|
Size: 14954
Comment:
|
Size: 7901
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 3: | Line 3: |
| A szociális izoláció az élőlény teljes vagy részleges elkülönítése az őt természetes körülmények között körülvevő szociális környezettől, gondozótól, fajtársaktól. Hatásait számos élőlényen vizsgálták, kezdve a patkányoktól egészen a főemlősökig. Az izoláció, illetve az általa okozott stressz hatására jelentkező abnormális viselkedésformák megnyilvánulása számos tényezőtől függ: állatfajtól, életkortól, az izoláció időtartamától és gyakoriságától, sőt még attól is, hogy a vizsgált egyedet az elsődleges gondviselőjétől (általában az anyja) vagy a faj-, illetve alomtársaitól választják el. Az eltérő izolációs körülmények ellenére az elkülönítést minden egyed stresszként, káros hatásként éli meg, melynek akár maradandó következményei is lehetnek. | A szociális izoláció az élőlény teljes vagy részleges elkülönítése az őt természetes körülmények között körülvevő szociális környezettől, gondozótól, fajtársaktól. Hatásait számos élőlényen vizsgálták, kezdve a patkányoktól egészen a főemlősökig. Az izoláció, illetve az általa okozott stressz hatására jelentkező abnormális viselkedésformák megnyilvánulása számos tényezőtől függ: állatfajtól, életkortól, az izoláció időtartamától és gyakoriságától, sőt még attól is, hogy a vizsgált egyedet az elsődleges gondviselőjétől (általában az anyja) vagy a faj-, illetve alomtársaitól választják el. Az eltérő izolációs körülmények ellenére az elkülönítést minden egyed stresszként, káros hatásként éli meg, melynek akár maradandó következményei is lehetnek, különösen abban az esetben, ha az élet korai szakaszában következik be. |
| Line 52: | Line 52: |
| Egyes gének expressziója függhet az adott környezeti feltételektől, így fajon belül is, más és más feltételek mellett lehetnek egyedi eltérések.Ecetmuslincákkal végzett kísérletből kimutatták, hogy számukra ideális körülmények között röpképes szárnyakat hoztak létre, ellenkező esetben pedig csökevényes szárnyakat fejlesztettek, vagy egyáltalán nem volt szárnyuk (Hanrly, 1941). Általában a szervezet felépítését genetikai tényezők határozzák meg, de rendkívül fontosak lehetnek egyes szervek és viselkedésformák kialakulásában a környezeti hatások. Az idegrendszer külső és belső környezeti változásokkal szembeni ellenálló-képessége a neuroplaszticitás. Külső hatásként említendő stresszorok mindig a megfelelő agyterületekre hatnak például ha az érzelmek kiváltása a cél, akkor az amygdalára illetve a prefrontális kéregre fogják kifejteni a hatásukat, de ha a tanulás és memória kiépítésre a cél, ez esetben a hyppocampusra. Stressz hatására a központi idegrendszer stimulálja a neuroendokrin és az autonóm idegrendszert, aminek elsődleges célja a túlélésre irányul (magas pulzus, fokozott oxigénfogyasztás, intenzív glükoneogenezis), és nem sokkal később a limbikus rendszer is csatlakozik. Ezek a különböző hatások felerősítik a HPA-tengely (Hipotalamo-Hipofízis-Mellékvese tengely) működését, ami ezek kivédésére törekszik. Normális fejlődés esetén, felelős anyai a hippocampusban megnő az N-metil-D-aszpartát receptorok expressziója és a BDNF (brain-derived neurotropic factor) termelése, minek hatására gyorsul a szinaptikus információáramlás, ellenben a leválasztott kölykökkel, ahol ez a folyamat hatékonysága csökken, így az idegsejtek kapcsolata is romlik. Ezen kívül a stressz által felszabadult hormonok negatív hatással vannak a hippocampusra és az amygdalára, amik felelősek a rövidtávú memória hosszútávúvá alakulásáért, illetve elhelyezik az adott információt helyben és időben. Hosszútávú megterhelés esetén, a szinaptikus kapcsolatokhoz legfontosabb molekulák, mint a NMDA, DBNF és pCREB (memória átalakításért felelős faktor) mennyisége csökken. = A szociális izoláció okozta abnormális viselkedési formák = == Az agresszió == Számos fajban igazolták, hogy a korai szociális izoláció az agresszió fokozódását okozza (pl: patkány, bölcsőszájú hal, rhesus makákó) Szociálisan izoláltan nevelt laboratóriumi patkányokban nem csak az agresszió mennyiségi, hanem minőségi változását is megfigyelték ( Tóth és mtsai) 1. Rezidensként a sérülékeny testrészek támadása (a normális az offenzív típusú támadás lenne). 