• rost_taplalkozas

A rostban gazdag táplálkozás jótékony szerepe egyes betegségek vonatkozásában

Élelmi rostok

A rostok növények alkotóelemeiként vannak jelen a természetben, de ma már léteznek mesterségesen előállított szénhidrát-polimerek is. A vékonybélben ezek nem tudnak megemésztődni, se felszívódni, de számos más biológiai folyamat nélkülözhetetlen résztvevői. Egyes állatok (kérődzők) azonban képesek mikrobiális fermentációval megemészteni ezeket is, illózsírsavak keletkeznek, amik jelentős energiaforrásként szolgálnak. Az élelmi rostok azok a rostok, amelyeket elfogyasztunk. (Szendrei és Csupor, 2006) Ma már nagyon változatos anyagokat sorolunk ide, és a következő jellemzőkkel bírnak:

1. „növényi vagy abból kémiai átalakítással előállított nagy molekulájú szénhidrátok, azok komplex keverékei”
2. lehet vízben oldódó, nem oldódó vagy gélt képző
3. emésztőenzimekkel nem bonthatóak, így nem szívódnak fel, de más bélben lejátszódó fiziológiai folyamatokat befolyásolnak
4. a vastagbélben fermentatív bontás történhet (kérődzők-bendő)

Ide tartoznak a nem keményítő-poliszacharidok (pl. cellulóz, hemicellulóz, ß-glukan, inulin), az oligoszacharidok, a lignin, különböző zsírsavszármazékok és egyéb mesterségesen előállított rostok is. A rostokat vízoldhatóság alapján csoportosíthatjuk, ebben nagy változékonyságot mutatnak. A vízoldható rostok (pl. pektinek) jótékony hatással vannak a glükóz és a lipid metabolizmusra, míg a nem vízoldhatóak (cellulóz, hemicellulóz, lignin) inkább a salakanyagok eltávolításában játszanak szerepet. (Papathanasopoulos és Camilleri, 2010)

Ebben a táblázatban a fontosabb rostok szerepelnek és azok tulajdonságai, felhasználása:

Betegségek

Elhízás

Az elhízás egy krónikus betegség, amely az anyagcsere folyamatok egyensúlyának eltolódása genetikai, endokrin, központi idegrendszeri vagy környezeti hatások miatt. Számos kísérő betegsége miatt fokozott odafigyelést igényel. Magyarországon a KSH 2017-es közleménye szerint körülbelül a lakosság 55%-a küzd különböző mértékű elhízással. (Központi Statisztikai Hivatal, 2018)

Az élelmi rostok különböző folyamatok mediátorjaként működnek. Főként a glükóz homeosztázis, zsírsav metabolizmus és a kalória bevitel szempontjából vizsgálták tudományos körökben. Ám legfőképp a gyomor szenzor- motoros modulációjában játszik nagy szerepet. Gél formáló, duzzasztó hatású anyag, valamint módosítja a viszkozitását a gyomortartalomnak. A gyomor és vékonybél motilitását fokozza, de késlelteti a gyomor ürülését. Tompító hatása van az étkezés utáni glükóz és inzulin válaszra. Hozzávetőlegesen 35%-os eltérés látható a glükóz csúcsérték koncentrációjában cukor bevitel után. Csökkenti az α-amiláz hozzákapcsolódását a szubsztrátjaihoz, a megváltoztatott viszkozitás miatt. A vastagbél microbiomjában a rostdús táplálkozás fokozza a gramm-negatív baktériumok szaporodását. (Athanasios és Camilleri, 2010)

A napi rostbevitel és a testsúly között fordított arányosságú kapcsolat figyelhető meg. Az átlagos ember nem eszik megfelelő mennyiségű rostot. Számos humán kísérlet támasztja alá, hogy súlycsökkenés kíséri az élelmi rost fokozott bevitelét, vagy erre vonatkozó kiegészítő tabletták szedését. Meghosszabbítja az étkezési időt, mivel hosszú rágási folyamatot igényel. Fokozottabb teltségérzetet tapasztalunk összehasonlítva a könnyen emészthető poliszacharidokkal, így csökkenti az éhségérzetet. (Athanasios és Camilleri, 2010)

