokat, mennyire tudják holisztikusan megközelíteni az esetlegesen felmerülő problémákat. Az írásbeli vizsgáknak jellegzetes feladat típusait is be lehet mutatni. Ezek a feladatok szerepelhetnek keverten egy-egy vizsgában, de előfordulhat az is, hogy az egész vizsgát egy féle feladat típusból állítják össze. Az írásbeli vizsga feladattípusai a következők. 1. '''Feleletválasztó feladatok: '''Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb, leginkább ismeret jellegű elemeinek a mérésére alkalmasak. · A legegyszerűbb feleletválasztó feladattípus az '''''alternatív vagy egyszeres választás'''''. Ilyen feladat lehet például egy állítás igazságtartalmának vagy a megoldás helyességének az eldöntése. A feladattípus lényegéből következik, hogy megoldása során a jó válasz véletlenszerű valószínűsége a többi feladattípushoz képest a legmagasabb. · '''''Többszörös választásnak''''' nevezzük azt a feladattípust, amelynél több válaszlehetőség közül kell kiválasztani egy vagy több helytálló választ vagy megoldást. A feladattípus nehézségi szintje tág határok között változtatható a válaszlehetőségek és helyes válaszok számának arányában, illetve a válaszlehetőségek valóságtartalmának közelítésével és távolításával. E feladattípus jellegzetes esete lehet az adott csoporttól történő különbözőség kiválasztása Értelemszerűen a legegyszerűbb, a feleletválasztó feladatok értékelése, hisz ennél a feladattípusnál egy pontosan, egyértelműen meghatározható helyes megoldás fogadható el. 2. A következő típus a '''feleletalkotó''' feladat. A feleletalkotó feladatok csoportjába tartoznak azok a feladatok, amelyeknél nem kész, előre megadott válaszlehetőségek közül kell kiválasztani a helyes megoldást, hanem rövidebb vagy hosszabb formában meg kell fogalmazni a választ. Ezeknél a feladattípusoknál az elvárható válasz hossza adja a további feladattipizálás lehetőségét. · Ily módon létezik a '''''kiegészítés''''' feladattípusa, amelynél egy adott tartalom megfelelő elemmel vagy elemekkel történő kiegészítése a feladat. · ''A '''rövid vagy egyszerű''''' válaszokat igénylő feleletalkotó feladatok esetében is könnyű dolga van az értékelőnek, hisz ez esetben is egyértelmű az elfogadható válasz. Az értékelési útmutató szintén egy jól meghatározható választ tüntet fel, a hozzá tartozó megfelelő pontértékkel. · ''A '''hosszabb válaszokat igénylő''''' feleletalkotó feladatok értékelése lényegesen nehezebb, mert ugyanazt a tartalmat különböző módon is meg lehet fogalmazni. Éppen ezért a javítókulcs elkészítése is sokkal összetettebb feladat, és nagy körültekintést igényel. A kellő feladatírói gyakorlat és a megfelelő körültekintés ellenére is az ilyen típusú feladatok értékelésének objektivitása rosszabb lehet azoknál a feladatoknál, amelyeknél egyetlen, félreérthetetlen megoldás létezik . A hosszabb választ igénylőm vagy '''esszé típusú''' feladatok értékelése esetében tehát a javító tanárnak azt kell megítélnie, hogy a válasz kifejezi-e a lényeget. Ennek érdekében olyan kifejezéseket, úgynevezett „kulcskifejezéseket” kell megadni az útmutatóban, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kell a válaszban a lényeg megragadása érdekében, illetve a megjelölt kulcskifejezéseknek a megfelelő kapcsolatban kell állniuk egymással. Az értékelőnek ebben az esetben nagy figyelemmel kell megkeresnie az értékelendő szövegben a megfelelő kifejezéseket, illetve értelmeznie kell, hogy az adott kifejezés a megfelelő szövegkörnyezetben szerepel-e. Minden egyes feleletalkotó feladat esetében az értékelési útmutató segítségével kaphat pontos információt a megfelelő kifejezések használata és a feladat pontozása közötti összefüggésekről |
Vizsgarendszerek összehasonlítása
Contents
Bevezetés
Vizsgák történelme
Vizsgarendszerek változása a kezdetektől, napjainkig
Írásbeli/szóbeli vizsgák aránya magyar egyetemeken
Írásbeli/szóbeli vizsgák aránya európai állatorvosi egyetemeken
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgák során, ahogy az a nevében is benne van írásban tesztekkel esetleg rövid, vagy esszé jellegű kérdésekkel mérik fel a tananyag elsajátításának fokát. Ilyenkor a diákok egy előadó teremben foglalnak helyet. A kapott feladatsorra meghatározott idő áll rendelkezésükre,(ez vizsga jellegétől, illetve vizsgáztatótól függ.)Ezeken a vizsgákon nem kérnek mást a diákoktól, mint az elsajátítandó tények egyszerű ismétlését, felidézését. A feladatok nagy része ismeretjellegű tudás mérésére hivatott, nem vizsgálják, hogy a diákok mennyire látják át a folyamatokat, mennyire tudják holisztikusan megközelíteni az esetlegesen felmerülő problémákat.