2. A támadások előrejelzése csökken. 3. Védekező magatartás növekedése. Az élet korai szakaszán elszenvedett szociális zavarok által okozott élettani illetve viselkedésbeli hatások vizsgálatához használt kísérletek: elválasztás utáni szociális izoláció, anyai gondoskodás megvonása (egyszer-többször, változó időtartamra-hosszú,rövid), valamint a születés utáni közvetlen vagy ahhoz nagyon közeli időpontban történő teljes szeparáció. Ezek a vizsgálatok amellett hogy bizonyítottan fokozták az agresszív viselkedést, más viselkedésformákra is hatnak, úgy mint az új környezetbe kerülő állat aktivitására, a szorongás mértékére és szociális viselkedésére. Már egy hetes izoláció hatására is csökkent patkányokban egy idegen fajtárshoz való közeledés mértéke semleges területen. Két hetes izoláció után felnőtt patkányok több sérülést szenvedtek el alárendelt helyzetben, mint szociális környezetben élő fajtársaik. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a kezelt állat nem tudta (nem tanulta meg a fajtársaktól) hogyan kell viselkednie szubmisszív (alárendelt) helyzetben. Ezek a fajspecifikus kommunikáció sérülésére utalnak. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy az egyedet a fejlődése során ért környezeti hatások nagymértékben befolyásolják felnőttkori szociális viselkedését és agresszivitását. A szociális izolációban nevelt patkányokon rögzített viselkedésminták: ||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:center;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0; "style="padding:0.5em; ;text-align:center">[[attachment:agresszió1.|felugró szöveg]] <<BR>>''2. ábra'' || - A rezidens-betolakodó tesztben, ezek az előzetesen izolált állatok voltak rezidens pozícióban, mégis harapásaik nagy része a betolakodó (amely náluk kisebb volt) sérülékeny testrészeire (has, torok) irányult (2.B ábra). Ebben a helyzetben ez abnormális agressziónak tekinthető, hiszen domináns pozíciójuk ellenére nem az offenzív támadásmintázatot használták (ami a nem sérülékeny testrészekre irányult volna, úgy mint hát, oldalak). Itt a defenzív támadásmintázat használata nem felel meg a fajspecifikus szabályoknak és a kontextusnak. - Mindezek mellett harapásaik döntő hányadát nem jelezték előre (2. C ábra) Ez szintén nem felel meg a fajspecifikus támadásmintázatnak, hiszen a rituális harc lényege, hogy a támadást előre jelezve felkínálja a gyengébb félnek a menekülés lehetőségét. - Végül ellentmondásos módon mindamellett hogy az agresszív viselkedés ilyen mértékben megnőtt, fokozott védekező viselkedést mutattak a szociálisan tartott kontroll csoporthoz képest (2. D ábra). Ez bizonyítja, hogy a szociális izoláció ellentmondásos-abnormális viselkedésmintázatot alakít ki az állatokban. == ADHD, avagy figyelemhiányos hipekativitás zavar == Az ADHD (Attetion Deficit Hyperactivity Disorder) neurológiai természetű genetikai illetve fejlődési rendellenesség, melynek fő tünete a figyelemzavar, hiperkativitás, feledékenység illetve az önkontroll hiánya. A viselkedés és figyelemzavarok számos okból alakulhatnak ki, előfordulásukat tekintve is sokszínű. Hátterében minden esetben az idegrendszer éretlensége áll. Általában egyéb betegségek másodlagos kísérőjeként jelentkezik, például az ADHD tanulásbeli figyelemzavara beilleszkedés-zavar mellé társul. Okok lehetnek a családon belüli nem megfelelő kapcsolat, érzelemhiányos nevelés és az erőszak, de okozhatja éppen a fajtársak/kortársak/család hiánya is, illetve a teljes szociális izoláció. Felismerhető tünetei: képtelen tartósan odafigyelni, végrehajtani valamilyen feladatot, általában az ehhez szükséges eszközöket is elhagyja, nem képes csendben maradni vagy egyhelyben maradni,figyelmét könnyű elterelni, többszöri felszólításra se követi az utasítást, mozgásában is előjöhet a különbség, például furcsán fut, úszik, folyamatosan hangot ad ki közben, nem képes leállítani ezeket a feladat végén