Kutyák ételallergiája
Contents
Ételallergia definíciója
Az ételallergia a bevitt táplálék fehérjéire adott kóros immunválasz. Tünetei sokfélék lehetnek, leginkább a bőrön, emésztőrendszerben, légzőrendszerben jelennek meg (1).
Az ételallergia nem összekeverendő az ételintoleranciával, mely utóbbinak kiváltó oka a bevitt táplálék lebontásához szükséges enzim hiánya, esetleg a képződött tápanyagok felszívódását érintő rendellenességek (pl. laktózintolerancia, fruktóz felszívódási zavarok) (8).
A kettőt egybefoglaló fogalom az ételérzékenység (Adverse food reaction, AFR) (3).
Ételallergiák patoélettana
Az allergiás reakció mechanizmusa kutyák esetében valószínüleg I. típusú, IgE mediált immunreakció. Ennek folyamata a következő:
1. Szenzitizáció,
mikor az állat először találkozik az adott antigénnel:
- Allergén az emésztőrendszer falán keresztül bekerül a szervezetbe.
- Antigén prezentáló sejtek (APC) megkötik, rá jellemző részeket prezentálnak a CD4+ T-sejteknek a nyirokcsomókba vándorolva.
- A CD4+ T -sejtek ennek hatására Th2 sejtekké differenciálódnak (hisz ekkor még nincs a sejt környezetében gyulladás, ami a Th1 sejt képződés felé tolná el az átalakulást). Ez azonban az emberektől eltérő módon nem a duodenumban zajlik, mivel AFR-ben szenvedő kutyákban a duodenális Th1, Th2 gén expresszióját azonosnak találták, mint az egészséges egyedekben, és nem változik az allergén elfogyaztásakor sem (3).
- A Th2 sejtek termelnek:
- IL-4, IL-13-t: B sejtek ennek hatására plazmasejtté differenciálódnak → ezek termelik az allergénre specifikus IgE immunglobulinokat.
- IL-5, IL-9, IL-10-t: további Th2 túlsúlyt indukálnak.
- Az IgE a hízósejteken és bazofl granulocitákon tárolódik a szövetekben az FcεRI receptorokhoz kötve. Ez újabb IL-4 felszabadulást okoz, így még több IgE termeődik.
- Hízósejek további IL-4 termelése serkentődik a B sejteken kifejeződő CD40 receptoron keresztül.
- A folyamat öngerjesztő jellege miatt nagyon kevés allergén is elég ahhoz, hogy súlyos immunválaszt váltson ki. Ennek folyamatát láthatjuk összefoglalva az 1. ábrán.
1. ábra: Az IL-4 termelés öngerjesztő folyamata
2. ábra: A szenzitizáció és expozíció folyamatai
2. Allergén expozíció,
melynek során a már korábban szenzitizált állat ismét fogyaszt az adott allergénből:
- Az allergizáló fehérje a specifikus IgE-hez köt, így kiváltva az azt kötő hízósejtek és basofil granulociták degranulációját. Ezen folyamat összefoglalását láthatjuk a 2. ábrán.
- Ezen sejtek granulumai tartalmaznak:
- hisztamint, mely az erek átjárhatóságát fokozza, így ödémát, duzzanatokat, fokozódó nyirokáramlást, ezáltal súlyosbodó allergiát okoz. A hisztamin simaizom-összehúzó hatása, és a citokinek nyákelválasztást serkentő hatása miatt az emésztőrendszerben fokozódik a perisztaltika és a folyadékelválasztás, ezek együttes hatása a hányás, hasmenés.
- triptázt, kimázt, savas hidrolázt, karboxipeptidázt, katepszin G enzimeket. Ezek a szöveteket roncsolják, fellazítják hogy az immunsejtek számára jobban átjárhatóvá váljon. Kutyákban leggyakoribb tünetként bőrduzzanat, kiütések, ödémák, pruritus, pyoderma, atópiás dermatitisz formájában látjuk (6, 3, 7, 8, 9).
