A rostban gazdag táplálkozás jótékony szerepe egyes betegségek vonatkozásában

Élelmi rostok

A rostok növények alkotóelemeiként vannak jelen a természetben, de ma már léteznek mesterségesen előállított szénhidrát-polimerek is. A vékonybélben ezek nem tudnak megemésztődni, se felszívódni, de számos más biológiai folyamat nélkülözhetetlen résztvevői. Egyes állatok (kérődzők) azonban képesek mikrobiális fermentációval megemészteni ezeket is, illózsírsavak keletkeznek, amik jelentős energiaforrásként szolgálnak. Az élelmi rostok azok a rostok, amelyeket elfogyasztunk. Ma már nagyon változatos anyagokat sorolunk ide, de van négy közös tulajdonságuk:

1. „növényi vagy abból kémiai átalakítással előállított nagymolekulájú szénhidrátok, azok komplex keverékei”
2. lehet vízben oldódó, nem oldódó vagy gélt képző
3. emésztőenzimekkel nem bonthatóak, így nem szívódnak fel, de más bélben lejátszódó fiziológiai folyamatokat befolyásolnak
4. a vastagbélben fermentatív bontás történhet (kérődzők-bendő)

Ide tartoznak a nem keményítő-poliszacharidok (pl. cellulóz, hemicellulóz, ß-glukan, inulin), az oligoszacharidok, a lignin, különböző zsírsavszármazékok és egyéb mesterségesen előállított rostok is. A rostokat vízoldhatóság alapján csoportosíthatjuk, ebben nagy változékonyságot mutatnak. A vízoldható rostok (pl. pektinek) jótékony hatással vannak a glükóz és a lipid metabolizmusra, míg a nem vízoldhatóak (cellulóz, hemicellulóz, lignin) inkább a salakanyagok eltávolításában játszanak szerepet. (Dr. Szendrei és Csupor,2006), (Papathanasopoulos és Camilleri, 2010)

Ebben a táblázatban fontosabb rostok szerepelnek, és azok tulajdonságai, felhasználása:

1. ábra: Fontosabb rosttípusok és néhány tulajdonságuk (Papathanasopoulos és Camilleri nyomán)

Betegségek

Elhízás

Az elhízás egy krónikus betegség, amely az anyagcsere folyamatok egyensúlyának eltolódása genetikai, endokrin, központi idegrendszeri vagy környezeti hatások miatt. Számos kísérő betegsége miatt fokozott odafigyelést igényel. Magyarországon a KSH 2017-es közleménye szerint körülbelül a lakosság 55%-a küzd különböző mértékű elhízással. (Központi Statisztikai Hivatal, 2018)

2.ábra: A 16 éves és idősebb népesség tápláltság-testtömeg index alapján -megoszlása, 2017 (Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal nyomán)

Az élelmi rostok különböző folyamatok mediátorjaként működnek. Főként a glükóz homeosztázis, zsírsav metabolizmus és a kalória bevitel szempontjából vizsgálták tudományos körökben. Ám legfőképp a gyomor szenzor- motoros modulációjában játszik nagy szerepet. Gél formáló, duzzasztó hatású anyag, valamint módosítja a viszkozitását a gyomortartalomnak. A gyomor és vékonybél motilitását fokozza, de késlelteti a gyomor ürülését. Tompító hatása van az étkezés utáni glükóz és inzulin válaszra. Hozzávetőlegeses 35%-os eltérés látható a glükóz csúcsérték koncentrációjában cukor bevitel után- Csökkenti az α-amiláz hozzá kapcsolódását a szubsztrátjaihoz, a megváltozatott viszkozitás miatt. A vastagbél microbiomjában a rostdús táplálkozás fokozza a gramm negatív baktériumok szaporodását.

