|
Size: 48
Comment:
|
Size: 7901
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 1: | Line 1: |
| #acl HTT920,D3F3WD,XN4E4G:read,write Default | #acl HTT920,D3F3WD,XN4E4G:read,write Default = Szociális izoláció = A szociális izoláció az élőlény teljes vagy részleges elkülönítése az őt természetes körülmények között körülvevő szociális környezettől, gondozótól, fajtársaktól. Hatásait számos élőlényen vizsgálták, kezdve a patkányoktól egészen a főemlősökig. Az izoláció, illetve az általa okozott stressz hatására jelentkező abnormális viselkedésformák megnyilvánulása számos tényezőtől függ: állatfajtól, életkortól, az izoláció időtartamától és gyakoriságától, sőt még attól is, hogy a vizsgált egyedet az elsődleges gondviselőjétől (általában az anyja) vagy a faj-, illetve alomtársaitól választják el. Az eltérő izolációs körülmények ellenére az elkülönítést minden egyed stresszként, káros hatásként éli meg, melynek akár maradandó következményei is lehetnek, különösen abban az esetben, ha az élet korai szakaszában következik be. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az élet korai szakaszában megélt kedvezőtlen tapasztalatok hatással vannak az agyi funkciókra. Ebben az életszakaszban elszenvedett stressz hatások befolyásolják a HPA (hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg) tengely fejlődését, ami hatással van a különböző jelátviteli utak működésére, ezek megváltozása pedig viselkedészavarokhoz vezet. Ezek a korai élettapasztalatok és a genetikai tényezők együttesen határozzák meg az egyén érzékenységét a különböző mentális zavarokra. EHHEZ ÍGY MIT SZÓLTOK BEVEZETŐKÉNT? (S) <<TableOfContents(5)>> = Szociális izoláció megfogalmazása, tanulmányokban vizsgált fajtái = o Újszülött kori, serdülőkori, felnőtt kori izoláció o Kitől izolálják az egyedet: anyától, alom-, fajtársaktól à később eltérő viselkedési mintázatok o Izoláció időtartama o Fajonkénti eltérő reakciók az izolációra o Izoláció à stressz à neurobiológiai folyamatok károsodnak: HPA tengely, és ezen keresztül különböző hormonok termelődése megváltozik = Stressz fogalma, hatásai = ---- A stressznek a mai napig nem létezik egyetlen, pontosan körülhatárolt definíciója. Váratlan események, a körülmények megváltozása, a félelem, a fájdalom és számos egyéb tényező válthat ki stresszt az élőlényekben. A stressz Selye János által megfogalmazott '''definíciója''' a mai napig használatos az orvostudományban. Eszerint ''a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre ''(Selye,1976).[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn1|[1]]] Az inger lehet kedvezőtlen, de akár kedvező is. A lényeg, hogy a szervezettől valamilyen szintű újraalkalmazkodást igényel, tehát stresszornak tekinthető. A szervezetben a különböző stresszorok hasonló biológiai hatást váltanak ki. '''Élettani''' szempontból stresszornak tekinthető minden olyan hatás, ami az autonóm idegrendszer, illetve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (továbbiakban HPA) tengely aktiválódását eredményezi és elősegíti a katabolizmust.[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn2|[2]]] [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn3|[3]]] A HPA tengelynek jelentős szerepe van az agresszió szabályozásában, ezért hiperaktivitása esetén túlzott mértékű agresszió és számos, ehhez kapcsolódó pszichiátriai rendellenesség jelentkezhet.[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn4|[4]]] A tengely aktiválódása az alábbi mechanizmus szerint zajlik: fizikai/mentális stresszhatásra a a hipotalamuszban termelődő faktorok, a corticotrophin-releasing hormone (CRH) illetve a vazopresszin leadása fokozódik. A CRH a hipofízis elülső lebenyébe kerülve serkenti az adrenocorticotrop hormon (ACTH) termelést. Az ACTH stimulálja a gonádok glükokortikoid szekrécióját: hatására emberben főleg kortizol, rágcsálókban kortikoszteron termelődik. A glükokortikoidok az energiatartalékok mozgósításával, illetve átrendezésével reagálnak a különböző stresszorokra, így elősegítve az adaptációt.[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn5|[5]]] ||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:center;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0; "style="padding:0.5em; ;text-align:center"> {{attachment:ábra1.png|felugró szöveg}} <<BR>>'''1. Ábra'''<<BR>>''Ábra címe'' || Kutatások támasztják alá, hogy mind rágcsálókban, mind emberben a glükokortikoidok szintje a korai élet stádiumában a legalacsonyabb, és pubertás korra éri el a csúcsot.[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn6|[6]]] A korai szociális izoláció, azon belül is főleg az anyai gondoskodás hiánya jelentős posztnatális stesszor a fiatal élőlények számára. Ennek eredményeként a még fejlődésben lévő idegrendszerben a súlyos vagy hosszantartó illetve gyakori stresszhatás a HPA tengely hiperaktivációját eredményezi, megemelve a vér eredetileg alacsony glükokortikoid szintjét. Ennek következményeként bizonyos betegségekre - szorongás, depresszió, egyéb kognitív diszfunkciók, illetve diabétesz – és rendellenes viselkedésre való hajlam fokozódik.