|
Size: 92
Comment:
|
Size: 1190
Comment:
|
| Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
| Line 2: | Line 2: |
| Itt írjon a(z) Lizofoszfatidsav-ról/ről | |
| Line 3: | Line 4: |
| Itt írjon a(z) Lizofoszfatidsav-ról/ről | Lizofoszfatidsav szerepe a vasokonstrikcióban <<TableOfContents(3)>> = Általában a lizofoszfatidsavról és élettani hatásairól = A lizofoszfatidsav (LPA) –szerkezete az 1. ábrán látható- egy szerteágazó hatású lipid mediátor, mely a szervezetben jelátvivő szerepet tölt be, hatását G-fehérje kapcsolt transzmembrán receptorokon keresztül fejti ki, (Céline Pagès és mtsai, 2001) úgy mint: LPAR1, LPAR2, LPAR3 és az újonnan felfedezett LPAR4, LPAR5, LPAR6. Az egyes receptoroknak eltérő a jelátviteli útvonala. Szerepe van az immunrendszerben, a különböző reproduktív funkciók fenntartásában, az idegrendszer megfelelő működésében, valamint kardiovaszkuláris rendszerben. (Wikipedia/ Lysophosphatidic_acid) Megtalálható a különböző testfolyadékokban, így a vérszérumban és citoplazmában is. Valamint bizonyos sejttípusok is képesek szekretálni (fibroblastok, zsírsejtek valamint a daganat sejtek). (Céline Pagès és mtsai, 2001) Patofiziológiai jelentősége az érelmeszesedésben, valamint a trombocita aktivációban van. |
Itt írjon a(z) Lizofoszfatidsav-ról/ről
Lizofoszfatidsav szerepe a vasokonstrikcióban
Contents
= Általában a lizofoszfatidsavról és élettani hatásairól = A lizofoszfatidsav (LPA) –szerkezete az 1. ábrán látható- egy szerteágazó hatású lipid mediátor, mely a szervezetben jelátvivő szerepet tölt be, hatását G-fehérje kapcsolt transzmembrán receptorokon keresztül fejti ki, (Céline Pagès és mtsai, 2001) úgy mint: LPAR1, LPAR2, LPAR3 és az újonnan felfedezett LPAR4, LPAR5, LPAR6. Az egyes receptoroknak eltérő a jelátviteli útvonala. Szerepe van az immunrendszerben, a különböző reproduktív funkciók fenntartásában, az idegrendszer megfelelő működésében, valamint kardiovaszkuláris rendszerben. (Wikipedia/ Lysophosphatidic_acid) Megtalálható a különböző testfolyadékokban, így a vérszérumban és citoplazmában is. Valamint bizonyos sejttípusok is képesek szekretálni (fibroblastok, zsírsejtek valamint a daganat sejtek). (Céline Pagès és mtsai, 2001) Patofiziológiai jelentősége az érelmeszesedésben, valamint a trombocita aktivációban van.