• TudoImmun

A tüdőben zajló immunfolyamatok néhány kórképen keresztül történő bemutatása

I. Bevezetés

Az immunrendszer komplex és szorosan egymásra épülő folyamatok révén veszi fel a harcot a szervezetbe került, illetve szervezeten belüli antigénekkel szemben. Ebben a munkában kórképek segítségével mutatjuk be a tüdőt ért kórokozók, allergének és daganatos sejtek által kiváltott immunfolyamatok részleteit. Tanulmányoztuk a vírusok és baktériumok okozta megbetegedések, valamint a szervezet fiziológiástól való eltérő működése vagy felépítése következményeként kialakult immunválaszokat. Két, egymástól éles határral nem elkülöníthető immunitási formát ismerünk: a természetes és a szerzett immunitást. Kialakulásuk és működésük részletes ismertetésétől annak bonyolultsága és összetettsége miatt eltekintünk. Az immunrendszer felépítését vázlatosan mutatjuk be, a tárgyalt betegségek kapcsán az egyes részfolyamatok kerülnek középpontba.

Az immunrendszer leegyszerűsített felépítése

Az immunsejtek fő típusait és fejlődéstani kapcsolataikat az 1. ábra segítségével összegezzük.

Természetes immunitás: Ez a típusú immunitás nem antigén specifikus, a szervezetbe került kórokozók ellen válogatás nélkül felveszi a harcot. További jellemzője a gyors válaszmechanizmus és az, hogy nem alakul ki „memória” az adott kórokozóval szemben. Az immunsejtek közül ide sorolható a három granulocyta típus (neutrophil, eosinophil, basophil), a Natural Killer (NK) sejtek és a monocytákból fejlődő falósejtek, a macrophagok. Ide tartoznak továbbá az antigén-prezentáló sejtek (APC) és a dendritikus sejtek (DC) is. Utóbbi két sejt a bizonyítéka annak, hogy a két immunitási forma egymástól nem független. Specifitást nem mutatnak az antigénekkel szemben, ugyanakkor antigén prezentáló tulajdonsággal rendelkeznek az adaptív immunitás sejtjeinek működését aktiválva.

Szerzett immunitás: Az ide tartozó folyamatok antigén specifikusak, azaz a bekerült kórokozót az immunrendszer felismeri a kialakult „memória” által, ha már korábban találkozott vele. A természetes immunitáshoz képest a válaszmechanizmus lassabban jön létre. Sejtes elemei a T-lymphocyták (celluláris immunválasz) és a B-lymphocyták (humorális immunválasz), továbbá a fentebb említett antigén-prezentáló sejtek. A humorális faktorok közé tartoznak az immunglobulinok, melyek megtalálhatóak a lymphocyták felszínén, valamint a B-lymphocytákból kialakuló plazmasejtek termelik az idegen anyagok ellen.

II. Kórképek

Asztma

A lovak visszatérő légúti elzáródása (RAO) sok tényező szempontjából hasonlít az emberi asztmára, ez például az immunfolyamatok lezajlásánál is megfigyelhető, hiszen mindkét betegség környezetből származó allergénre való túlreagálás eredménye. A RAO-ban szenvedő lovak tünetei is megegyeznek a humán betegek panaszaival; a légútak akadályozottak és a bronchusok túlreagált állapotban vannak. (Lavoie és mtsai 2001) Az asztmás görcsroham során bekövetkező folyamatsort érzékelteti a 2. ábra.

Lavoie és mtsai (2001) 12 lovat tanulmányoztak, ebből 7 krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedett és a bronchoalveolaris folyadékukban a neutrophilek aránya meghaladta az 5%-ot. A hibridizációs mérés eredménye egyes interleukinokra (IL-4, IL-5) és Interferon-γ (IFN-γ) mRNS-re nézve pozitív volt. A RAO-ban szenvedő lovak bronchoalveolaris folyadékában nagyobb mennyiségben volt jelen az IL-4 és IL-5 mRNS, míg a kontroll csoportban az IFN-γ volt többségben. Ez azt mutatja, hogy az emberi asztmához hasonlóan a lóban is a tüdő gyulladásos sejtjei predomináns 2-es típusú T-helper (Th2) cytokinekként jelennek meg. Az IL-4 feladata a B-sejtek immunglobulin E (IgE) termelésére való rábírása illetve a Th2 sejtek növekedésének elősegítése. Az IL-5 mRNS magasabb értéke szövetbe történő eosinophil granulocyta vándorlást idézett elő, bár az eosinophilek megjelenése a tüdőben ritkának számít kehesség esetén. Az IL-5 mellett gyulladásos sejtek és chemokinek is bekerültek a tüdőszövetekbe. Továbbá megfigyelték azt is, hogy azoknál az állatoknál, amelyek hozzá vannak szokva a penészes takarmányhoz, kb. 5 órával később jelentkeztek a penészes széna következtében kialakult asztmás jellegű tünetek és indultak meg a neutrophilek regenerálódási folyamatai.

