|
Size: 2861
Comment:
|
Size: 6740
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 15: | Line 15: |
| A ''Cannabis sativa'' pollenje 16 kannabinoid vegyületet tartalmaz, melyek hasonló vegyi szerkezetet és változatos farmakológiai aktivitást mutatnak. Például a Δ9 –tetrahidrokannabinol hallucinogén tulajdonságokkal rendelkezik, míg a kannabikromén nyugtató hatást gyakorol a központi idegrendszerre. (Kieliszek és mtársai, 2018) | A ''Cannabis sativa'' pollenje 16 kannabinoid vegyületet tartalmaz, melyek hasonló vegyi szerkezetet és változatos farmakológiai aktivitást mutatnak. Például a Δ9 –tetrahidrokannabinol hallucinogén tulajdonságokkal rendelkezik, míg a kannabikromén nyugtató hatást gyakorol a központi idegrendszerre. (Kieliszek és mtársai, 2018) |
| Line 18: | Line 19: |
= 2. Temporális/Időszakos pollenellátás = A méhek számára több növény is elérhető, amelyekből nektárt vagy pollent, legtöbb esetben mindkettőt tudnak gyűjteni. Nyár végén kevés nektár- és pollenforrásként szolgáló növény áll rendelkezésre, ebben a szűkösségi időszakban lehet fontos hiánypótló a kender. Más tömegesen termesztett növényekkel, mint a napraforgó (''Helianthus annuus'') és tökfélék (''Cucurbitacae''), a virágzási periódusa csak kismértékű átfedést mutat. (O’Brien és Arathi, 2019) A ''Cannabis sativa'' nektárt nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségben termel, azonban rengeteg virágport nyerhetnek belőle a méhek. (Flicker és mtársai, 2019) Az állandó pollen ellátás a méhek számára nélkülözhetetlen, a benne lévő tápanyagok (fehérjék, vitaminok, lipidek és ásványi anyagok) miatt, továbbá szükséges növekedésükhöz, az ivadékok fejlődéséhez és a méhpempő előállításához. Mindemellett hozzájárulnak az egyéb növények beporzásához. (Dalio, 2012) Mindezen tulajdonságai miatt a ''Cannabis sativa'' gazdaságilag egyre inkább népszerű. = 3. A kutatók hipotézisei = Az utóbbi időben több kutatás is vizsgálta a ''Cannabis sativa'' és a méhek kapcsolatát. Kiindulási pontjuk azon megfigyelés, miszerint a kender pollen csalogató a méhek számára, ugyanakkor a hasznuk belőle még nem bizonyított. Feltételezik, hogy a táj egyszerűsödésének hatására a növényeket kevesebb méh, de nem kevesebb méhfaj látogatja. A növény magasság, a kenderföld diverzitása és a „látogatók” fajgazdagsága között is kapcsolat állhat fent. Továbbá a fajösszetétel szezonálisan is változhat, jelezve ezzel más növények elérhetőségében bekövetkező változást. (Dalio, 2012; Flicker és mtársai, 2019; O’Brien és Arathi, 2019) = 4. Kutatási módszerek és kivitelezés = == a.) Colorado == A fentebb említett feltételezésekből kiindulva valamint a korábbi szempontokat figyelembe véve kezdték meg amerikai kutatók kutatásukat Coloradóban 2018 nyarán. A kísérlet helyszínén - ami egy a coloradoi Fort Collins-tól északra eső terület - 10 darab kék lapát csapdát helyeztek ki. Tanulmányukkal azt is bizonyítani szerették volna, hogy ezen típusú csapda az egyik legideálisabb, ha többféle fajból származó méheket és azok mennyiségét kívánjuk vizsgálni egy területen. Az aktivált csapdák öt héten keresztül 5 napos periódusokban gyűjtötték be a méheket augusztus elejétől szeptember elejéig. A különböző időegységek között a csapdákat inaktiválták. Az eltérő időpontokban gyűjtött példányokat végül összevonták és kipreparálták. Minden méhet nemzetségi szintig képesek voltak meghatározni, éppen ezért