sem. A viselkedés agresszióhoz vezethet, ami szorosan összefügg a kudarc kerülésével és a beilleszkedés hiányával = A szociális izoláció hatásait alakító genetikus és epigenetikus faktorok = o MAO-A és 5-HT-transzporter enzimek Stresszhatásra reagáló hormonok: receptorok, hormonhatások stb részletezése, állatfaji különbségekkel · HPA tengely, ACTH, glüko-és mineralokortikoidok · Vazopresszin, oxitocin · Szerotonin . '''__(2.3. Szociális izoláció okozta stressz által kiváltott abnormális viselkedésformák__''' · Agresszió, szorongás, pszichiátriai betegségek, depresszió, skizofrénia, figyelemzavar stb. · A kialakult abnormális magatartásminták visszafordítási, korrigálási, (gyógyszeres) kezelési lehetőségei) lesz már róla szó előbb! ---- o Hasznos és káros mértékű agresszió o Agresszió állatfajonkénti megnyilvánulásaira példák |
Egyes gének expressziója függhet az adott környezeti feltételektől, így fajon belül is, más és más feltételek mellett lehetnek egyedi eltérések.Ecetmuslincákkal végzett kísérletből kimutatták, hogy számukra ideális körülmények között röpképes szárnyakat hoztak létre, ellenkező esetben pedig csökevényes szárnyakat fejlesztettek, vagy egyáltalán nem volt szárnyuk (Hanrly, 1941). Általában a szervezet felépítését genetikai tényezők határozzák meg, de rendkívül fontosak lehetnek egyes szervek és viselkedésformák kialakulásában a környezeti hatások. Az idegrendszer külső és belső környezeti változásokkal szembeni ellenálló-képessége a neuroplaszticitás. Külső hatásként említendő stresszorok mindig a megfelelő agyterületekre hatnak például ha az érzelmek kiváltása a cél, akkor az amygdalára illetve a |
Szociális izoláció
A szociális izoláció az élőlény teljes vagy részleges elkülönítése az őt természetes körülmények között körülvevő szociális környezettől, gondozótól, fajtársaktól. Hatásait számos élőlényen vizsgálták, kezdve a patkányoktól egészen a főemlősökig. Az izoláció, illetve az általa okozott stressz hatására jelentkező abnormális viselkedésformák megnyilvánulása számos tényezőtől függ: állatfajtól, életkortól, az izoláció időtartamától és gyakoriságától, sőt még attól is, hogy a vizsgált egyedet az elsődleges gondviselőjétől (általában az anyja) vagy a faj-, illetve alomtársaitól választják el. Az eltérő izolációs körülmények ellenére az elkülönítést minden egyed stresszként, káros hatásként éli meg, melynek akár maradandó következményei is lehetnek, különösen abban az esetben, ha az élet korai szakaszában következik be. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az élet korai szakaszában megélt kedvezőtlen tapasztalatok hatással vannak az agyi funkciókra. Ebben az életszakaszban elszenvedett stressz hatások befolyásolják a HPA (hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg) tengely fejlődését, ami hatással van a különböző jelátviteli utak működésére, ezek megváltozása pedig viselkedészavarokhoz vezet. Ezek a korai élettapasztalatok és a genetikai tényezők együttesen határozzák meg az egyén érzékenységét a különböző mentális zavarokra.
EHHEZ ÍGY MIT SZÓLTOK BEVEZETŐKÉNT? (S)
Contents
Szociális izoláció megfogalmazása, tanulmányokban vizsgált fajtái
o Újszülött kori, serdülőkori, felnőtt kori izoláció
o Kitől izolálják az egyedet: anyától, alom-, fajtársaktól à később eltérő viselkedési mintázatok
o Izoláció időtartama
o Fajonkénti eltérő reakciók az izolációra
o Izoláció à stressz à neurobiológiai folyamatok károsodnak: HPA tengely, és ezen keresztül különböző hormonok termelődése megváltozik
Stressz fogalma, hatásai
A stressznek a mai napig nem létezik egyetlen, pontosan körülhatárolt definíciója. Váratlan események, a körülmények megváltozása, a félelem, a fájdalom és számos egyéb tényező válthat ki stresszt az élőlényekben. A stressz Selye János által megfogalmazott definíciója a mai napig használatos az orvostudományban. Eszerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye,1976).[1] Az inger lehet kedvezőtlen, de akár kedvező is. A lényeg, hogy a szervezettől valamilyen szintű újraalkalmazkodást igényel, tehát stresszornak tekinthető.