Asztmás kutyák Ascaris suum antigénre való válaszáról publikáltak Liu és mtsai (2014). Az egyik csoportnál vagotomiát hajtottak végre, a másik csoport n. vagusa érintetlen maradt. Kétszer inhaláltatták az antigént a kutyákkal; műtét előtt és után. A második inhaláció után a vagotomizált csoport lymphocyta, macrophag, neutrophil- és eosinophil granulocyta száma is jelentősen lecsökkent mind a tüdőben és a bronchoalveolaris folyadékban a B csoporthoz viszonyítva. A kísérlet során mérték az IL-4 és az IgE szinteket is, viszont az eredmények szerint nincs szignifikáns különség a vagotómián átesett és az érintetlen n. vagussal rendelkező egyedek között. Ezt az bizonyítja, hogy mindkét csoportnál mind az első és a második antigén inhaláció után nőtt az IL-4 és az IgE szint is az antigén belélegzést megelőző értékekhez viszonyítva. Egyedül az IgE mérésénél figyelték meg, hogy a második antigén adag belégzése után a B csoport IgE szintje nagyobb mértékben emelkdekett, mint az A csoporté, de az eltérést okozó immunfolyamatbeli különbség megállapításához további vizsgálatokra lenne szükség.

Allergia

Theo és mtsai (2002) a parlagfű által kiváltott allergiás reakció tanulmányozása érdekében kilenc másfél-két éves beaglet tanulmányoztak. A parlagfüvet bronchoszkóp segítségével egyenesen a tüdőbe juttatták, majd meghatározott időszakok elteltével a bronchoalveoláris területet átmosták. Allergiás kutyákban a bronchoalveoláris területet átmosó folyadékban az irritáció utáni 4-72 órában jelentősen nagyobb volt a leukocyták, a neutrophil és az eosinophil granulocyták, valamint a T-sejtek száma, mint a kontrollcsoport állataiban.

A parlagfűallergiát a bronchusok hiperaktivitása váltja ki. A parlagfű helyi gyulladást okoz a légutakban, ami hisztamin felszabadulással, neutrophil és eosinophil granulocyták, valamint lymphocyták számának hirtelen növekedésével jár. Az allergiás reakció késői szakaszáért felelős lymphocytákat minden bizonnyal antigén-prezentáló sejtek vagy a degranulálódó IgE-függő hízósejtek szekrétumai aktiválják. A lymphocyták cytokineket, köztük interferonokat szekretálnak, amelyek az epithel sejteket abnormálisan sok mucin termelésére késztetik. Mindezek a folyamatok tovább gerjesztik a gyulladást.

Tüdőfibrózis

Az idiopathicus tüdőfibrózis (IPF) a tüdő egyik krónikus megbetegedése, mely krónikusan csökkent tüdőfunkciók mellett időszakosan heveny tünetekkel is jár. Fő rizikófaktorai: életkor, genetikai hajlam, veleszületett immunrendszer és fibroblast aktivitásbeli eltérés, valamint lovak esetében az 5-ös típusú Equine Herpesvirus (EHV-5). Feltételezett oka a sérült alveoláris epithel sejtek kijavítási mechanizmusában történt hiba. (Tashiro és mtsai 2017)

Rágcsálókban többféle kísérleti úton indukált fibrózis alkalmával először az epithel sejtek sejthalála következett be, amit gyulladásos folyamatok követtek, így megjelentek a neutrophil granulocyták és a cytokinek aktiválta T-lymphocyták. A kísérlet típusától függően a második-negyedik hét végére a fibroblast sejtek kóros aktivitása is láthatóvá vált a szövettani mintákban: az alveoláris macrophagok száma megnőtt, az alveoláris septumok fala megvastagodott, az alveolák közötti ductusok és a bronchusok kitágultak.