- Az állat vakarózása stimulálja a bőrben levő keratinocitákat, melyekből újabb citokinek szabadulnak fel, tovább súlyosbítva az allergiás reakciót.
Allergének, jellemzői, leggyakoribb allergének
Ételallergia esetén ezek ártalmatlan, nem invazív antigének (5). Kis méretű, általában fehérje természetű anyagok, melyek ellenállnak mérsékeltebb hőhatásoknak és az emésztőenzimeknek, savas környzetnek, így átjuthatnak az emésztőrendszer falán. Számos allergén determináns peptidjeit beazonosították, ezek egy része kutyákban is allergizáló (5, 3, 6, 9):
- szója: béta-conglycinin (3), sok állateledelben előforduló, gyakori allergia kiváltó.
- dió: 22 kDa-os, eddig el nem nevezett protein (3).
- tehéntej: foszfogutamáz és a Bos d7 IgG nehézlánca (3).
További gyakori, de nem beazonosított allergének a kukorica valamint a búza.
Gyakran előforul kutyáknál keresztallergia, melynek oka különböző allergizáló anyagok hasonló szerkezete. Ezáltal az egyik allergén ellen termelődött IgE a másikra is reagál (5). Leggyakoribb keresztallergiák:
- japán cédrus+nyers paradicsom (3)
- marhahús+tehéntej (3)
- hal+csirke (3)
- tengeri herkentyűk + poratka és csótány (3)
Hajlamosító tényezők
Az ételallergia kialakulásának kutyákban genetikai, egyéb immunrendszeri, valamit környezeti okai figyelhetőek meg. Leggyakoribb genetikai tényezők a Th2 kódoló gének defektusa (5), az MHC II allélok defektusa (5), FcεRI receptor génjének defektusa (5). A Labrador, West Highland Terrier, Boxer, Rhodesian Ridgeback és Mopsz fajtájú kutyák hajlamosabbak ételallergiára (3,6), valószínüleg genetikai okok állnak ennek hátterében.
Az immunrendszer működési zavarai, egyéb okok, betegségek miatti kóros állapota is kiválthat akut vagy krónikus ételallergiát. Ezek leggyakrabban a Th1-Th2 arányának eltolódása (5), fokozott IgE termelés (5), eozinofília (5), IL-4 serkentő rendszer túlzott aktivitása (5), esetleg meglévő keresztallergiák.
A kórképet befolyásoló környezeti tényezők hasonlóak az emberekben tapasztaltakkal. Amennyiben egy adott fehérjére tolerancia nem alakult ki fiatal korban, azt később a szervezet veszélyesnek ítélheti, allergiás reakciót indukálva ellene. Emiatt van, hogy a városi, kevesebb fajta állattal és növénnyel érintkező kutyák hajlamosabbak ételallergiára, mint farmon/vidéken élő társaik (5; 3).
A bélrendszer epithelium integritásának növekedése (akár egyéb betegség miatt) (3) szinén okozhat addig nem tapasztalt ételallergiát.
Kutatások azt mutatták, hogy az 1 év alatti és 6 év feletti kutyák nagyobb arányban érintettek, mint társaik (3).
Az ételallergia tünetei
Megjegyzendő, hogy míg az ételintolerancia csak a gastrointestinális apparátusban indukál tüneteket, addig az allergia egyszerre több területen mutat klinikai jeleket, köszönhetően annak, hogy a bélrendszerből felszívódva és a véráramba kerülve bizonyos célszerveknél karakteres tüneteket produkál, leglátványosabban és leggyakrabban a bőrön. Mindemellett számos alkalommal figyelték meg, hogy az ételallergiás kutyák gyakran szenvednek otitistől (3, 7, 10), különböző légzési nehézségektől vagy asthmától (1, 8).