Diabetes

A diabétesznek két típusa van. Az egyes típusú (gyerekkori), amikor a hasnyálmirigy inzulin termelése csökken, vagy elmarad, míg a kettes típusú (felnőttkori), amikor nem tudja hasznosítani a szervezet. Az inzulin a vér glükózszintjét szabályozza olyan módon, hogyha az alap értéknél magasabbat érzékel a szervezet a vérben, akkor a hasnyálmirigy inzulinszekréciója fokozódik, a vérből visszaszívódik a glükóz és raktározódik. Ha ebbe a folyamatba hiba csúszik, akkor alakul ki a hyperglicaemia, ami magas vérglükóz szintet eredményez, a vizeletben megjelenik a glükóz. Ekkor beszélhetünk cukorbetegségről.(Sarwar és mtsai, 2010)

A cukorbetegség a legfőbb okozója a vakságnak, szívinfarktusnak és a májelégtelenségnek. A WHO adatai alapján a cukorbetegségben küzdők száma 1980 és 2014 között 108 millió főről 422 millióra növekedett. 2016-ban közel 1,6 millió ember közvetlen halálát okozta ez a betegség. (Sarwar és mtsai, 2010)

Kísérletek kimutatták, hogy a rost javítja az inzulinnal kapcsolatos problémát. Az arabinoxilánnak (AX) tulajdonítják a jó hatást. Ez a búzaszemben főleg a maghéjban, a termésfalban és az aleuron rétegben található heteropolimer. A gabonának ezen részei őrlés után a korpában vannak, viszont a lisztben is megtalálhatóak. A vízoldható AX-ek jelentősége nagyobb, mint a vízoldhatatlanoké, mert hamarabb felszívódnak. Az arabinoxilán frakcionálása során elő lehet állítani xilózt és xilooligoszacharidokat is. (Szendi és mtsai, 2012)

A kísérlet során arabinózzal szubsztituált oligopoliszacharid xilán volt a vizsgálandó komponens. Az átlagosnál 5%-kal több xilooligoszacharidot tartalmazó búzakorpával kiegészített táplálékot adtak az állatoknak. Az eredmény egyértelmű volt: javította a vércukor- és lipidszintet, növelte az antioxidáns hatást. Számos enzim aktív jelenlétét is ki lehetett mutatni a vérből. Ezen felül az oxidatív stresszt okozó enzimek szintje negatívan, míg az antioxidánsoké pozitívan változott. (Szendi és mtsai, 2012)

Számos módon megelőzhető a cukorbetegség. Fontos az egészséges és testalkatunknak megfelelő testsúly elérése és megtartása, hiszen sokszor elhízás hatására jelenik meg a diabétesz. Emellett figyelnünk kell a rendszeres napi mozgásra, akár futás, úszás, biciklizés formájában. Meg kell még említeni a helyes táplálkozást, azon belül leginkább a cukrok és telített zsírok bevitelének csökkentését/elhagyását. Ajánlott még a dohányzásról való leszokás, ami nem csupán a cukorbetegség megelőzésénél fontos, hanem csökken a tüdőrák, a légúti betegségek és érszűkület kockázata is.(Szendi és mtsai, 2012)

Stroke

A stroke (szélütés) egy hirtelen kialakuló károsodás az agyban, melyet egy vérkeringési probléma okoz. A fellépő keringési zavar miatt az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez és perceken belül elhalnak. Kettő fajtáját különítjük el. Az ischémiás stroke az agyat tápláló ér elzáródása, mely lehet trombózisos vagy embóliás lefolyású is. Az erek szűkületének és elzáródásának esélyét az érelmeszesedés folyamata nagymértékben befolyásolhatja. A vérzéses stroke esetén bevérzés jelenik meg a pókhálóhártya és az agyállomány között. (Casiglia és mtsai, 2012)

A rost szerepe ebben az esetben azon alapul, hogy az érelmeszesedés folyamatában lerakódó koleszterol lerakódását csökkenti azáltal, hogy redukálja az epesavak adszorpcióját és a microbiom felszívódási tényezőit módosítja. Megelőzi a glükóz intoleranciát úgy, hogy eltolja az étkezés utáni hyperglycaemiát. Ezen kívül számos pozitív hatását feljegyezték, mint az artériás vérnyomás és a szisztémás gyulladások mértékének csökkentése, valamint a rostdús étkezés betartásával a testsúly nem növekszik, így a testzsír százalék sem nő és kevesebb lipoprotein tud lerakódni az artériák falára. (Casiglia és mtsai, 2012)