[[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftn7|[7]]] ---- . [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref1|[1]]] Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó Budapest, 1976, 25.old. . [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref2|[2]]] McEwen BS. Effects of adverse experiences for brain structure and function. Biol Psychiatry 2000;48:721-31 [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref3|[3]]] Heuser I, Lammers CH. Stress and the brain. Neurobiol Aging 2003;24(S1):S69-76 [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref4|[4]]] K.McBurnett, A.Raine,, M. Stouthamer-Loeber, R.Loeber, A.M. Kumar, M.Kumar, B.B. Lahey, Mood and hormone responses to psychological challenge in adolescent males with conduct problems, Biol. Psychiatry 57 (2005) 1109-1116 [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref5|[5]]] Early life stress cikk 123.old [[file:///C:/Users/TOSHIBA/Desktop/HL.docx#_ftnref6|[6]]] én tanulmányom, 505.old. majd hivatkozom rendesen ---- o HPA tengelyre kifejtett hatás à CRH, ACTH à glükokortikoidok, mineralokortikoidok: hatások, hiány/túltermelés esetén az állat viselkedése hogyan változik, ciklikusság és agresszió közti kapcsolat § Állatfaji különbségek HPA tengely vizsgálatakor stresszhatásra (főemlős, rágcsáló) o Vazopresszin, oxitocin termelődés vizsgálata stresszhatásra à viselkedésbeli változások (főemlős, rágcsáló) o Szerotonintermelésre gyakorolt hatások (főemlős, rágcsáló) o Enyhe stressz pozitív hatásai az alkalmazkodóképességre és önállóságra = A korai szociális izoláció élettani hatásai = Egyes gének expressziója függhet az adott környezeti feltételektől, így fajon belül is, más és más feltételek mellett lehetnek egyedi eltérések.Ecetmuslincákkal végzett kísérletből kimutatták, hogy számukra ideális körülmények között röpképes szárnyakat hoztak létre, ellenkező esetben pedig csökevényes szárnyakat fejlesztettek, vagy egyáltalán nem volt szárnyuk (Hanrly, 1941). Általában a szervezet felépítését genetikai tényezők határozzák meg, de rendkívül fontosak lehetnek egyes szervek és viselkedésformák kialakulásában a környezeti hatások. Az idegrendszer külső és belső környezeti változásokkal szembeni ellenálló-képessége a neuroplaszticitás. Külső hatásként említendő stresszorok mindig a megfelelő agyterületekre hatnak például ha az érzelmek kiváltása a cél, akkor az amygdalára illetve a |
Szociális izoláció
A szociális izoláció az élőlény teljes vagy részleges elkülönítése az őt természetes körülmények között körülvevő szociális környezettől, gondozótól, fajtársaktól. Hatásait számos élőlényen vizsgálták, kezdve a patkányoktól egészen a főemlősökig. Az izoláció, illetve az általa okozott stressz hatására jelentkező abnormális viselkedésformák megnyilvánulása számos tényezőtől függ: állatfajtól, életkortól, az izoláció időtartamától és gyakoriságától, sőt még attól is, hogy a vizsgált egyedet az elsődleges gondviselőjétől (általában az anyja) vagy a faj-, illetve alomtársaitól választják el. Az eltérő izolációs körülmények ellenére az elkülönítést minden egyed stresszként, káros hatásként éli meg, melynek akár maradandó következményei is lehetnek, különösen abban az esetben, ha az élet korai szakaszában következik be. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az élet korai szakaszában megélt kedvezőtlen tapasztalatok hatással vannak az agyi funkciókra. Ebben az életszakaszban elszenvedett stressz hatások befolyásolják a HPA (hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg) tengely fejlődését, ami hatással van a különböző jelátviteli utak működésére, ezek megváltozása pedig viselkedészavarokhoz vezet. Ezek a korai élettapasztalatok és a genetikai tényezők együttesen határozzák meg az egyén érzékenységét a különböző mentális zavarokra.
EHHEZ ÍGY MIT SZÓLTOK BEVEZETŐKÉNT? (S)
Contents
Szociális izoláció megfogalmazása, tanulmányokban vizsgált fajtái
o Újszülött kori, serdülőkori, felnőtt kori izoláció
o Kitől izolálják az egyedet: anyától, alom-, fajtársaktól à később eltérő viselkedési mintázatok
o Izoláció időtartama
o Fajonkénti eltérő reakciók az izolációra
o Izoláció à stressz à neurobiológiai folyamatok károsodnak: HPA tengely, és ezen keresztül különböző hormonok termelődése megváltozik
Stressz fogalma, hatásai
A stressznek a mai napig nem létezik egyetlen, pontosan körülhatárolt definíciója. Váratlan események, a körülmények megváltozása, a félelem, a fájdalom és számos egyéb tényező válthat ki stresszt az élőlényekben. A stressz Selye János által megfogalmazott definíciója a mai napig használatos az orvostudományban. Eszerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye,1976).[1] Az inger lehet kedvezőtlen, de akár kedvező is. A lényeg, hogy a szervezettől valamilyen szintű újraalkalmazkodást igényel, tehát stresszornak tekinthető.