Az életkort, mint rizikófaktort megerősítette az a megfigyelés, hogy fiatal egereknél bizonyos kísérleti utakon nehezebb volt a betegséget előidézni, valamint esetükben tapasztaltak spontán gyógyulást is. Ezzel szemben idősebb példányok könnyebben betegedtek meg és spontán gyógyulást nem lehetett megfigyelni náluk. Ez számos okra vezethető vissza, például a sejtek öregedése következtében a telomerek mutációjából származó változások illetve pontmutációk is eredményezhetik.

West Highland Terrierek körében végzett vizsgálatok szerint a fibrózis elsősorban a subpleurális és peribronchioláris területeken jelent meg, esetenként megfigyelhető volt az alveoláris epithel sejtek elváltozása, interstitiális gócok viszont nem voltak jellemzőek.

Lovakra ez a betegség nem jellemző, egyik fő rizikófaktor az EHV-5 vírus. A betegség lefolyása a többi háziállatnál megfigyelttől némileg eltérő, a lovak többgócos tüdőfibrózisát (equine multinodular pulmonary fibrosis, EMPF) váltja ki. Fő tünetei: láz, súlyveszteség, nehézlégzés, neutrophilia és hyperfibrinogenemia. Egy esetleírásban a leukocyták, neutrophil granulocyták és macrophagok magas számára, hyperfibrinogenemiára, alacsony kreatinin-szintre tértek ki. A tracheobronchiális nyirokcsomók jelentősen megnagyobbodtak. A boncolásnál a teljes tüdőre kiterjedően 2-10 cm-es, jól körülhatárolható, kemény, összenövő gócokat találtak. (Back és mtsai, 2012)

Tumor

Kutyákban a primer tüdőrák sokkal ritkább az áttéttel keletkező tumorral szemben. Egy ilyen, áttéteket okozó tumor által megtámadott tüdő képét mutatja a 3. ábra. A hízósejtek rosszindulatú daganata viszont a bőr eredetű tumorok közül a leggyakoribb, akár az ilyen megbetegedések 20%-át okozhatja (Campbell és mtsai, 2017).

Ilyen primer tüdőrákban szenvedett egy amerikai bulldog. Az állat jelentős súlyveszteség, bő hányás, hasmenés, letargia, hőemelkedés, zihálás, kiszáradás, szisztolés zörej miatt került állatorvoshoz. A tüdőszövet cytopathogen vizsgálata során anisocytosisos, anisokaryosisos, basophil cytoplasmájú, helyenként vakuolizált, többmagvú, nagyméretű hízósejteket találtak metacromatikus granulumokkal. A tumor diagnosztizálásában segíthetett volna, hogy a hízósejtek hisztamin tartalma miatt a beteg kutyák hyperhistaminemiát mutatnak. (Campbell és mtsai, 2017) Az effajta tumorok kezelésére alkalmasak lehetnek a tirozin-kináz gátlók, de mellékhatásik révén tovább ronthatják a betegségre amúgy is jellemző hányás-hasmenéses tüneteket, amikkel fokozzák az állatok kiszáradását. (Campbell és mtsai, 2017)

A tumorok gyógyításának lehetőségeit a dendritikus sejtek antigén-prezentáló képességét kihasználva De Silva és mtsai (2017) egereket fertőztek meg tumorsejtekkel. A dendritikus sejteket a csontvelőből nyerték. Az aktivált dendritikus sejteket nagyjából két héttel a tumorral való fertőzés után helyezték a tumorba, amikor az az 5-6 mm-es nagyságot elérte.

Az interferonnal és ciklooxigenáz-2 gátlóval kombinált dendritikus sejtek jelentősen fokozták mind a sejtes, mind a humorális immunválaszt, amivel elérték a tumorok további növekedésének gátlását, sőt, egyes esetekben azok vissza is fejlődtek, ám ahogy azt egy francia bulldog esete alátámasztotta, ez a kezelés önmagában zsigeri áttéteknél még igen kevéssé hatékony.