Gastrointestinalis
A leggyakrabban előforduló emésztőrendszeren megjelenő tünetek a száj bedagadása (1, 8), nyelési nehézségek (8), hányinger (1, 8), hányás (1, 3, 8), hasmenés (1, 3, 8) és a hasi fájdalmak (1, 3, 8), valamint manapság egyre több ételallergiás kutyát visznek állatorvoshoz vastagbélgyulladással (6).
Bőrön megfigyelhető
Szinte minden bőrtünetet mutató, ételallergiával rendelkező kutyánál diagnosztizáltak pruritust (1,3,6,7,8,9,10), mely rendszerint az egész testre kiterjedt. Nagyon gyakori az urticaria (csalánkiütés) (1,3,8), a pyoderma (bőrgennyesedés) (3,9,10), a bőrpír vagy a bőr vörössége (6,7,9,10), a különböző kopások, kérgesedések (7,9,10), valamint a bőr elvékonyodása (7,10). Több érintett kutya mutatott alopéciát (akár diffúzan is) (7,9), illetve nem egyszer diagnosztizáltak ödémát (1) és papulákat (6,7) is.
A testen leggyakrabban a fejen, főképp a fülön (3,6) és a pofán (3), a hason (10), mellkason, lágyékon (3), szemérem-és anális régión (3,6), valamint a végtagokon (6), különösképp a könyökön (3) és a mancsok tájékán (3) voltak az allergiával megjelenő bőrtünetek.
Diagnosztika
Eliminációs diéta
Bőrtüneteket mutató, feltehetően ételallergiától szenvedő kutyáknál jelenleg a legbeváltabb módszer, mely egyben a kezelés is, az eliminációs diéta. Ezt még megelőzi a bolha-allergia, illetve a bőrkaparékból, bőrbiopsziából történő egyéb kórokozó, parazita kizárása, mely a bőr elváltozásait okozhatják (7,9,10). Az ételallergia maga nem diagnosztizálható IDT (intradermal testing) segítségével, ugyanis eredményei nem pontosak, nem megbízhatók (3,8,11), mint ahogy önmagában az ún. „patch testing” sem (3,10), előnye ez utóbbinak viszont, hogy segítségül szolgálhat az eliminációs diéta összeállításában.
Gyomor-nyálkahártyán való tesztelés
Megbízhatónak bizonyult azonban egy eddig nem elterjedt módszer (12): ennek során az étel allergének a gyomor nyálkahártyájába injektálva, azon hamarosan duzzanatot, vörösséget észleltek, emellett a gyomron generalizált erythema és hyperperisztaltika volt megfigyelhető. Ugyanebben a kísérletben később a biopszia révén megnövekedett eozinofil- és mononukleáris sejtszintet mutattak ki: tipikus jellemzője az allergia indukálta gyulladásos válaszoknak. Hátránya ennek a módszernek viszont, hogy invazív beavatkozásnak tekinthető, valószínűleg éppen emiatt elterjedtebb a biztonságos, és sokkal olcsóbb eliminációs diéta alkalmazása.
Kezelés
Sajnálatos módon jelenleg a legegyszerűbb kezelési mód az allergének elkerülése, melyet szigorú étrendekkel valósítanak meg, mely manapság egyre nagyobb figyelmet kap. Ez egyszerre pozitv, ám számos hátrányát is láthatjuk majd a későbbiekben.