Az napi rostbevitel és a testsúly között fordított arányosságú kapcsolat figyelhető meg. Az átlagos ember nem eszik megfelelő mennyiségű rostot. Számos humán kísérlet támasztja alá, hogy súlycsökkenés kíséri az élelmi rost fokozott bevitelét, vagy erre vonatkozó kiegészítő tabletták szedése. Meghosszabbítja az étkezési időt, mivel hosszú rágási folyamatot igényel. Fokozottabb teltség érzetet tapasztalunk összehasonlítva a könnyen emészthető poliszacharidokkal, így csökkenti az éhségérzetet. (Athanasios és Camilleri, 2010)

Diabetes

A diabétesznek két típusa van. Az egyes típusú (gyerekkori), amikor a hasnyálmirigy inzulin termelése csökken, vagy elmarad, míg a kettes típusú (felnőttkori), amikor nem tudja hasznosítani a szervezet. Az inzulin a vér glükóz szintjét szabályozza olyan módon, hogyha az alap értéknél magasabbat érzékel a szervezet a vérben, akkor a hasnyálmirigy inzulinszekréciója fokozódik, a vérből visszaszívódik a glükóz és raktározódik. Ha ebbe a folyamatba hiba csúszik, akkor alakul ki a hyperglicaemia, ami magas vérglükóz szintet eredményez, a vizeletben megjelenik a glükóz. Ekkor beszélhetünk cukorbetegségről.

A cukorbetegség a legfőbb okozója a vakságnak, szívinfarktusnak és a májelégtelenségnek.

A WHO adatai alapján a cukorbetegségben küzdők száma 1980 és 2014 között 108 millió főről 422 millióra növekedett. 2016-ban közel 1,6 millió ember közvetlen halálát okozta ez a betegség. (Sarwar és munkatársai, 2010)

Kísérletek kimutatták, hogy a rost javítja az inzulinnal kapcsolatos problémát. Az arabinoxilánnak (AX) tulajdonítják a jó hatást. Ez a búzaszemben főleg a maghéjban, a termésfalban és az aleuron rétegben található heteropolimer. A gabonának ezen részei őrlés után a korpában vannak, viszont a lisztben is megtalálhatóak. A vízoldható AX-ek jelentősége nagyobb, mint a vízoldhatatlanoké, mert hamarabb felszívódnak. Az arabinoxilán frakcionálása során elő lehet állítani xilózt és xilooligoszacharidokat is.

A kísérlet során arabinózzal szubsztituált oligopoliszacharid xilán volt a vizsgálandó komponens. Az átlagosnál 5%-kal több xilooligoszacharidot tartalmazó búzakorpával kiegészített táplálékot adtak az állatoknak. Az eredmény egyértelmű volt: javította a vércukor- és lipidszintet, növelte az antioxidáns hatást. Számos enzim aktív jelenlétét is ki lehetett mutatni a vérből. Ezen felül az oxidatív stresszt okozó enzimek szintje negatívan, míg az antioxidánsoké pozitívan változott.

Számos módon megelőzhető a cukorbetegség. Fontos az egészséges és testalkatunknak megfelelő testsúly elérése és megtartása, hiszen sokszor elhízás hatására jelenik meg a diabétesz. Emellett figyelnünk kell a rendszeres napi mozgásra, akár futás, úszás, biciklizés formájában. Meg kell még említeni a helyes táplálkozást, azon belül leginkább a cukrok és telített zsírok bevitelének csökkentését/elhagyását. Ajánlott még a dohányzásról való leszokás, ami nem csupán a cukorbetegség megelőzésénél fontos, hanem csökken a tüdőrák, a légúti betegségek és érszűkület kockázata is.(Szendi és munkatársai, 2012)

Stroke

A stroke (szélütés) egy hirtelen kialakuló károsodás az agyban, melyet egy vérkeringési probléma okozta. A fellépő keringés zavar miatt az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez és perceken belül el tudnak halni. Kettő fajtáját különítjük el. Az ischémiás stroke az agyat tápláló ér elzáródása, mely lehet trombózisos vagy embóliás lefolyású is. Az erek szűkületének és elzáródásának esélyét az érelmeszesedés folyamata nagymértékben befolyásolhatja. A vérzéses stroke esetén a pókhálóhártya és az agyállomány közötti bevérzésként jelenik meg.

A rost szerepe ebben az esetben arra alapul, hogy az érelmeszesedés folyamatában lerakodó koleszterol lerakódását csökkenti, azáltal hogy redukálja az epesavak adszorpcióját és a microbiom felszívódási tényezőit módosítja. Megelőzi a glükóz intoleranciát, úgy hogy eltolja az étkezés utáni hyperglycemiát. Ezen kívül számos pozitív hatását feljegyezték, mint az artériás vérnyomás és a szisztémás gyulladások mértékének csökkentése, valamint az rostdús étkezés betartásával a testsúly nem növekszik, így a testzsír százalék sem nő és kevesebb lipoprotein tud lerakódni az artériák falára.