A szervezetben a különböző stresszorok hasonló biológiai hatást váltanak ki. Élettani szempontból stresszornak tekinthető minden olyan hatás, ami az autonóm idegrendszer, illetve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (továbbiakban HPA) tengely aktiválódását eredményezi és elősegíti a katabolizmust.[2] [3] A HPA tengelynek jelentős szerepe van az agresszió szabályozásában, ezért hiperaktivitása esetén túlzott mértékű agresszió és számos, ehhez kapcsolódó pszichiátriai rendellenesség jelentkezhet.[4]
A tengely aktiválódása az alábbi mechanizmus szerint zajlik: fizikai/mentális stresszhatásra a a hipotalamuszban termelődő faktorok, a corticotrophin-releasing hormone (CRH) illetve a vazopresszin leadása fokozódik. A CRH a hipofízis elülső lebenyébe kerülve serkenti az adrenocorticotrop hormon (ACTH) termelést. Az ACTH stimulálja a gonádok glükokortikoid szekrécióját: hatására emberben főleg kortizol, rágcsálókban kortikoszteron termelődik. A glükokortikoidok az energiatartalékok mozgósításával, illetve átrendezésével reagálnak a különböző stresszorokra, így elősegítve az adaptációt.[5]
|
Kutatások támasztják alá, hogy mind rágcsálókban, mind emberben a glükokortikoidok szintje a korai élet stádiumában a legalacsonyabb, és pubertás korra éri el a csúcsot.[6] A korai szociális izoláció, azon belül is főleg az anyai gondoskodás hiánya jelentős posztnatális stesszor a fiatal élőlények számára. Ennek eredményeként a még fejlődésben lévő idegrendszerben a súlyos vagy hosszantartó illetve gyakori stresszhatás a HPA tengely hiperaktivációját eredményezi, megemelve a vér eredetileg alacsony glükokortikoid szintjét. Ennek következményeként bizonyos betegségekre - szorongás, depresszió, egyéb kognitív diszfunkciók, illetve diabétesz – és rendellenes viselkedésre való hajlam fokozódik.[7]
[1] Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó Budapest, 1976, 25.old.
[2] McEwen BS. Effects of adverse experiences for brain structure and function. Biol Psychiatry 2000;48:721-31 [3] Heuser I, Lammers CH. Stress and the brain. Neurobiol Aging 2003;24(S1):S69-76 [4] K.McBurnett, A.Raine,, M. Stouthamer-Loeber, R.Loeber, A.M. Kumar, M.Kumar, B.B. Lahey, Mood and hormone responses to psychological challenge in adolescent males with conduct problems, Biol. Psychiatry 57 (2005) 1109-1116 [5] Early life stress cikk 123.old [6] én tanulmányom, 505.old. majd hivatkozom rendesen
o HPA tengelyre kifejtett hatás à CRH, ACTH à glükokortikoidok, mineralokortikoidok: hatások, hiány/túltermelés esetén az állat viselkedése hogyan változik, ciklikusság és agresszió közti kapcsolat
§ Állatfaji különbségek HPA tengely vizsgálatakor stresszhatásra (főemlős, rágcsáló)
o Vazopresszin, oxitocin termelődés vizsgálata stresszhatásra à viselkedésbeli változások (főemlős, rágcsáló)
o Szerotonintermelésre gyakorolt hatások (főemlős, rágcsáló)
o Enyhe stressz pozitív hatásai az alkalmazkodóképességre és önállóságra
A korai szociális izoláció élettani hatásai
Egyes gének expressziója függhet az adott környezeti feltételektől, így fajon belül is, más és más feltételek mellett lehetnek egyedi eltérések.Ecetmuslincákkal végzett kísérletből kimutatták, hogy számukra ideális körülmények között röpképes szárnyakat hoztak létre, ellenkező esetben pedig csökevényes szárnyakat fejlesztettek, vagy egyáltalán nem volt szárnyuk (Hanrly, 1941). Általában a szervezet felépítését genetikai tényezők határozzák meg, de rendkívül fontosak lehetnek egyes szervek és viselkedésformák kialakulásában a környezeti hatások. Az idegrendszer külső és belső környezeti változásokkal szembeni ellenálló-képessége a neuroplaszticitás. Külső hatásként említendő stresszorok mindig a megfelelő agyterületekre hatnak például ha az érzelmek kiváltása a cél, akkor az amygdalára illetve a