Eliminációs diéta összeállítása
Mint ahogy a diagnosztikai módszereknél fentebb említésre került, az eliminációs étrend (3,8,9) maga a kezelés is. Ha az esetlegesen szükséges parazitaellenes kezelések megtörténtek, és a páciens még mindig tüneteket prezentál, érdemes egy alapos, pontos etetési előzménytörténet készítése, mely során a tulajdonos segítségével össze lehet szedni, mely tápanyagoknak (fehérje- és szénhidrátforrásoknak), adalékanyagoknak volt korábban kitéve a jószág. Az eliminációs diéta lényege egy olyan „hipoallergén” étrend összeállítása, mely az állat számára új, még soha semmilyen formában nem fogyasztott tápanyagokból épül fel, azaz még nem voltak ezeknek kitéve. Limitált számú, könnyű emésztésű proteinforrás a javasolt, a leginkább elterjedt módszer szerint 1-1 új fehérje- és szénhidrátforrás az ideális. Az így előírt étrendet 8 hétig (3,7,8,9) nem változtatják meg, majd az ekkor esedékes kontroll során a tünetek javulását vagy megszűnését kell tapasztalni. Amennyiben ez nem így történik, lehetséges, hogy az étrendbe allergén került, újra kell tervezni az egész diétát, aminek minimális időtartama megint csak 8 hét. A tünetek javulása/megszűnése esetén apránként, újabb 8-8 hetente lehet egy-egy újabb összetevőt, tápanyagot adagolni, így amikor az eredeti panaszok újra megjelennek, már lehet következtetni, hogy melyik étel összetevő allergén a páciens szervezete számára.
Táplálék-kiegészítők a diéta során
Rendkívül fontos, hogy a diéta során, amíg nem derült ki, hogy melyik anyagok az allergének, addig nem lehet ízesített gyógyszereket, különböző táplálék-kiegészítőket és jutalomfalatokat sem adni, mivel a bennük lévő adalékanyagok, festékek, tartósítószerek ételintolerancia kiváltására hajlamosak, melynek mint tudjuk, tünetei nagyon hasonlítanak az allergiáéra (emésztőrendszeri) (3,8); ami hamisan befolyásolhatja a vizsgálat eredményét, ezzel azt okozva, hogy a kezelő állatorvos allergénnek titulálhatja a valójában ártalmatlan étel összetevőket, és a valódi allergének kiléte rejtve marad. Ez a szabály a következőkben megemlített étrendekre is vonatkozik.
Házi koszt előnyei
A házi koszt népszerűsége megoszló a gazdák körében, hiszen nem mindenki szeret otthon külön főzni a kutyájára, mindazonáltal vitathatatlan, hogy az ételallergia kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer, köszönhetően annak, hogy könnyű szabályozni összetételét (8), a szennyeződések kiküszöbölhetők, illetve ha elő is fordulnak, akkor pontosabban lehet követni milyen véletlenül belekerült anyagokra reagálnak hiperszenzitíven a betegek szervezete. Az eliminációs diéta fül alatt ismertetett szabályok itt is érvényesek, általában 1-1 hipoallergén fehérje- és szénhidrát-forrást etetnek a tulajdonosok.
Házi koszt hátrányai
Érdemes viszont több dolgot szem előtt tartani, az egyik pedig nem más, mint a cPLI szint, ugyanis egy működő étrend, ami magas zsírtartalommal rendelkezik, kiválthat hasnyálmirigy-gyulladást. A cPLI szint növekvő eltérése az egészségestől még időben segíthet a diéta megváltoztatásában, így elérhető egy hipoallergén étrend, ami amellett, hogy kordában tartja az allergiát, a pancreast se fogja károsítani (9).
A másik figyelmen kívül nem hagyható tény az, hogy a házi koszt rövidtávon a legideálisabb. Ilyenkor nem szükséges semmiféle kiegészítő, viszont hosszútávon a tápanyagok önmagukban nem elegendők a növekedésben lévő kutyák fejlődéséhez, illetve a súly- és egészségi állapot fenntartásához sem, ami már azért is megfontolandó, mert az érintett kutyák java 1 éves kor alatti vagy 6 év feletti. Tehát a hosszútávon történő otthoni élelmezés feltétele a különböző étrend-kiegészítők használata, melyek hozzájárulnak a kiegyensúlyozott táplálékfelvételhez (3,8).