Belső gyulladásos folyamatok gyakran előidézhetnek érrendszeri tüneteket és összefüggésben lehet a stroke kialakulásában. A C-reaktív protein egy markeranyag, ami a gyulladást, vagy esetlegesen előrejelzőként mutathatja a cardiovascularis problémákat. A rostbevitel és a vérszérum C-reaktív protein tartalma között fordított arányosságot mutattak ki. Egy magas rosttartalmú diéta után szignifikánsabban kevesebb gyulladásos folyamat zajlott le.

A stroke kockázata megfelelő rost mennyiséggel rendelkező diéta mellett jelentősen csökkenthető. (Casiglia és munkatársai, 2012)

Krónikus légúti gyulladás

Bizonyított tény, hogy a rostos táplálkozás nem csupán a gyomor-, bélrendszeri gyulladások és vastagbélrák ellen lép fel hatásosan, hanem amellett, hogy nagyban csökkenti az asztma kialakulását, még a krónikus légúti gyulladás kockázatát is lényegesen redukálja.

Kutatásokon keresztül kimutatták, hogy valóban pozitív hatása van a rostos táplálkozásnak a légző szervrendszerre. Egerek bizonyos csoportjával átlagos mennyiségű rostot tartalmazó táplálékot etettek, míg egy másik csoport rostszegény diétát kapott. Azon egerek körében, akiktől elvontuk a rostot, a tüdőben gyulladásos sejtek jelentek meg, továbbá fokozott nyáktermelés volt megfigyelhető.

Ezen felül, azt is kutatták, hogy a rostok mely összetevője felelős a pozitív hatásokért. Egyik állatcsoportnak könnyen emészthető pektint kínáltak, míg a másik csoporttal nehezen fermentálható cellulózt etettek. A pektines diétán tartott egerek körében direkt ingerlés hatására kisebb mértékű volt a gyulladásos sejtes reakció, emellett a nyáktermelés és a kehelysejtek megjelenése sem volt számottevő, ellentétben a cellulózt kapó egyedeknél. A pektint fogyasztó állatokat tovább vizsgálták és kiderült, hogy vérük acetát- és propionát-szintje magasabb. Mesterséges propionát és acetát adagolást követően a hatás megegyező, a gyulladásos reakció mértéke kisebb fokú volt.

Feltételeznek egy bél-csontvelő tüdő tengelyt az immunrendszer részeként, amely felügyelet alatt tartja és modulálja az allergiás légúti gyulladások lefolyását. A pektines diéta hatására olyan bélbaktériumok száma nő, melyek főleg rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, ezzel befolyásolva a dendritikus sejtek működését és vérképzését. Továbbá, fokozzák ezen sejtek csontvelőben való keletkezését melyek hatására olyan speciális sejtek keletkeznek, amelyek képesek inaktiválni az immunreakciót támogató sejteket a tüdőben.

A rost dús diéta 20-30%os csökkenést eredményezett a CRP gyulladásos fázisfehérje szintjében. Ezen kívül az említett diéta nem csak a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) eredetű halálozást képes csökkenteni, hanem emellett a kardiovascularis, a fertőzésekből eredő, légúti eredetű és a rosszindulatú daganatokból származó halálozás is nagymértékben csökkent. (Dr. Endre László, 2018)

Vastagbélrák és bélbetegségek

Talán a rostok belekre kifejtett hatása a legjelentősebb, hiszen sok betegség kialakulása, a tápanyagok nem megfelelő ütemben való felszívódásából adódóan alakul ki, mint például a diabetes, vagy az elhízás. Ezenkívül, ha a felvett táplálék nem megfelelő ritmusban halad a bélcsatornában, nagy kockázatot jelent daganatos elváltozások és más betegségek kialakulásában is. A megfelelő haladási sebesség kialakításában játszanak szerepet a rostok. A vékonybelekben inkább, például a cukrok, felszívódását lassítja, kifejtve jótékony hatását ezzel a vércukorszintre, a vastagbelekben a salakanyag gyorsabb kiürülését segíti és lágyítja a székletet, így nem alakul ki székrekedés, ami számos colorectalis elváltozáshoz vezethet (pl. aranyér, sipoly, daganatok).

