Itt írjon a(z) rost_taplalkozas-ról/ről
Élelmi rostok
A rostok növények alkotóelemeiként vannak jelen a természetben, de ma már léteznek mesterségesen előállított szénhidrát-polimerek is. A vékonybélben ezek nem tudnak megemésztődni, se felszívódni, de számos más biológiai folyamat nélkülözhetetlen résztvevői. Egyes állatok (kérődzők) azonban képesek mikrobiális fermentációval megemészteni ezeket is, illózsírsavak keletkeznek, amik jelentős energiaforrásként szolgálnak. Az élelmi rostok azok a rostok, amelyeket elfogyasztunk. Ma már nagyon változatos anyagokat sorolunk ide, de van négy közös tulajdonságuk:
- „növényi vagy abból kémiai átalakítással előállított nagymolekulájú szénhidrátok, azok komplex keverékei”
- lehet vízben oldódó, nem oldódó vagy gélt képző
- emésztőenzimekkel nem bonthatóak, így nem szívódnak fel, de más bélben lejátszódó fiziológiai folyamatokat befolyásolnak
- a vastagbélben fermentatív bontás történhet (kérődzők-bendő)
Ide tartoznak a nem keményítő-poliszacharidok (pl. cellulóz, hemicellulóz, ß-glukan, inulin), az oligoszacharidok, a lignin, különböző zsírsavszármazékok és egyéb mesterségesen előállított rostok is. A rostokat vízoldhatóság alapján csoportosíthatjuk, ebben nagy változékonyságot mutatnak. A vízoldható rostok (pl. pektinek) jótékony hatással vannak a glükóz és a lipid metabolizmusra, míg a nem vízoldhatóak (cellulóz, hemicellulóz, lignin) inkább a salakanyagok eltávolításában játszanak szerepet. (Dr. Szendrei és Csupor,2006), (Papathanasopoulos és Camilleri, 2010)
Ebben a táblázatban fontosabb rostok szerepelnek, és azok tulajdonságai, felhasználása:
1. ábra: Fontosabb rosttípusok és néhány tulajdonságuk (Papathanasopoulos és Camilleri nyomán)
Betegségek
Elhízás
Az elhízás egy krónikus betegség, amely az anyagcsere folyamatok egyensúlyának eltolódása genetikai, endokrin, központi idegrendszeri vagy környezeti hatások miatt. Számos kísérő betegsége miatt fokozott odafigyelést igényel. Magyarországon a KSH 2017-es közleménye szerint körülbelül a lakosság 55%-a küzd különböző mértékű elhízással. (Központi Statisztikai Hivatal, 2018)
2.ábra: A 16 éves és idősebb népesség tápláltság-testtömeg index alapján -megoszlása, 2017 (Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal nyomán)
Az élelmi rostok különböző folyamatok mediátorjaként működnek. Főként a glükóz homeosztázis, zsírsav metabolizmus és a kalória bevitel szempontjából vizsgálták tudományos körökben. Ám legfőképp a gyomor szenzor- motoros modulációjában játszik nagy szerepet. Gél formáló, duzzasztó hatású anyag, valamint módosítja a viszkozitását a gyomortartalomnak. A gyomor és vékonybél motilitását fokozza, de késlelteti a gyomor ürülését. Tompító hatása van az étkezés utáni glükóz és inzulin válaszra. Hozzávetőlegeses 35%-os eltérés látható a glükóz csúcsérték koncentrációjában cukor bevitel után- Csökkenti az α-amiláz hozzá kapcsolódását a szubsztrátjaihoz, a megváltozatott viszkozitás miatt. A vastagbél microbiomjában a rostdús táplálkozás fokozza a gramm negatív baktériumok szaporodását.
Az napi rostbevitel és a testsúly között fordított arányosságú kapcsolat figyelhető meg. Az átlagos ember nem eszik megfelelő mennyiségű rostot. Számos humán kísérlet támasztja alá, hogy súlycsökkenés kíséri az élelmi rost fokozott bevitelét, vagy erre vonatkozó kiegészítő tabletták szedése. Meghosszabbítja az étkezési időt, mivel hosszú rágási folyamatot igényel. Fokozottabb teltség érzetet tapasztalunk összehasonlítva a könnyen emészthető poliszacharidokkal, így csökkenti az éhségérzetet. (Athanasios és Camilleri, 2010)