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás egy gyakori megbetegedés háziállataink körében is. A megbetegedés hátterében mind kórokozó, sérülés illetve környezeti tényező is állhat. A gyulladás következtében mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás aktiválódik. A szervezet a gyulladással a kórokozók ellen védekezik és egyben a szöveti károsodásokat próbálja helyreállítani. Elhalt, nekrotikus szövetek; vírusok és baktériumok által termelt anyagok, továbbá idegen test jelenléte kiválthat „nem immuntípusú gyulladást”. A gyulladás következtében az erek kitágulnak és az érfal áteresztőképesség megnövekedése miatt különböző immunsejtek is jutnak az érintett tüdőszövetekbe. A phagocyták bekebelezik a kórokozókat, de az általuk kibocsátott enzimek károsítják a szöveteket. Ezen kívül a phagocyták a chemokinek termelése révén további immunsejteket vonzanak gyulladás helyszínére. A szintén phagocyták termelte cytokinek a gyulladásos reakciót csak fokozzák, kialakulnak a jellemző tünetek: fájdalom, duzzadás, pirosság és a gyulladt területek emelkedett hőmérsékelete. Mindezek a védekező folyamatok hátráltatják a tüdőt a fiziológiás folyamataiban, amely súlyos következményekkel jár, hiszen a szervezet oxigénellátottsága a tét. (Thacker 2016)

A betegség tovább csoportosítható akut- illetve krónikus gyulladás fennállása szerint. (Thacker 2016) Ha a patogén kórokozó következtében kialakult megbetegedéseket tekintjük, akkor azok rendszerint vírus, baktérium vagy akár mindkét kórokozó jelenlétének eredménye is lehet. Ilyen szimultán fertőzésről ír Perez-Ecija és mtsai (2016) egy csikó bronchointerstitialis tüdőgyulladása kapcsán. Ezen kívül gombás fertőzés is vezethet tüdőgyulladáshoz, ilyen esetet tárgyal Samuelson és mtsai 2017-es publikációja.

A későbbiekben bemutatott esetleírások akut gyulladásokról szólnak, így ezeknek a folyamatoknak a kezdeti szakaszát szeretnénk röviden ismertetni. A sejtes immunválasz a gyulladásos mediátorok hatására a neutrophil granulocyták kapillárisokból a tüdőszövetbe való kilépésével kezdődik. Ezután egyre több receptor fejeződik ki, így a sejtek fokozottan érzékenyek lesznek a chemokinek hatására és gyorsul az immunsejtek gyulladásos helyszínre történő vándorlása. A neutrophilek megkezdik a phagocytosist és fokozzák a reaktív oxigén és nitrogén köztitermékek kialakulását. Viszont ezek a reaktív molekulák a kórokozókon kívül a tüdőszövetet is károsítják.

A neutrophilek gyulladás helyszínére történő vonzását és aktivációját a phagocyta sejtek, különösen a macrophagok serkentik cytokinek termelése által. A cytokinek a monocyták chemotaxisát is serkentik, emellett a macrophagokká való átalukásukat is elősegítik. A proinflammációs cytokinek a macrophagokon kívül monocyták, fibroblastok és epithel sejtek által is termelődnek, mindez gyorsan, rögtön a fertőzést követően. Elsődleges cytokinek közé tartozik az IL-1, IL-6 és a tumor nekrózis faktor-α (TNF-α).

Említést kell még tenni a chemokinekről is, ezek kis polypeptidek a fehérvérsejtek gyulladásos helyszínre történő vonzásáért és aktivációjáért felelősek. Ezen kívül a szérum proteinek is számos különböző folyamatért felelősek az akut gyulladásos folyamatok során. Ebbe a csoportba tartoznak a koagulációs-, komplement- és kinin rendszerek az akut fázisú proteinek mellett. (Thacker 2016)

A kutyák fertőző légúti betegsége (CIRD), vagy más néven kennelköhögés, legyengült vagy még éretlen immunrendszerű egyedeknél súlyos fokú tüdőgyulladást eredményezhet. A Streptococcus equi subsp. zooepidemicus által keltett fertőzés akár halálos kimenetelű is lehet Jaeger és mtsai (2013). Aktívan sportoló kutyák polyvalens oltásban részesültek, majd az edzéseket folytatva vérzéses tüdőgyulladás tüneteit mutatták. Ennek a kórképnek egy példáját a 4. ábrán mutatjuk be. A publikációban hivatkoznak Phillips és mtsai 1989-es közleményükre, amelyben azt írják, hogy szopornyica (CDV) és 2-es típusú Canine andenovirus (CAV-2) vakcinázás után 3 nappal az abszolút lympocytaszám csökken. Továbbá a polyvalens vakcinának köszönhetően a lymphocyták phytohaemagglutininra adott válasza csökkent, amely a T-lymphocyták proliferizációjának csökkenéséhez vezetett. Megfigyelték azt is, hogy a szopornyica elleni védőoltás hatására minden kutya semlegesítő antitestet termelt.