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb gyomor-és bélrendszert érintő daganattípus. Genetikai háttér mellett jelentős szerepet játszik mind kialakulásában mind megelőzésében a táplálkozás. Különböző megfigyelésekből kiderült, hogy azokon a területeken ahol sok nem emészthető rostot fogyasztanak, nagyon alacsony a vastag-és végbéldaganatos megbetegedések aránya. Ha nincs elegendő rost, a salakanyag túl sokáig tartózkodhat a szervezetben és így sokkal több káros anyag szívódhat vissza, ami rákkeltő lehet. (Dragovich, és Espat, 2018)

Ma már sok embert érintő betegség, az irritábilis bél szindróma (IBS), kezelésében is nagy szerepe van a rostoknak. Ez egy gastrointestinalis funkciózavar, tünetei (hasi fájdalom, görcsök, puffadás, hasmenés, székrekedés vagy felváltva) fokozott stressz, bizonyos ételek, rossz táplálkozási szokások miatt alakulhatnak ki. Egyéb, nem emésztőszervrendszert érintő tünetei is lehetnek: félelem, depresszió, levertség, alvászavarok, migrén. Ebben az esetben is a székrekedés megszüntetésében és a megfelelő bélmozgások kialakításában játszik szerepet a rost, azonban nem szabad túlzásba vinni a rostfogyasztást sem puffasztó hatása miatt. (Lehrer és Anand, 2018)

Állatorvosi kitekintés

A következő sorokban konkrét állatorvosi betegségeket szedtünk össze, amelyek kezelésénél/enyhítésénél a rost, mint kiegészítő táplálék jótékony hatással lehet a szervezetre.

Colitis esetén gyengén fermentálható rosttal való kiegészítés javasolt, hogy gyarapodjon a széklet mennyisége, javuljon a colon simaizom-kontraktilitása és hogy a bélsár eredetű víz visszaszívódás által formálódjon a bélsár. Több fermentálható rost forrás, pl.: tökfélék, fruktooligoszacharidok (FOS), melyekből rövid szénláncú zsírsavak képződnek, előnyösen hathatnak az enterocyták működésére is. Kutyák étel intolerancia vagy ételallergia esetén fellépő krónikus hasmenésekor egy alacsonyabb zsírtartalmú, friss fehérjét, szénhidrátot és magas emészthetőségű rostot tartalmazó diéta 3-4 hát alatt teljesen megoldhatja a tüneteket.

Clostridium baktériumok okozta enterotoxaemiák esetén javasolt magas rost-tartalmú diéta (mind a fermentábilis, mind az oldhatatlan), ami gyakran eredményez klinikai javulást és a Clostridiumok számának csökkenését, azáltal, hogy a belőlük képződött illózsírsavak savanyítják a distalis bélszakaszokat, mely korlátozhatja a C. perfringens baktérium sporulációját és enterotoxin termélését. A kereskedelmi forgalomban kapható magas rosttartalmú diétás tápok kiegészíthetők tökfélékkel, mint értékes oldható és oldhatatlan rost-forrással. Az alacsony rost-tartalmú tápokat oldhatatlan és oldható rosttal is javasolt kiegészíteni. A krónikus Clostridium enterotoxaemiás hasmenéses esetek jól reagálnak a magas rost tartalmú diétára és a tüneti kezelést követően önállóan is elegendőek lehetnek a betegség kezelésére, megelőzésére, esetlen probiotikumok adhatók még kiegészítésként.

Atherosclerosis esetén alacsony zsírtartalmú diéta javasolt és fokozatos lefogyasztás, valamint az oldható rostok magas arányban való bevitele a hyperlipidaemia kontrollálására.

Diabetes mellitus esetén - a már stabilizált állapotú kutyáknak - alacsony zsír-, magas rost-, és magas összetett szénhidrát-tartalmú diéta, míg macskáknál alacsony szénhidrát-és magas fehérje tartalmú étrend ajánlott.

Textíliákat megrágó macskáknál javasolt a táplálék rostban való kiegészítése, mely megoldhatja a problémát. Coprophagia esetén szükséges lehet az étrendváltás magasabb rosttartalmú diétára. Az állatnak biztosítani kell rágójátékokat, macskáknak füvet, macskamentát.