Belső gyulladásos folyamatok gyakran előidézhetnek érrendszeri tüneteket és összefüggésben lehet a stroke kialakulásával. A C-reaktív protein egy markeranyag, ami a gyulladást, vagy a cardiovascularis problémákat esetlegesen előrejelzőként mutathatja. A rostbevitel és a vérszérum C-reaktív protein tartalma között fordított arányosságot mutattak ki. Egy magas rosttartalmú diéta után szignifikánsabban kevesebb gyulladásos folyamat zajlott le. A stroke kockázata megfelelő rost mennyiséggel rendelkező diéta mellett jelentősen csökkenthető. (Casiglia és mtsai, 2012)

Krónikus légúti gyulladás

Bizonyított tény, hogy a rostos táplálkozás nem csupán a gyomor-, bélrendszeri gyulladások és vastagbélrák ellen lép fel hatásosan, hanem amellett, hogy nagyban csökkenti az asztma kialakulását, még a krónikus légúti gyulladás kockázatát is lényegesen redukálja. (Endre, 2018)

Kutatásokon keresztül kimutatták, hogy valóban pozitív hatása van a rostos táplálkozásnak a légző szervrendszerre. Egerek bizonyos csoportjával átlagos mennyiségű rostot tartalmazó táplálékot etettek, míg egy másik csoport rostszegény diétát kapott. Azon egerek körében, akiktől elvontuk a rostot, a tüdőben gyulladásos sejtek jelentek meg, továbbá fokozott nyáktermelés volt megfigyelhető. (Endre, 2018)

Ezen felül azt is kutatták, hogy a rostok mely összetevője felelős a pozitív hatásokért. Egyik állatcsoportnak könnyen emészthető pektint kínáltak, míg a másik csoporttal nehezen fermentálható cellulózt etettek. A pektines diétán tartott egerek körében direkt ingerlés hatására kisebb mértékű volt a gyulladásos sejtes reakció, emellett a nyáktermelés és a kehelysejtek megjelenése sem volt számottevő, ellentétben a cellulózt kapó egyedeknél. A pektint fogyasztó állatokat tovább vizsgálták és kiderült, hogy vérük acetát- és propionát-szintje magasabb. Mesterséges propionát és acetát adagolást követően a hatás megegyező, a gyulladásos reakció mértéke kisebb fokú volt. (Endre, 2018)

Feltételeznek egy bél-csontvelő tüdő tengelyt az immunrendszer részeként, amely felügyelet alatt tartja és modulálja az allergiás légúti gyulladások lefolyását. A pektines diéta hatására olyan bélbaktériumok száma nő, melyek főleg rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, ezzel befolyásolva a dendritikus sejtek működését és vérképzését. Továbbá, fokozzák ezen sejtek csontvelőben való keletkezését melyek hatására olyan speciális sejtek keletkeznek, amelyek képesek inaktiválni az immunreakciót támogató sejteket a tüdőben. (Endre, 2018)

A rostdús diéta 20-30%-os csökkenést eredményezett a CRP gyulladásos fázisfehérje szintjében. Ezen kívül az említett diéta nem csak a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) eredetű halálozást képes csökkenteni, hanem emellett a cardiovascularis, a fertőzésekből eredő, légúti eredetű és a rosszindulatú daganatokból származó halálozás is nagymértékben csökkent. (Endre, 2018)

Vastagbélrák és bélbetegségek

Talán a rostok belekre kifejtett hatása a legjelentősebb, hiszen sok betegség kialakulása a tápanyagok nem megfelelő ütemben való felszívódásából adódóan alakul ki, mint például a diabetes, vagy az elhízás. Ezen kívül, ha a felvett táplálék nem megfelelő ritmusban halad a bélcsatornában, nagy kockázatot jelent daganatos elváltozások és más betegségek kialakulásában is. A megfelelő haladási sebesség előteremtésében játszanak szerepet a rostok. A vékonybelekben inkább a cukrok felszívódását lassítja, kifejtve jótékony hatását ezzel a vércukorszintre, a vastagbelekben a salakanyag gyorsabb kiürülését segíti és lágyítja a székletet, így nem alakul ki székrekedés, ami számos colorectalis elváltozáshoz vezethet (pl. aranyér, sipoly, daganatok). (Aune és mtsai, 2011)