Megállapítható, hogy a polyvalens vakcinák rendkívül bonyolult változásokat eredményeznek az immunrendszerben, így nemcsak legyengült védekezőképességű, hanem akár extrém teljesítményt nyújtó állatoknál is komoly problémák adódhatnak a vakcinázás következtében, ha ezeket a különleges körülményeket nem veszik figyelembe az immunizálás során. Az így kialakult csökkent természetes immunitás lehetővé tette a patológiás tüneteket csak ritkán okozó Streptococcus equi subsp. zooepidemicus baktériumnak a vérzéses tüdőgyulladás kórképének kifejlődését.

Toom és mtsai (2016) cikkükben egy szintén baktérium, az Ehrichia canis által eredményezett interstitialis tüdőgyulladásos kutya esetét mutatják be. Ez a baktérium a vérben keringő monocytákat támadja meg, ezzel okozva a kutyák monocytikus ehrlichiosisát. Súlyos hyperproteinemiáról, hyperglobulinemiáról és enyhe hypoalbuminemiáról árulkodtak a biokémiai vérvizsgálatok. Szerológiai vizsgálatokat is folytattak a vérmintával, pozitív eredményt csak az Ehrlichia canis immunfluorescens ellenanyagvizsgálat során kaptak; az anti-E. canis immunglobulin G (IgG) ellenanyag titere magasabb volt, mint 40. 17 nappal a doxycyclin kezelés elkezdése után az E. canis IgG titere ismét magas volt (IgG titer 2560).

A pneumocystikus tüdőgyulladás gyakran okozza HIV-fertőzöttek halálát. Samuelson és mtsai 2016-ban publikáltak arról, hogy egereket fertőztek intratrachealisan Pneumocystis murina gombával. A mérések alapján hozzávetőlegesen 10^5 P. murina RNS másolat volt egy tüdőben, ettől nagyobb értéket kaptak a CD4+ fehérjét expresszáló T-helper sejt mentes csoportnál. A cytokin szintet is ellenőrizték a tüdőben és a vérben is. Azt találták, hogy az IFN-γ szint a tüdőben az intakt állatoknál volt magasabb, míg a szérumban a CD4+ T-sejt mentes állatokban kaptak magasabb eredményt. A TNF-α szintben nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között sem a tüdőben, sem a szérumban. (Samuelson és mtsai 2016)

Egy 2 hónapos andalúziai csikó 1-es típusú Equine Herpesvirus (EHV-1) és Rhodococcus equi baktérium szimultán fertőzése következtében lovak bronchointerstitialis tüdőgyulladásában szenvedett. A boncolás során vett kórszövettani mintákon számos különböző immunsejteket véltek felfedezni, mint például macrophagokkal, lymphocytákkal, fibroblastokkal és plazmasejtekkel körülvett degenerált neutrophil granulocytákat; néhány olyan macrophagot, amely citoplazmájában coccobacillust figyeltek meg; illetve EHV-1 zárványokat tartalmazó habos macrophagokat. Ezeken kívül még feltűntek pyogranulomás csomók által formált nekrotikus központok törmelékekkel, syncytialis sejtek, viszont kötőszövetes tokot nem találtak. (Perez-Ecija és mtsai 2016)

Influenza

Az influenza az Orthomyxoviriade családba tartozó vírusok által okozott megbetegedés. A vírusok három csoportba sorolhatók (A, B és C), legelterjedtebb az A típus, ez megbetegítheti az embert és az állatokat, míg a B és C típus csak emberre veszélyes. A betegség gyorsan terjed, nagyon ragályos, tömegesen fertőz. Tünetei közé tartozik a magas láz, levertség, bágyadtság, gyengeség, és légúti (madaraknál akár emésztőszervi) tünetek. (Varga és mtsai 1999)

A szervezetbe bekerülő antigének ellen az immunrendszer megkezdi a védekezést. Ebben a folyamatban mindkét fő immunitási forma, a természetes immunitás és a szerzett immunitás is szerepet játszik, egymással finoman összehangolt módon.