Hidrolizált proteinekről és a kereskedelemben kapható kutyatápokról
A hidrolizált fehérjék (3,8) etetése is egészen népszerű, annak köszönhetően, hogy mivel kisebb a méretük, emiatt az antigén-jellegük is csökken. Ennek előnye, hogy adható akár olyan fehérje is, melynek az állat korábban már volt kitéve, így több lehetőséget hagyva annak, hogy a kutyát az allergiájának megfelelően tápláljuk, és minél kevesebb élelmiszer összetevőnek tegyük ki feleslegesen. Sok esetben működőképes, de nem mindig mutatja a várt eredményt, hiszen az antigén-jelleg csökkenése nem egyenlő a megszűnéssel, így az néhány állatban ugyanúgy allergiás reakciót vált ki.
Manapság egyre divatosabb a különböző speciális, hipoallergén jelzővel ellátott kutyatáp (3,8). A tulajdonosok általában ezt preferálják, de a legtöbb állatorvos határozottan nem javasolja, méghozzá azért, mert a gazdák előszeretettel váltanak egyik márkáról a másikra, egyik ízesítésről a másikra; ezzel azt érve el, hogy nagyon nehéz visszakövetni, hogy mivel találkozott a kutya eddigi életében. Pontosan emiatt a „hipoallergén”, speciális táp is tartalmazhat olyan anyagot, amelynek a kutya korábban ki volt téve, és azt már tudjuk, hogy a hipoallergén lényege az újdonság, a termelődött ellenanyagok nemléte. A különböző „modern”, szokatlan fehérje-és szénhidrát-párosítású eledelekről általánosan elterjedt tévhit, hogy könnyen is emészthetők. Nem elhanyagolható hátulütői a kereskedelemben elérhető kutyaeledeleknek még, hogy tartalmazhatnak olyan anyagokat is, melyek nem kerülnek feltüntetésre az összetevőknél, és allergiás reakciók kiváltására képesek (lehet akár az szennyeződés is).
Allergén immunterápia állati és humán vonatkozásban
A történelem során már korábban sikeresnek bizonyult az allergén immunterápia, először 1911-ben használták humán kezelésre fűpollen miatt kialakult rhinoconjutivitis ellen, később sikereket értek el ugyanezen a területen kutyák esetében is. Napjainkban asztma, rhinitis és rovarcsípés kezelésénél elterjedt módszer, ugyanakkor találkozhatunk vele atópiás dermatitisz és ételallergia vonatkozásban egyaránt. Alkalmazása kiterjed subcután, epicután intralymphaticus, orális és sublinguális felhasználásra is. Az immunterápia használata mind humán, mind állati vonatkozásban, konkrétan kutyák kezelésénél, egyaránt az IgG antitestek blokkolásával történik. Ugyanakkor további állatfajokra is kiterjed ez a terápia különböző betegségek kúrálásakor, macskában alkalmazták asztmára, lovakban rovarcsípés által kiváltott allergia reakció ellen. Elismertebb kutatások kimutatták a rekombináns szúnyog-antigének (Culicoides spp.) elleni hatékonyságát is. Állatok esetén gyakori felhasználása a külső paraziták által kiváltott allergia leküzdése, gyakorta ez bizonyul az egyetlen gyógymódnak. Igénybevétele mellett szól az is, hogy általa a szükséges gyógyszerek mennyisége leredukálható, mindamellett meglehetősen veszélytelen eljárásról van szó. Különböző peptidek, immunoterápiák, rekombináns antigének és új segédanyagok alkamazásával az allergén immunterápia újabb szintekre fejlődhet (13,15).
Az allergén immunterápia működési mechanizmusa
Allergén immunterápia során az alanynak egyre növekvő mennyiségben adnak be az allergiás tüneteket okozó anyagból, így egyfajta toleranciát kialakítva, regulálva az immunrendszer agresszív reakcióját az adott fehérjére (13, 15).
