A TREK alcsaládba tartozó kálium csatornák szerepe

A TREK alcsalád besorolása

1. Ábra
A kálium csatornák rendszere

Szerkezet, lokalizáció, expresszió

Szabályozás, mechano- és termoszenzitivitás

A TREK alcsaládba tartozó K⁺ csatornák alapjártban nem mutatnak nagy aktivitást. Természetes körülmények között stimulálja őket membrán feszülés, a sejtek duzzadása (mechanoszenzitivitás), továbbá a többszörösen telítetlen zsírsavak (polyunsaturated fatty acids-PUFA), lysophospholipidek, phosphatidinositol 4,5-biphosphate. Ezzel szemben gátolja őket a hypoozmózis csakúgy, mint a PKA (proteinkináz-A) és PKC (proteinkináz-C) általi foszforiláció, valamint részlegesen gátolható Ba²⁺-mal is.

A TREK és TRAAK csatornák fokozatosan aktiválódnak a hőmérséklet növelésével. 14°C –ról 42°C-ra melegítve 7-20-szorosára emelkedik az aktivitásuk. Ez szignifikánsan magasabb, mint a többi K_2p csatorna esetében. A maximális aktivitást 30°C-42°C között érik el.

A TREK és TRAAK csatornák érzékenyek az extracelluláris pH változásaira. A extracelluláris savasodás erősen gátolja a TREK-1 K⁺ csatornát, szemben a TREK-2 csatornával, ami ugyan abban a pH-tartományban aktiválódik.

A klasszikus K⁺ csatorna-gátló szerekre a TREK és TRAAK csatornák nem érzékenyek, így nem gátolhatók például 4-aminopiridinnel, tetraetil-ammónniummal (kis koncentráció), és Cs⁺-mal. A TREK-1 csatornát helyi érzéstelenítő szerekkel is lehet gátolni, például lidokainnal és bupivakainnal. (Noël és mtsai, 2011)

Működése és jelentősége

A két pórusú káliumcsatornák - köztük a TREK alcsalád csatornái is - rendkívül sok élettani jelenséget, funkciót befolyásolnak illetve azokra valamilyen szinten hatással vannak. (2. ábra) A zöld és piros nyilak az ábrán arra hivatottak, hogy jelezzék, melyik csatornának kell zárt illetve nyitott állapotban lennie ahhoz, hogy az adott pszichopatológiai jelenség pozitív legyen.

2. Ábra
A K2p csatornák hatásai

Idegrendszerben

Antidepresszáns TREK-inhibítorok

Az utóbbi időben a kutatók KO (knock out) egereket használnak annak bizonyítására, hogy a K_2P (két pórusú kálium csatornák) család döntő szerepet játszik a depresszió kialakulásában. Úgy tartják, a TREK-1 és TASK-3 antagonistái egy újfajta antidepresszáns gyógymódhoz vezethetnek.

A közelmúltban fedezték fel a TREK-1 kálium csatorna első azonosított blokkolóját a spadint.

A spadin egy természetes peptid, mely az NTSR-3 (neuortensin receptor-3) érése során szabadul fel, és speciálisan gátolja a TREK-1 csatornákat, így antidepresszáns tulajdonságokat mutat. Gyorsan hat és nincs mellékhatása. Nem okoz keringési rendellenességeket: nem módosítja a szisztolés nyomást és nem növeli a szívfrekvenciát.

A sortilin, más néven-NTSR-3 receptor-egy nemrég felfedezett partnere a TREK-1 csatornának, és úgy tűnik, szabályozza a csatorna plazmamembrán szintjét. Sejt szinten a sortilin köti a neurotensint, ami a „nerve growth factor (NGF)” prekurzora (Az NGF serkenti az idegsejtek proliferációját, részt vesz azok megvédésében), és a lipoprotein lipázt. Élettani szinten részt vesz egy sor kardiovaszkuláris neurológiai folymat szabályozásában. A sortilin funkciója, vagy diszfunkciója felelős lehet a hypercholesterinaemiáért és a szívinfarktusért, csakúgy, mint a neurodegeneratív rendellenességekért. Továbbá részt vehet a diabétesz, az elhízás és a rák kialakulásában. (Borsotto és mtsai, 2015)

Szerepük az anesztéziában

A TREK-1 és TREK2 csatornák az illékony anesztetikumok - isoflurán, kloroform, halotán - klinikai koncentrációjának hatására kinyílnak, nagyfokú aktivitást mutatva. (Hasonló hatást fejt ki a riluzol, ami egy neuroprotektív gyógyszer, amit amiotrófiás laterálszklerózis (ALS, vagy Lou Gehrig-betegség) esetén szoktak alkalmazni.)

KO egereken végzett kísérlet során, halotánnal és kloroformmal szemben az egerek csökkent érzékenységet mutattak, holott in vitro körülmények között ezek a TREK-1 csatorna leghatékonyabb aktivátorai. Hasonló eredmény született sevofluránnal és desfluránnal való kezelés után, melyek a legszélesebb körben használt klinikai altatószerek, csakúgy, mint az izoflurán. Ezek az eredmények alátámasztották azt az elképzelést, miszerint a TREK-1 és TREK-2 csatornák egyértelműen részt vesznek az illékony anesztetikumok hatásmechanizmusában. (Heurteaux és mtsai, 2004)

Különböző szervekben

Irodalomjegyzék

Borsotto, M.; Veyssiere, J.; Moha ou Maati, H.; Devader, C.; Mazella, J.; Heurteaux, C. (2015):Targeting two-pore domain K+ channels TREK-1 and TASK-3 for the treatment of depression: a new therapeutic concept.Br J Pharmacol 2015 Feb; 172: (3) 771–784.

Noël, J.; Sandoz, G.; Lesage, F. (2011):Molecular regulations governing TREK and TRAAK channel functions. Channels (Austin). 2011 Sep-Oct; 5: (5) 402–409.

Heurteaux, C.; Guy, N.;Laigle, C.; Blondeau, N.; Duprat, F.; Mazzuca, M.; Lang-Lazdunski, L.; Widmann, C.; Zanzouri, M.; Romey, G.; Lazdunski, M. (2004):TREK-1, a K+ channel involved in neuroprotection and general anesthesia. EMBO J. 2004 Jul 7; 23: (13) 2684–2695.

=Ábra jegyzék=