Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, mint a legfőbb neurodegeneratív betegségek patogenezise


Az Alzheimer- és a Parkinson-kór napjaink legjelentősebb neurodegeneratív betegségei közé tartoznak. Folyamatos és egyre gyorsuló terjedésük miatt, az elmúlt évek neurológiai kutatásaiban kiemelt szerepet kaptak e két betegség patogenezisének megértésére irányuló törekvések.


Alzheimer-kór


A kezdetek

1906 novemberében a klinikai pszichiáter és neuroanatómus, Alois Alzheimer az agykéreg egy sajátságos súlyos betegségi folyamatát jelentette be a 37. Dél-nyugat Németországi Pszichiáter Találkozón, Tubingen-ben.

Az első leírt eset alapjául Auguste D.-ről készített hosszútávú tanulmány szolgált. Jelentésében jellegzetes plakkokról és neurofibrilláris kötegekről írt. Alzheimer 1909-ben további 3 megfigyelését, 1911-ben pedig Josef F. „csak-plakkos” esetét publikálta. Utóbbiról 1995-ben kiderült, hogy ez a már dokumentált betegség egy korábbi fázisa. (Neundörfer és Hippius, 2003)

Habár felfedezéseit korának tudósai nem értékelték, munkássága megalapozta a jövőbeli neurodegeneratív betegségekre irányult kutatásokat.

Napjainkban

Becslések szerint 2015-ben mintegy 46,8 milló ember él együtt demenciával világszerte. Ez a szám szinte duplázódik húszévente, eléri a 74,7 milliót 2030-ra és a 131,5 milliót 2050-re. Az emelkedés a fejlődő országokban jelentősebb. Ma a demenciában szenvedők 58%-a alacsony- és közép-jövedelmű országokban él; ez a szám 2050-re 68%-ra fog emelkedni. Legnagyobb mértékű a növekedés Kínában, Indiában és ezen országok dél-ázsiai és csendes-óceáni szomszédjaiban. A demográfiai öregedés az elmúlt évszázad során az egészségügyben bekövetkezett fejlődést igazolja. Sokan élnek hosszabb és egészségesebb életet, ezért a világ populációjának egyre nagyobb hányadát teszik ki idősebb emberek. A demencia főleg az idős embereket érinti, bár manapság egyre több esetet írnak le 65 éves kor alatt. Évente 9,9 millió újabb demenciás esetet diagnosztizálnak világszerte, vagyis 1 új esetet minden 3,2 másodpercben.

Tünetek

Az első tüneteket gyakran tévesen az öregedéshez vagy stresszhez kötik. Részletes neuropszichológiai vizsgálatokkal, évekkel a kritérium-tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható az érintett személy.

Kezdeti fázisban a rövidtávú memória elvesztése tűnik fel. A figyelem, tervezés, alkalmazkodás és absztrakt gondolkodás zavara is megfigyelhető. Enyhe kognitív károsodás (Mild Cognitive Impairment – MCI) sokféle tünetként megnyilvánulhat, de a legdominánsabb a memóriavesztés. Egy kis százaléknál a nyelvekkel – főleg a zsugorodó szókincs, szavak csökkent gördülékenysége mind az írott és beszélt nyelvben -, feladat-végrehajtással, mozgás elvégzésével (apraxia), érzékeléssel (agnosia) kapcsolatos nehézségek kifejezettebbek az emlékezetzavarnál.

Az Alzheimer-kór nem hat minden memória-területre egyforma mértékben. Régebbi emlékek, szemantikus (jelentésbeli, jelentéstani) és implicit (a test emlékei, sokszor ismételt mozdulatokhoz, pl.: villa-használat) memória sokkal kevésbé érintett, mint a rövidtávú emlékek. A kór előrehaladtával a beszédzavarok nyilvánvalóbbá válnak, mivel a beteg nem képes szókincsét megfelelően előhívni, ez folyamatos téves kifejezések használatához (paraphasia) vezet. Az olvasási és írási készségek fokozatosan eltűnnek. Az emlékezet-zavarok odáig fajulnak, hogy a beteg már a rokonait sem ismeri fel. Az eddig érintetlen hosszútávú memória is sérül. Gyakori az elkalandozás, érzékenység, változó hangulat, ami agresszív kitörésekhez, síráshoz, az ellátással szembeni ellenálláshoz vezet.

Az Alzheimer-kórban szenvedők mintegy 30 %-ában kialakul valamilyen tévképzet. Az érintettek elfelejtik határaikat (anosognosia) és azt, hogy betegek. Inkontinencia kialakulása ebben a fázisban gyakori.

A végső fázisban a beteg teljesen az ellátóitól függ. A beszéd teljes elvesztése következik be. Az agressziót (ami ugyan jelen lehet továbbra is) apátia és kimerültség váltja fel.

A halál oka általában valamilyen külső tényező, mint fertőzések, tüdőgyulladás, nem pedig az Alzheimer-kór. (Khyade és társai, 2016)

Patogenezis

Szinapszisok a neurodegeneratív betegségekben

Bevezetés

Idegvégződések az Alzheimer-kórban

Amiloid prekurzor protein (APP) és béta-amiloid

Béta-szekretáz (BACE)

Tau

Apolipoprotein (APOE)

Kezelés

Irodalomjegyzék

Parkinson-kór

A kezdetek

Napjainkban

Tünetek

Patogenezis

Bevezetés

A mitokondrium szerepe

A programozott sejthalál

Az oxidatív stressz szerepe

Az oxidatív stresszel összefüggésbe hozható fehérjék

DJ-1 / Park7

Alfa-synuclein

LRRK-2 (Leucine-rich Repeat Kinase 2) / dardarin / PARKS

Purinerg receptorok

Szuperoxid-dizmutáz (SOD)

Kezelés

Irodalomjegyzék