Allergiás reakciók esetén a Th2 sejtek mennyisége megnő, csakúgy, mint az allergén specifikus IgE szintje (lásd ételallergia patoélettana) . Allergén immunterápia (AIT) alkalmazásakor a Th2-Th1 egyensúlya a Th1 felé tolódik el, megjelennek az immunszupresszív IgG4 , valamint regulátor B és T sejtek és IL-10 valamint TGF beta citokinek, miközben az IgE és IL-4 szint csökken. A felszaporodó IgA pedig az emésztőrendszer mucosus szöveteit védi. Ezek mind az allergiás reakciót regulálják, lefolyását és tüneteit csökkenik (13, 15). At interleukinok termelését és ezek szövetekre kifejtett hatásait foglalja össze a 3. ábra.
3. Ábra: Az allergén immunnterápia működési mechanizmusa
Emberi lefolyása igen hasonló a kutyáéhoz. A jelentős immun változások Th2 felől Th1 válasz felé történő eltolódást foglalják magukba, ezzel hosszútávú hatást elérve.
Subcutan allergén immunterápia (SCIT)
A subcutan allergén immunterápiát két részre lehet osztani. A bevezetési időszakban (ez általában 4 héttől 4 hónapig terjedhet ki) folyamatosan növekvő mennyiségű allergéneket injektálnak subcutan az alanyba. Ezután következik az úgynevezett „konstans szakasz”, amikor a már beállított adagmennyiséget fecskendezik a betegbe 3-4 hetente. Az egész procedúrát legalább egy évig érdemes végezni, mire szignifikáns eredmény nyerhető (13, 15).
Emberben a bevezetési időszak veszélyeket rejthet, számos esetben figyeltek meg anaphylaktikus reakciókat. Szintén hátrányt jelenthet az, hogy az effektív kezelés hosszú éveket vesz igénybe, ugyanis a szervezet hozzászoktatásához hosszabb időszak szükséges, ezért sajnos a páciensek gyakran idő előtt elvesztik türelmüket és feladják. Humán vonatkozásban az asztma elleni küzdelem területén tört magának utat ez az eljárás, étel allergia kezelése nem kiemelt. Atópiás dermatitisszal szemben akkor célravezető és eredményes használni, ha azt, aeroallergének váltják ki (13).
Kutyákban elért eredmények eklektikusak. Számos alanyban a SCIT alkalmazása elég párszor, viszont számos más egyed élete végéig szükségeli a terápiát. Létezik az úgy nevezett „rushed” változat, amivel sokszor gyorsabban lehet eredményt elérni, ugyanakkor egyedenként félbe kell szakítani a terápiát súlyos tünetek jelentkezése miatt. Általában ez a pruritus romlását foglalja magába, ám a vizsgált egyedek 1%-ában megfigyeltek gyengeséget, depressziót, álmosságot, hányást, hasmenést, csalánkiütéseket, angioödémát és anaphylaxist is. Több mint 50 éve használják sikeresen ezt a terápiát atópiás dermatitisz kezelésére, először máltai-beagle, extrém allergiás kutyákon. A terápia első lépéseként megállapítják, hogy az egyed mire allergiás, legtöbbször ez atka, penészgomba vagy pollen. Általában e kezelés azon kutyák kúrálására javasolt, akik egész évben vagy szezonálisan olyan erős tüneteket produkálnak, hogy azt, mást allergiás gyógyszerrel nem lehet enyhíteni. Alkalmazására ellenjavaslat nincs, azonban az igénybevételhez szükséges pontos hatóanyag tartalom még nem tisztázott (13).