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb gyomor-és bélrendszert érintő daganattípus. Genetikai háttér mellett jelentős szerepet játszik mind kialakulásában, mind megelőzésében a táplálkozás. Különböző megfigyelésekből kiderült, hogy azokon a területeken, ahol sok nem emészthető rostot fogyasztanak, nagyon alacsony a vastag-és végbéldaganatos megbetegedések aránya. Ha nincs elegendő rost, a salakanyag túl sokáig tartózkodhat a szervezetben és így sokkal több káros anyag szívódhat vissza, ami rákkeltő lehet. (Madigan és Karhu, 2018)

Ma már sok embert érintő betegség, az irritábilis bél szindróma (IBS), kezelésében is nagy szerepe van a rostoknak. Ez egy gastrointestinalis funkciózavar, tünetei (hasi fájdalom, görcsök, puffadás, hasmenés, székrekedés vagy felváltva) fokozott stressz, bizonyos ételek, rossz táplálkozási szokások miatt alakulhatnak ki. Egyéb, nem emésztőszervrendszert érintő tünetei is lehetnek: félelem, depresszió, levertség, alvászavarok, migrén. Ebben az esetben is a székrekedés megszüntetésében és a megfelelő bélmozgások kialakításában játszik szerepet a rost, azonban nem szabad túlzásba vinni a rostfogyasztást sem puffasztó hatása miatt. (Malone és mtsai, 2018)

Idegrendszeri hatások

Kimutatták, hogy a táplálkozás igenis összefügg a stressz kialakulásával és a depresszióval annak ellenére, hogy nem gondolnánk, hogy étkezési szokásunk hatással lehet az idegrendszerünk működésére. A fokozott stressz nagyban befolyásolja az általunk kívánt étel minőségét. A stresszevők inkább a zsírban gazdag ételek után fognak nyúlni, nem pedig a vitaminban és rostban gazdag zöldségekhez, gyümölcsökhöz. Emellett megfontolatlanabbul visznek be egyéb, a szervezet számára nem kedvező (cukrok, ízfokozót tartalmazó ételek), táplálékot is. (Fang és mtsai, 2013)

Férfiak körében kijelenthetjük, hogy a depresszió összefüggésbe hozható a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterol (HDL-C) alacsony szintje és a kis sűrűségű lipoprotein koleszterol (LDL-C) magas szintje között. Ellenben tanulmányok szerint a két elem fordított aránya is hasonló tüneteket produkál. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen anyagok bármely irányba való túlzott elmozdulása depresszív hangulatot válthat ki. (Fang és mtsai, 2013)

Továbbá feltételezhetjük, hogy ezen anyagok ingadozása erőteljesebb depressziós tüneteket alakít ki, ezáltal az életmód drasztikusabb romlása figyelhető meg (alacsonyabb fizikai aktivitás, rendszeresebb dohányzás és rosszabb étkezési szokások), ami lényegesen rosszabb vérprofilt fog eredményezni. Mondhatni az illető egy ördögi körbe kerül, amiből egyre nehezebb kijönni. Nők körében kevésbé voltak tanulmányozva a depressziós tünetek, a vérszérum lipid szintje és az egészséges életmód összefüggése, annak ellenére, hogy nőknél lényegesen magasabb a depresszióban szenvedők aránya, mint a férfiaknál. (Fang és mtsai, 2013)

Egyes tanulmányok alapján ezen negatív tünetek nagyobb aránya a fiatal és középkorú nők alacsonyabb teljes koleszterinszintjéhez kapcsolódik, míg mások nem találtak összefüggést. (Fang és mtsai, 2013)

A kutatásban résztvevőknél több tényező hatását vizsgálták meg, vajon hogyan és milyen szinten hat a depresszió kialakulására: BMI, dohányzás, aktív életmód (mozgás, sport), élelmi rost bevitel. Míg a BMI adatok és a mozgás nem hozható közvetlenül összefüggésbe a depresszió kialakulásával, a dohányzás nagyban rontja, a rostban gazdag táplálkozás pedig jelentősen javítja ezen betegség tüneteit. (Fang és mtsai, 2013)

Állatorvosi kitekintés

A következő sorokban konkrét állatorvosi betegségeket szedtünk össze, amelyek kezelésénél/enyhítésénél a rost, mint kiegészítő táplálék jótékony hatással lehet a szervezetre.

