|
Size: 1452
Comment:
|
Size: 1575
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 7: | Line 7: |
| Line 11: | Line 10: |
| == cAMP általánosan == ---- /!\ '''End of edit conflict''' ---- |
|
| Line 23: | Line 19: |
| ||<tablestyle="float:center; font-size: 0.85em; background: #eeeeee; margin: 0 0 0 0;" style="padding: 0.5em;":> {{attachment:image.png |Glykogénbontás}} <<BR>>'''1. Ábra'''<<BR>>''1. Kép'' || |
A cAMP szerepe harántcsíkos izom adaptációjában
Contents
cAMP általánosan
A Ciklikus Adenozin Monofoszfát (cAMP) a második hírvivő molekulák közé sorolható, azaz olyan hormonok hatásmechanizmusában vesz részt, melyek nem képesek a sejthártyán át a sejtbe bejutni. A második hírvivő molekulákat olyan sejtfelszíni receptor molekulák aktiválják, melyek sejten kívüli részéhez hormon tud kötni, sejten belüli része pedig hormon kötése esetén aktiválja a második hírvivő rendszert. ábra1
A cAMP a sejtplazmában keletkezik az adenozin trifoszfát nevű molekulából, adenilát cikláz enzim hatására. Az adenilát cikláz enzim aktiválását az adenilát cikláz stimuláló G fehérje kapcsolt receptorok végzik, ugyanakkor megtalálhatóak adenilát cikláz inhibitorikus G fehérjék is, melyek az adenilát cikláz enzim aktiválását gátolják, és ezen keresztül csökkentik a sejtben lévő cAMP mennyiséget. A májsejtekben található adenilát cikláz erősebben válaszol a glukagon hormon hatására, míg az izomban az adrenalin hatása kifejezettebb. A cAMP lebontását a foszfodiészteráz enzim végzi adenozin monofoszfáttá. ábra2
|
Izomadaptáció
A cAMP ioncsatornákra gyakorolt hatása
CREB