Sublinguális allergén immunterápia (SLIT)
A kezeléshez szükséges allergént tartalmazó tablettát vagy kapszulát a nyelv alá helyezik rövid időre, ezzel fokozva az allergén toleranciáját a szervezetben és enyhítve a fellépő klinikai tüneteket, ezért kézenfekvő és kényelmes kezelésnek minősítik. Kutyákon végzett kutatások különböző eredményt mutattak. Poratkára allergiás beagle kutyán végzett kísérletben nem volt kimutatható, szignifikáns IgE szint változás kezelés hatására. Mindazonáltal egy másik, 6 hónapot igénybevevő kutatás sikeres végösszeget prezentált, szintén atka érzékeny kutyákon elvégezve. Javulás volt észrevehető napi kétszeri használat során, csökkent az atka elleni IgE szint, és nőtt az allergén specifikus IgG szint. Mivel kutyákban nem letális az ételallergia, ezért a SLIT-et nem használják oly mértékben elterjedten. Azonban érdemes lehet széleskörűbben megvizsgálni ennek a kezelésnek lehetőségeit és a benne rejlő sikereket megkeresni és alkalmazni (13, 15).
Intralymphatikus allergén immunterápia (ILIT)
Az eljárást 12 héten keresztül végzik, heti háromszor fecskendeznek allergént közvetlenül az adott nyirokcsomóba. Számos előnnyel rendelkezik ez a fajta terápia: kisebb dózis is elég, mint a SCIT esetében, hiszen a hatóanyag azonnal tud találkozni a lymphocitákkal, ezáltal sokkal hatékonyabb, illetve kisebb az esély egy esetleges súlyos immunreakció kiváltására. Alkalmazása kutyáknál nem tér el jelentősen, de fontos tudnivaló, hogy az allergént timsó oldatban injektálják be. Az ILIT potenciális kezelési módszer, viszont hosszútávú hatásai még nem ismertek, számos kutatási lehetőség rejlik benne. (13)
Epicután allergén immunterápia (EPIT)
A korábban említett kezelési módokkal összevetve az EPIT igen új eljárásnak számít még jelenleg. Eltérést mutat abban is, hogy jelentősen kevesebb dózist igényel, 250-2500 mcg, viszonyítva például a SLIT-hez ahol 2.5-7.5 mg szükséges a használathoz. Ennek köszönhetően a súlyosan allergiás páciensek esetében számottevő javulás érhető el. Humán placebo kontrollos mogyoróra allergia kísérlet során nagyságrendekkel mérhető javulás volt megfigyelhető az EPIT alkalmazásával, Th2 reakció csökkenése által. Összefoglalva az eredmények nagyon bíztatóak és az EPIT ígéretesnek mutatkozik biztonsági és hatékonysági szempontból. Állati vonatkozásról még nincsenek adatok (13).
Az allergén immunterápia jövője
A cél olyan eljárás kidolgozása, amelyben a biztonsági szempontok és a lecsökkent kezelési időtartam optimalizált és elérhető. Ezen a téren sokan az ILIT és EPIT-ben látják a jövőt. Lehetőség és javulást hozhat a monofoszforil lipid a használata az alumínium hidroxid helyett kísérőanyagként, illetve a SLIT módszer esetében, a biológiailag lebomló kapszulába csomagolt allergén, biztosítva a folyamatos kismértékű „önálló” adagolást a szervezetben, ezáltal javítva az allergén megszakítás nélküli felszabadulását. Állatorvoslás terén standardizáció szükséges, a dózisokat meg kell határozni a használathoz, ezeket a protokollokat össze kell hasonlítani és optimalizálni kell a maximális hatékonyság elérése érdekében. A The International Committee on Allergic Diseases of Animals (www.icada.org) foglalkozik jelenleg a módszerek fejlesztésével (13).