Vírusos fertőzés esetén az elsődleges védővonal aktiválódik a Natural Killer (NK) sejtek révén, melyek a természetes immunitás sejtes elemei közé tartoznak. Az NK sejtek szerepének sematikus vázlatát az 5. ábra szemlélteti. Az NK sejtek felületén receptorok találhatók, melyek képesek felismerni egy vírussal fertőződött sejtet. A vírussal fertőzött sejt membránján hemagglutininek jelennek meg, ezeket az NK sejtek receptorai felismerik és megkötik, majd ezután eliminálják a sejtet. Az antigén megjelenése után az NK sejtek száma csökken a vérben, ugyanekkor megnövekszik a fertőzött szövetekben, jelenesetben a tüdőben. Forberg és mtsai (2014) kimutatták, hogy ez a folyamat a fertőzés utáni első három napban megy végbe. Kísérleteik során tüdőből származó szövettani mintákon egyértelmű elváltozások voltak láthatóak a negyedik nap után. Megfigyelhető volt továbbá az is, hogy a tüdőben található NK sejtek felületén lévő receptorok száma, amelyekkel azonosítani tudják az influenza vírussal megfertőződött sejteket, megnőtt, azaz úgynevezett up regulatio ment végbe. A fertőzött sejtek eltávolításán és elölésén kívül, további fontos funkciójuk a vírus ellenes cytokinek termelése is. (Forberg és mtsai, 2014)

Hasonlóan a NK sejtekhez, az első védelmi vonalhoz tartoznak, és igen gyors reakcióra képesek a szerzett immunitáshoz tartozó T-lymphocyták azon leszármazottjai, amelyek egy specifikus antigén hatására differenciálódtak, azaz a memória sejtek (T-RM). Ezek a sejtek a humorális immunválasz részeként jönnek létre egy antigén hatására. Ha ismételten találkoznak ugyanazzal az antigénnel, az immunválasz sokkal gyorsabban végbemegy, ez a másodlagos immunválasz. Reilly és mtsai (2016) szerint azokban a vizsgált egerekben, amelyekben hiányzott a T-RM sokkal hajlamosabbak voltak halálos kimenetelű secondary challenge. A természetes és szerzett immunitás együttműködése elengedhetetlen a vírus fertőzések legyőzésében. Erre a szoros együttműködésre világított rá Reilly és mtsai (2016), abban a kísérletben, amiben bebizonyították, hogy a neutrophil granulocyták számának csökkenése hatással van a T-RM sejtek keletkezésére és ezáltal a másodlagos immunválasz kialakulására is. Vizsgálataik során kiiktatták az egerekben található neutrophil-granulocitákat, ami sokkal alacsonyabb T-lymphocyta számot eredményezett. Az alacsony T-lymphocyta szám mellett, és a neutrophil-granulocyták hiányában, az influenzavírussal fertőzött egyedeknél a gyulladásos folyamatok, az ödéma, a tüdőszövet károsodása sokkal nagyobb mértékűek voltak, mint a kontroll egyedek mintáiban.

Dengler és mtsai (2014) leírása alapján az immunfolyamatok során a vérből a tüdőbe átjutott immunsejtek mennyisége változó a szervezetbe kerülő vírus patogenitásától függően. Kutatásaikban egereket fertőztek meg két típusú influenzavírus (H1N1) variánssal, melyből az egyik súlyosabb betegség lefolyást okozott (végül elhullást), mint a másik. A fertőzés után vett vérmintában jelen lévő granulocyták arányát nézték a lymphocytákéhoz képest. A nem letális vírussal fertőzött egerek (nl) vérében (ezen belül is a kis dózist kapott egerekében) ennek az aránynak az értéke lassú és mérsékelt emelkedést, míg a nl vírussal fertőzött, de nagy dózist kapott egereknél és a letális vírussal fertőzött egereknél (l) egyértelmű emelkedést mutatott. A vérvizsgálatokból kiderült továbbá az is, hogy a nl egerek vérében először leukocyto-/lymphopenia, majd leuko-/lymphocytozis volt megfigyelhető, míg a l egereknél a lymphocyta szint esés mellett granulocyta növekedés volt észre vehető. A tüdőszövet elemzése során mind mennyiségi, mind minőségi különbségek voltak láthatóak. A l egerek mintáit összehasonlítva a nl egerekével, sokkal magasabb leukocyta, granulocyta, macrophag, és DC szintet találtak. A nl egerek tüdejében a T-lymphocyt száma volt magasabb. A vírus patogenitásától függően különböző immunitási formák aktiválódtak.