A szervezetben a különböző stresszorok hasonló biológiai hatást váltanak ki. Élettani szempontból stresszornak tekinthető minden olyan hatás, ami az autonóm idegrendszer, illetve a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (továbbiakban HPA) tengely aktiválódását eredményezi és elősegíti a katabolizmust.[2] [3] A HPA tengelynek jelentős szerepe van az agresszió szabályozásában, ezért hiperaktivitása esetén túlzott mértékű agresszió és számos, ehhez kapcsolódó pszichiátriai rendellenesség jelentkezhet.[4]
A tengely aktiválódása az alábbi mechanizmus szerint zajlik: fizikai/mentális stresszhatásra a a hipotalamuszban termelődő faktorok, a corticotrophin-releasing hormone (CRH) illetve a vazopresszin leadása fokozódik. A CRH a hipofízis elülső lebenyébe kerülve serkenti az adrenocorticotrop hormon (ACTH) termelést. Az ACTH stimulálja a gonádok glükokortikoid szekrécióját: hatására emberben főleg kortizol, rágcsálókban kortikoszteron termelődik. A glükokortikoidok az energiatartalékok mozgósításával, illetve átrendezésével reagálnak a különböző stresszorokra, így elősegítve az adaptációt.[5]
|
Kutatások támasztják alá, hogy mind rágcsálókban, mind emberben a glükokortikoidok szintje a korai élet stádiumában a legalacsonyabb, és pubertás korra éri el a csúcsot.[6] A korai szociális izoláció, azon belül is főleg az anyai gondoskodás hiánya jelentős posztnatális stesszor a fiatal élőlények számára. Ennek eredményeként a még fejlődésben lévő idegrendszerben a súlyos vagy hosszantartó illetve gyakori stresszhatás a HPA tengely hiperaktivációját eredményezi, megemelve a vér eredetileg alacsony glükokortikoid szintjét. Ennek következményeként bizonyos betegségekre - szorongás, depresszió, egyéb kognitív diszfunkciók, illetve diabétesz – és rendellenes viselkedésre való hajlam fokozódik.[7]
[1] Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó Budapest, 1976, 25.old.
[2] McEwen BS. Effects of adverse experiences for brain structure and function. Biol Psychiatry 2000;48:721-31 [3] Heuser I, Lammers CH. Stress and the brain. Neurobiol Aging 2003;24(S1):S69-76 [4] K.McBurnett, A.Raine,, M. Stouthamer-Loeber, R.Loeber, A.M. Kumar, M.Kumar, B.B. Lahey, Mood and hormone responses to psychological challenge in adolescent males with conduct problems, Biol. Psychiatry 57 (2005) 1109-1116 [5] Early life stress cikk 123.old [6] én tanulmányom, 505.old. majd hivatkozom rendesen
o HPA tengelyre kifejtett hatás à CRH, ACTH à glükokortikoidok, mineralokortikoidok: hatások, hiány/túltermelés esetén az állat viselkedése hogyan változik, ciklikusság és agresszió közti kapcsolat
§ Állatfaji különbségek HPA tengely vizsgálatakor stresszhatásra (főemlős, rágcsáló)
o Vazopresszin, oxitocin termelődés vizsgálata stresszhatásra à viselkedésbeli változások (főemlős, rágcsáló)
o Szerotonintermelésre gyakorolt hatások (főemlős, rágcsáló)
o Enyhe stressz pozitív hatásai az alkalmazkodóképességre és önállóságra
A korai szociális izoláció élettani hatásai
Egyes gének expressziója függhet az adott környezeti feltételektől, így fajon belül is, más és más feltételek mellett lehetnek egyedi eltérések.Ecetmuslincákkal végzett kísérletből kimutatták, hogy számukra ideális körülmények között röpképes szárnyakat hoztak létre, ellenkező esetben pedig csökevényes szárnyakat fejlesztettek, vagy egyáltalán nem volt szárnyuk (Hanrly, 1941). Általában a szervezet felépítését genetikai tényezők határozzák meg, de rendkívül fontosak lehetnek egyes szervek és viselkedésformák kialakulásában a környezeti hatások. Az idegrendszer külső és belső környezeti változásokkal szembeni ellenálló-képessége a neuroplaszticitás. Külső hatásként említendő stresszorok mindig a megfelelő agyterületekre hatnak például ha az érzelmek kiváltása a cél, akkor az amygdalára illetve a