Irodalomjegyzék
Könyvek
4. Anna Erdei, Gabriella Sármay, József Prechl (2012): Immunológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., ISBN: 978 963 226 370 0, 5 fejezet: Citokinek https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch05.html
5. Anna Erdei, Gabriella Sármay, József Prechl (2012): Immunológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., ISBN: 978 963 226 370 0, 18. fejezet: Túlérzékenységi reakciók https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch18.html
Cikkek
1. Susan Waserman, Wade Watson (2011): Food Allergy, Allergy, Asthma and Clinical Immunology, Article number S7 https://link.springer.com/article/10.1186/1710-1492-7-S1-S7
3. M. De Lucia, H. Jackson, J. Janda, R. S. Mueller, E. Jensen‐Jarolim, I. Pali-Schöll (2017): Comparing immediate‐type food allergy in humans and companion animals-revealing unmet needs, European Journal of Allergy and Clinical Immunology, Pages 1643-1656 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/all.13179
6. Stephen D. White (1998): Food allergy in dogs, Compendium on Continuing Education for the Practicing Veterinarian: 20-3-261-268 https://ucdavis.pure.elsevier.com/en/publications/food-allergy-in-dogs
9. Jenifer Molina, Marta Hervera, Cecilia Villaverde, Kara M. Burns, Gregg K. Takashima (2017): Adverse food reaction in a dog, Clinician’s Brief https://www.cliniciansbrief.com/article/adverse-food-reaction-dog
10. Aziz Arda Sanca, Mehmet Sahal, Aziz Arda Sanca, Sibel Yasa (2009): Application of patch test in allergic (atopic) dogs and investigation of dog allergy incidence in people, Ankara Üniv Vet Fak Derg: 56-113-117 https://www.researchgate.net/publication/242541569_Application_of_patch_test_in_allergic_atopic_dogs_and_investigation_of_dog_allergy_incidence_in_people
11. Kunkle G, Horner S (1992): Validity of skin testing for diagnosis of food allergy in dogs, Journal of the American Veterinary Medical Association: 200(5): 677-680 https://europepmc.org/article/med/1568911
12. Ermel RW, Kock M,Griffey SM, Reinhart GA, Frick OL (1997): The atopic dog: a model for food allergy, Laboratory Animal Science, 47(1): 40-49 https://europepmc.org/article/med/9051646
13. R. S. Mueller, E. Jensen-Jarolim, F. Roth-Walter, E. Marti, J. Janda, A. A. Seida, D. DeBoer (2018): Allergen immunotherapy in people, dogs, cats and horses–differences, similarities and research needs, Wiley: 10-1111-13464 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1111/all.13464
15. Mübeccel Akdis MD, PhD, Cezzmi A Akdis, MD (2007): Mechanisms of allergen- specific immunotherapy, The Journal of Allergy and Clinical Immunology: 119-4-780-789 https://www.jacionline.org/article/S0091-6749(07)00228-X/fulltext
Egyéb hivatkozások
7. Jennifer Schissler Pendergraft (2015): Allergic dermatitis in a puppy: more than meets the ear, Clinician's Brief https://www.cliniciansbrief.com/article/allergic-dermatitis-puppy-more-meets-ear
8. Cynthia L. Bowlin (2010): Novel proteins and food allergies, Clinician's Brief https://www.cliniciansbrief.com/article/novel-proteins-food-allergies
14. International Commitee on Allergic Diseases of Animals honlapja: https://www.icada.org/
Ábrajegyzék
1. ábra: Anna Erdei, Gabriella Sármay, József Prechl (2012): Immunológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., ISBN: 978 963 226 370 0, 18. fejezet: Túlérzékenységi reakciók https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch18.html
2. ábra: Anna Erdei, Gabriella Sármay, József Prechl (2012): Immunológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., ISBN: 978 963 226 370 0, 5 fejezet: Citokinek https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/ch05.html
3. ábra: Mübeccel Akdis MD, PhD, Cezzmi A Akdis, MD (2007): Mechanisms of allergen- specific immunotherapy, The Journal of Allergy and Clinical Immunology, Volume 119, Issue 4, Pages 780–789, Figure 2 https://www.jacionline.org/article/S0091-6749(07)00228-X/fulltext