Az írásbeli vizsgáknak jellegzetes feladat típusait is be lehet mutatni. Ezek a feladatok szerepelhetnek keverten egy-egy vizsgában, de előfordulhat az is, hogy az egész vizsgát egy féle feladat típusból állítják össze.
Az írásbeli vizsga feladattípusai a következők.
1. Feleletválasztó feladatok: Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb, leginkább ismeret jellegű elemeinek a mérésére alkalmasak.
· A legegyszerűbb feleletválasztó feladattípus az alternatív vagy egyszeres választás. Ilyen feladat lehet például egy állítás igazságtartalmának vagy a megoldás helyességének az eldöntése. A feladattípus lényegéből következik, hogy megoldása során a jó válasz véletlenszerű valószínűsége a többi feladattípushoz képest a legmagasabb.
· Többszörös választásnak nevezzük azt a feladattípust, amelynél több válaszlehetőség közül kell kiválasztani egy vagy több helytálló választ vagy megoldást. A feladattípus nehézségi szintje tág határok között változtatható a válaszlehetőségek és helyes válaszok számának arányában, illetve a válaszlehetőségek valóságtartalmának közelítésével és távolításával. E feladattípus jellegzetes esete lehet az adott csoporttól történő különbözőség kiválasztása
Értelemszerűen a legegyszerűbb, a feleletválasztó feladatok értékelése, hisz ennél a feladattípusnál egy pontosan, egyértelműen meghatározható helyes megoldás fogadható el.
2. A következő típus a feleletalkotó feladat.
A feleletalkotó feladatok csoportjába tartoznak azok a feladatok, amelyeknél nem kész, előre megadott válaszlehetőségek közül kell kiválasztani a helyes megoldást, hanem rövidebb vagy hosszabb formában meg kell fogalmazni a választ. Ezeknél a feladattípusoknál az elvárható válasz hossza adja a további feladattipizálás lehetőségét.
· Ily módon létezik a kiegészítés feladattípusa, amelynél egy adott tartalom megfelelő elemmel vagy elemekkel történő kiegészítése a feladat.
· A rövid vagy egyszerű válaszokat igénylő feleletalkotó feladatok esetében is könnyű dolga van az értékelőnek, hisz ez esetben is egyértelmű az elfogadható válasz. Az értékelési útmutató szintén egy jól meghatározható választ tüntet fel, a hozzá tartozó megfelelő pontértékkel.
· A hosszabb válaszokat igénylő feleletalkotó feladatok értékelése lényegesen nehezebb, mert ugyanazt a tartalmat különböző módon is meg lehet fogalmazni. Éppen ezért a javítókulcs elkészítése is sokkal összetettebb feladat, és nagy körültekintést igényel. A kellő feladatírói gyakorlat és a megfelelő körültekintés ellenére is az ilyen típusú feladatok értékelésének objektivitása rosszabb lehet azoknál a feladatoknál, amelyeknél egyetlen, félreérthetetlen megoldás létezik
A hosszabb választ igénylőm vagy esszé típusú feladatok értékelése esetében tehát a javító tanárnak azt kell megítélnie, hogy a válasz kifejezi-e a lényeget. Ennek érdekében olyan kifejezéseket, úgynevezett „kulcskifejezéseket” kell megadni az útmutatóban, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kell a válaszban a lényeg megragadása érdekében, illetve a megjelölt kulcskifejezéseknek a megfelelő kapcsolatban kell állniuk egymással. Az értékelőnek ebben az esetben nagy figyelemmel kell megkeresnie az értékelendő szövegben a megfelelő kifejezéseket, illetve értelmeznie kell, hogy az adott kifejezés a megfelelő szövegkörnyezetben szerepel-e.
Minden egyes feleletalkotó feladat esetében az értékelési útmutató segítségével kaphat pontos információt a megfelelő kifejezések használata és a feladat pontozása közötti összefüggésekről
Előnyei
Hátrányai
Szóbeli vizsga
Előnyei
Hátrányai
Külföldi és magyar hallgatók véleményei a két vizsgatípusról