a további számítások is nemzetség szinten zajlottak. A méhfajok sokféleségének és mennyiségének meghatározására kétféle számítási módszert alkalmaztak, a Shannon-Wiener indexet és a Simpson indexet. Az egyenletekben a p az egy nemzetségbe tartozó egyedek aránya, másképp kifejezve n/N (n= egy nemzetségbe tartozó egyedek; N= a mintában található összes példány), az ln a természetes logaritmus, R a nemzetségek száma. A Shannon-Wiener diverzitási index egyesíti a fajgazdagságot és azok relatív bőségét, feltételezve, hogy minden nemzetség képviselteti magát a mintában. Ezzel szemben a Simpson diverzitási index nagyobb hangsúlyt fektet a gyakoribb nemzetségekre és feltételezi, hogy az a néhány nemzetség, melyből csak kevés példány fordul elő, nem befolyásolja a diverzitási értéket. Mindkét értéket kiszámolták mind az öt periódusra nézve, majd belőlük görbét alkotva elemezték az adatokat. (O’Brien és Arathi, 2019) |
Contents
1. Bevezetés
a. Cannabis sativa-ról
i. Növény leírás
A kender (Cannabis sativa) a kétszikűek osztályába, azon belül pedig a kenderfélék családjába (Cannabiceae) sorolható lágy szárú növény. A Cannabis sativa robusztus, magas növésű erősen kompetitív és igénytelen, ebből eredően a világ számos pontján elterjedt. Főleg útszéleken, parlag- és műveletlen, vad területeken nő. (Dalio, 2012) Levelei tenyeresen összetettek, pollen tartó virága öt zöldessárga vagy lilás csészelevélből áll, melyek érés során kinyílnak. Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendő többhasznú gazdasági növénnyé vált magas hozama miatt. Az egynyári kendert általában március és május között ültetik, virágzása pedig a júliustól szeptemberig tartó időszakra tehető. Sárga pollene elsősorban széllel terjed. Más növényekkel egyetemben virág pora allergén lehet. (O’Brien és Arathi, 2019) Mindkét ivarú növény gabona és egyben rost forrásként is szolgálhat. A hím ivarú kender magasabb növésű, valamint magasabb pollen kibocsátással bír, mint a nő ivarú. Utóbbi esetében a kannabidiol (CBD) koncentrációja hangsúlyosabb. (Flicker és mtársai, 2019)
1. kép:Cannabis sativa természetes megjelenése
ii. Kémiai anyag tartalma
A Cannabis sativa gazdag kannabinoidokban, valamint részben tartalmaz aktív THC-t és THCA-t. Utóbbi át tud alakulni élettanilag aktív THC-vá. A növény THC-tartalmát az éghajlati viszonyok és a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja. (Hammon és mtársai, 2015) A Cannabis sativa pollenje 16 kannabinoid vegyületet tartalmaz, melyek hasonló vegyi szerkezetet és változatos farmakológiai aktivitást mutatnak. Például a Δ9 –tetrahidrokannabinol hallucinogén tulajdonságokkal rendelkezik, míg a kannabikromén nyugtató hatást gyakorol a központi idegrendszerre. (Kieliszek és mtársai, 2018)
b. Apis mellifera-ról
A házi méh (Apis mellifera) (2. kép) az ízeltlábúak törzsébe, azon belül is a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozik. Széles körben, főleg Európában elterjedt és tenyésztett rovar. Kaptárakban élnek és fejlett társadalmi szervezettséggel rendelkeznek, melyben egyetlen nőstény, a társaitól megjelenésében is lényegesen különböző királynő rak petéket. A többi, szaporodni nem képes nőstény vesz részt az utódok gondozásában valamint a táplálék szerzésében. A társadalom harmadik csoportjába tartoznak a hímivarú egyedek, a herék, melyek fullánkkal nem rendelkeznek és fő feladatuk a királynő megtermékenyítése.