Colitis esetén gyengén fermentálható rosttal való kiegészítés javasolt, hogy gyarapodjon a széklet mennyisége, javuljon a colon simaizom-kontraktilitása és hogy a bélsár eredetű víz visszaszívódás által formálódjon a bélsár. Több fermentálható rost forrás, pl.: tökfélék, fruktooligoszacharidok (FOS), melyekből rövid szénláncú zsírsavak képződnek, előnyösen hathatnak az enterocyták működésére is. Kutyák étel intolerancia vagy ételallergia esetén fellépő krónikus hasmenésekor egy alacsonyabb zsírtartalmú, friss fehérjét, szénhidrátot és magas emészthetőségű rostot tartalmazó diéta 3-4 hát alatt teljesen megoldhatja a tüneteket. (Tilley és mtsai, 2016)

Clostridium baktériumok okozta enterotoxaemiák esetén javasolt magas rost-tartalmú diéta (mind a fermentábilis, mind az oldhatatlan), ami gyakran eredményez klinikai javulást és a Clostridiumok számának csökkenését, azáltal, hogy a belőlük képződött illózsírsavak savanyítják a distalis bélszakaszokat, mely korlátozhatja a C. perfringens baktérium sporulációját és enterotoxin termélését. A kereskedelmi forgalomban kapható magas rosttartalmú diétás tápok kiegészíthetők tökfélékkel, mint értékes oldható és oldhatatlan rost-forrással. Az alacsony rost-tartalmú tápokat oldhatatlan és oldható rosttal is javasolt kiegészíteni. A krónikus Clostridium enterotoxaemiás hasmenéses esetek jól reagálnak a magas rost tartalmú diétára és a tüneti kezelést követően önállóan is elegendőek lehetnek a betegség kezelésére, megelőzésére, esetleg probiotikumok adhatók még kiegészítésként. (Tilley és mtsai, 2016)

Atherosclerosis esetén alacsony zsírtartalmú diéta javasolt és fokozatos lefogyasztás, valamint az oldható rostok magas arányban való bevitele a hyperlipidaemia kontrollálására. (Tilley és mtsai, 2016)

Diabetes mellitus esetén - a már stabilizált állapotú kutyáknak - alacsony zsír-, magas rost-, és magas összetett szénhidrát-tartalmú diéta, míg macskáknál alacsony szénhidrát-és magas fehérje tartalmú étrend ajánlott. (Tilley és mtsai, 2016)

Textíliákat megrágó macskáknál javasolt a táplálék rostban való kiegészítése, mely megoldhatja a problémát. Coprophagia esetén szükséges lehet az étrendváltás magasabb rosttartalmú diétára. Az állatnak biztosítani kell rágójátékokat, macskáknak füvet, macskamentát. (Tilley és mtsai, 2016)

Magasabb rosttartalmú diéta segíthet a bűzmirigyek természetes ürülésében is, ugyanakkor pl.: a már túlzott rostbevitel obstipatiohoz vezethet. (Tilley és mtsai, 2016)

Kutyáknál kialakulhat krónikus, idiopathicus, vastagbél eredetű hasmenés („Fiber-Responsive Large Bowel Diarrhea”), mely jól reagál a rostkiegészítésre. Kezelése jól emészthető gasztrointesztinál étrendből áll, amit kezdetben tökfélékkel érdemes kiegészíteni, magas oldható rost tartalmuk miatt, amik vizet kötnek meg, javítják a bélsár konzisztenciáját, emellett támogatják a bakteriális fermentációt és illózsírsavak képződését melyek energiát biztosítanak az enterocytáknak. (Tilley és mtsai, 2016)

A fent említettek alapján az a következtetés vonható le, hogy mind ember, mind állat számára nagyon fontos a rost bevitele egyéb létfontosságú tápanyag mellett, mint a vitaminok, zsírok a zsírban oldódó vitaminok számára, szénhidrátok, ami az energia háztartásban fontos, fehérje és a megfelelő mennyiségű folyadék, kifejezetten a víz.