Magasabb rosttartalmú diéta segíthet a bűzmirigyek természetes ürülésében is, ugyanakkor pl.: a már túlzott rostbevitel obstipatiohoz vezethet.

Kutyáknál kialakulhat krónikus, idiopathicus, vastagbél eredetű hasmenés („Fiber-Responsive Large Bowel Diarrhea”), mely jól reagál a rostkiegészítésre. Kezelése jól emészthető gasztrointesztinál étrendből áll, amit kezdetben tökfélékkel érdemes kiegészíteni, magas oldható rost tartalmuk miatt, amik vizet kötnek meg, javítják a bélsár konzisztenciáját, emellett támogatják a bakteriális fermentációt és illózsírsavak képződését melyek energiát biztosítanak az enterocytáknak.

A fent említettek alapján az a következtetés vonható le, hogy mind ember, mind állat számára nagyon fontos a rost bevitele egyéb létfontosságú tápanyag mellett, mint a vitaminok, zsírok a zsírban oldódó vitaminok számára, szénhidrátok, ami az energia háztartásban fontos, fehérje és a megfelelő mennyiségű folyadék, kifejezetten a víz.

Irodalomjegyzék

Athanasios Papathanasopoulos; Michael Camilleri (2010): Dietary Fiber Supplements: Effects in Obesity and Metabolic Syndrome and Relationship to Gastrointestinal Functions. Gastroenterology, 2010/1: 65–72

Dr. Szendrei Kálmán; Csupor Dezső (2006): Egészségünk megőrzésére fogyasszunk több rostgazdag növényi élelmiszert! De mi az „élelmi rost” és mik a bizonyított előnyei? I. rész. Családorvosi Fórum 2006/5: 75-76http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/CsF%202006-5.pdf

Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017, 2018. július 23.: 2 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf

Sarwar N; Gao P; Seshasai SR; Gobin R; Kaptoge S; Di Angelantonio et al. Lancet (2010): Diabetes mellitus, fasting blood glucose concentration, and risk of vascular disease: a collaborative meta-analysis of 102 prospective studies. Emerging Risk Factors Collaboration. 26;375: 2215-2222.https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/diabetes?fbclid=IwAR3p5rzLZJ3HMe0bH8kvLKRWWC_eBCXJhgpQSyrINqB-PvKSDWAB_tYtIsY

Szendi Szilvia; Körmendi Barbara; Nagy Anikó; Csiki Zoltán; Tömösközi Sándor (2012): Gabonafélék komponenseivel végzett vizsgálatok és kísérlet. Magyar Gasztroenterológia 2012/7: 3-8

Edoardo Casiglia ,Valérie Tikhonoff , Sandro Caffi , Giovanni Boschetti , Carla Grasselli , Mario Saugo , Nunzia Giordano , Valentina Rapisarda , Paolo Spinella , Paolo Palatini (2012): High dietary fiber intake prevents stroke at a population level. Clinical Nutrition 2013/8: 1, 5-7

Dr. Endre László (2018): A diétás rostok és a sztatinok hatása a krónikus légúti gyulladásra. Amega Tüdőgyógyászat 2018/6: 10-15

Jenifer K Lehrer; BS Anand (2018): Irritable Bowel Syndrome, Medscape-Gastroenterology 2018/2: 1 https://emedicine.medscape.com/article/180389-overview#a1

Tomislav Dragovich, N Joseph Espat (2018): Colon Cancer. Medscape-Oncology 2018/7: 1

Ábrajegyzék

Athanasios Papathanasopoulos; Michael Camilleri (2010): Dietary Fiber Supplements: Effects in Obesity and Metabolic Syndrome and Relationship to Gastrointestinal Functions. Gastroenterology, 2010/1: 65–72 "Table 1"

Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017, 2018. július 23.: 2 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf

Young RP, Hopkins RJ, Marsland B. The gut-liver-lungaxis. Modulation of the innate immune response and its possible role in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Cell Mol Biol 2016; 54: 161- 169

https://emedicine.medscape.com/article/277496-overview

http://hjg.hu/MG0.pdf?fbclid=IwAR3I9YE-gs477MawFcmAoaxw0Du_BqsS-HFSkOQRmcmNORNwsrwDQH9SUnk#page=4