2. Temporális/Időszakos pollenellátás
A méhek számára több növény is elérhető, amelyekből nektárt vagy pollent, legtöbb esetben mindkettőt tudnak gyűjteni. Nyár végén kevés nektár- és pollenforrásként szolgáló növény áll rendelkezésre, ebben a szűkösségi időszakban lehet fontos hiánypótló a kender. Más tömegesen termesztett növényekkel, mint a napraforgó (Helianthus annuus) és tökfélék (Cucurbitacae), a virágzási periódusa csak kismértékű átfedést mutat. (O’Brien és Arathi, 2019) A Cannabis sativa nektárt nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségben termel, azonban rengeteg virágport nyerhetnek belőle a méhek. (Flicker és mtársai, 2019) Az állandó pollen ellátás a méhek számára nélkülözhetetlen, a benne lévő tápanyagok (fehérjék, vitaminok, lipidek és ásványi anyagok) miatt, továbbá szükséges növekedésükhöz, az ivadékok fejlődéséhez és a méhpempő előállításához. Mindemellett hozzájárulnak az egyéb növények beporzásához. (Dalio, 2012)
Mindezen tulajdonságai miatt a Cannabis sativa gazdaságilag egyre inkább népszerű.
3. A kutatók hipotézisei
Az utóbbi időben több kutatás is vizsgálta a Cannabis sativa és a méhek kapcsolatát. Kiindulási pontjuk azon megfigyelés, miszerint a kender pollen csalogató a méhek számára, ugyanakkor a hasznuk belőle még nem bizonyított. Feltételezik, hogy a táj egyszerűsödésének hatására a növényeket kevesebb méh, de nem kevesebb méhfaj látogatja.
- A növény magasság, a kenderföld diverzitása és a „látogatók” fajgazdagsága között is kapcsolat állhat fent. Továbbá a fajösszetétel szezonálisan is változhat, jelezve ezzel más növények elérhetőségében bekövetkező változást. (Dalio, 2012; Flicker és mtársai, 2019; O’Brien és Arathi, 2019)
4. Kutatási módszerek és kivitelezés
a.) Colorado
A fentebb említett feltételezésekből kiindulva valamint a korábbi szempontokat figyelembe véve kezdték meg amerikai kutatók kutatásukat Coloradóban 2018 nyarán.
- A kísérlet helyszínén - ami egy a coloradoi Fort Collins-tól északra eső terület - 10 darab kék lapát csapdát helyeztek ki. Tanulmányukkal azt is bizonyítani szerették volna, hogy ezen típusú csapda az egyik legideálisabb, ha többféle fajból származó méheket és azok mennyiségét kívánjuk vizsgálni egy területen. Az aktivált csapdák öt héten keresztül 5 napos periódusokban gyűjtötték be a méheket augusztus elejétől szeptember elejéig. A különböző időegységek között a csapdákat inaktiválták. Az eltérő időpontokban gyűjtött példányokat végül összevonták és kipreparálták. Minden méhet nemzetségi szintig képesek voltak meghatározni, éppen ezért a további számítások is nemzetség szinten zajlottak. A méhfajok sokféleségének és mennyiségének meghatározására kétféle számítási módszert alkalmaztak, a Shannon-Wiener indexet és a Simpson indexet. Az egyenletekben a p az egy nemzetségbe tartozó egyedek aránya, másképp kifejezve n/N (n= egy nemzetségbe tartozó egyedek; N= a mintában található összes példány), az ln a természetes logaritmus, R a nemzetségek száma. A Shannon-Wiener diverzitási index egyesíti a fajgazdagságot és azok relatív bőségét, feltételezve, hogy minden nemzetség képviselteti magát a mintában. Ezzel szemben a Simpson diverzitási index nagyobb hangsúlyt fektet a gyakoribb nemzetségekre és feltételezi, hogy az a néhány nemzetség, melyből csak kevés példány fordul elő, nem befolyásolja a diverzitási értéket. Mindkét értéket kiszámolták mind az öt periódusra nézve, majd belőlük görbét alkotva elemezték az adatokat. (O’Brien és Arathi, 2019)