Felhasznált irodalom

Irodalomjegyzék

1. Aune, D.; Chan, D.S.M.; Lau, R.; Vieira, R.; Greenwood, D.C.; Kampman,E.; Norat,T.(2011): Dietary fibre, whole grains, and risk of colorectal cancer: systematic review and dose-response meta-analysis of prospective studies. The BMJ 343:(6617) 1-2 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3213242/?report=printable

2. Casiglia, E.; Tikhonoff, V. ;Caffi, S; Boschetti, G.; Grasselli, C.;Saugo, M.;Giordano, N.; Rapisarda, V., Spinella, P.; Palatini, P. (2012): High dietary fiber intake prevents stroke at a population level. Clinical Nutrition 32:(5) 1, 5-7

3. Endre, L. (2018): A diétás rostok és a sztatinok hatása a krónikus légúti gyulladásra. Amega 25:(3) 10-15

4. Fang, C.; Egleston, B.L.; Kelley, P. G.; Stevens, V. J.;Kwiterovich, P. O. Jr.;Snetselaar, L. G.; Longacre, M. L.; Dorgan, J. F. (2013): Depressive symptoms and serum lipid levels in young adult women. Journal of Behavioral Medicine 36:(2) 143-152, 1-2, 6 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3376669/pdf/nihms358893.pdf

5. Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017, 2018/7: 2 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf

6. Madigan, M.; Karhu, E. (2018): The role of plant-based nutrition in cancer prevention. Journal of Unexplored Medical Data 3: 8-9 https://oaepublishstorage.blob.core.windows.net/e070d6b9-2d86-4326-9c0e-e11ba9fe45dc/2892.pdf

7. Malone, M.; Allen, S.; Katz, J.; McCauley, M.; Watson, H. (2018): Irritable Bowel Syndrome: A Review and Update. SL Gastroeneterology 1:(2) 118, 4 https://scientificliterature.org/Gastroenterology/Gastroenterology-18-118.pdf

8. Papathanasopoulos, A.; Camilleri, M. (2010): Dietary Fiber Supplements: Effects in Obesity and Metabolic Syndrome and Relationship to Gastrointestinal Functions. Gastroenterology 138:(1) 65–72

9. Sarwar, N; Gao, P; Seshasai, SR; Gobin, R; Kaptoge, S; Di Angelantonio et al. Lancet (2010): Diabetes mellitus, fasting blood glucose concentration, and risk of vascular disease: a collaborative meta-analysis of 102 prospective studies. Emerging Risk Factors Collaboration 375:(9733) 2215-2222.https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/diabetes?fbclid=IwAR3p5rzLZJ3HMe0bH8kvLKRWWC_eBCXJhgpQSyrINqB-PvKSDWAB_tYtIsY

10. Szendi, Sz.; Körmendi, B.; Nagy, A.; Csiki. Z.; Tömösközi. S. (2012): Gabonafélék komponenseivel végzett vizsgálatok és kísérlet. Magyar Gasztroenterológia, 2.különszám: 3-8

11. Szendrei, K.; Csupor, D.(2006): Egészségünk megőrzésére fogyasszunk több rostgazdag növényi élelmiszert! De mi az „élelmi rost” és mik a bizonyított előnyei? I. rész. Családorvosi Fórum 7:(3) 24-26, 75-76http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/CsF%202006-5.pdf

12. Tilley, L.T.; Smith Jr., F.W.K.(2016): Blackwell's Five Minute Veterinary Consult: Canine and Feline, 6th Edition: 42-45, 84-85, 237-241, 471-473

Ábrajegyzék

1.ábra: Papathanasopoulos, A.; Camilleri, M. (2010): Dietary Fiber Supplements: Effects in Obesity and Metabolic Syndrome and Relationship to Gastrointestinal Functions. Gastroenterology 138:(1) 65–72 "Table 1"

2.ábra: Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017, 2018/7: 2 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf

3.ábra: Saját készítésű - Young, R.P.; Hopkins, R.J.; Marsland B.(2016): The gut-liver-lungaxis. Modulation of the innate immune response and its possible role in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Cell Mol Biol 54:(2) 161- 169 alapján

https://emedicine.medscape.com/article/277496-overview

http://hjg.hu/MG0.pdf?fbclid=IwAR3I9YE-gs477MawFcmAoaxw0Du_BqsS-HFSkOQRmcmNORNwsrwDQH9SUnk#page=4