Proteinózis

A tüdőalveolusok proteinózisa (PAP) egy nagyon ritka kórkép, ami foszfolipoproteinsavak felhalmozódásával az állatokon (kutyákon, esetleg macskákon) észlelhető tüneteken kívül olykor humán megbetegedéseket is okoz (Szatmári és mtsai 2017). A kórképet Szatmári és mtsai (2017) leírása alapján ismertetjük. A foszfolipoproteinsavak felhalmozódásának elsődleges oka a surfactant réteg működési zavarára vezethető vissza. A kókép légzési nehézségben nyilvánul meg. Kapcsolódó tünetei egy macska esete alapján lehetnek: étvágytalanság, gyors kifáradás, levertség, alulfejlettség, krónikus rossz légzési funkció, szapora légzés elnyújtott kilégzéssel, abnormális légzési hang. Az állat bronchoalveolaris területét átmosó folyadékban kristályszemcséket, PAS pozitív beltartalommal rendelkező makrofágokat és neutrophil és eosinophil granulocytákat találtak. A tüdőlebenyeket elválasztó sövények és az alveolusok fala egyaránt megvastagodott (Szatmári és mtsai 2017).

A proteinózis típusait Szatmári és mtsai (2017) az alábbiak szerint állapították meg:

• autoimmun eredetű: antigének jelennek meg a surfactant réteg fenntartásáért felelős granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor ellen, ami miatt a makrofágok nem tudják zavartalanul ellátni feladataikat
  

• genetikai eredetű: granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor receptor génjének mutációja miatt
  

• külső környezeti hatásra visszavezethető: különböző káros anyagok belélegzéssel jutnak a tüdő alveolusaiba, ahol kifejtik a surfactant réteget károsító hatásukat A proteinózis kísérhet más betegségeket, pl. HIV-et, leukémiát vagy akár különböző daganatokat és immunbetegségeket is.

III. Összefoglalás

Munkánk során különböző kórképek leírásán keresztül mutattuk be a tüdőben zajló immunvédekezés részfolyamatait. Számos esettanulmány áttekintettünk, amikről nagy terjedelmüknél fogva csak rövid utalást tettünk. Külön tárgyaltuk a különböző antigén csoportok (vírus, baktérium, tumor sejt, immunrendszer túlműködése stb.) által kiváltott immunválaszt. Továbbá kitértünk a két típusú immunitásra és működésük összefonódására, valamint a hozzájuk tartozó humorális és sejtes faktorok szerepére az immunfolyamatokban.

Irodalomjegyzék

Back, H.; Kendall, A.; Grandón, R.; Ullman, K.; Treiberg-Berndtsson, L.; Ståhl, K.; Pringle, J. (2012): Equine Multinodular Pulmonary Fibrosis in association with asinine herpesvirus type 5 and equine herpesvirus type 5: a case report. Acta Veterinaria Scandinavica 54-57 doi:10.1186/1751-0147-54-57

Campbell, O.; de Lorimier, L-P.; Beauregard, G.; Overvelde, S.; Johnson, S. (2017): Presumptive primary pulmonary mast cell tumor in 2 dogs. Canadian Veterinary Journal 58: 591–596

Dengler, L.; Kühn, N.; Shin, D-L.; Hatesuer, B.; Schughart, K.; Wilk, E. (2014): Cellular Changes in Blood Indicate Severe Respiratory Disease during Influenza Infections in Mice. PLoS ONE 9: (7) e103149 doi:10.1371/journal.pone.0103149

De Silva, N. H.; Akazawa, T.; Wijewardana, V.; Inoue, N.; Oyamada, M.; Ohta, A.; Tachibana, Y.; Wijesekera, D. P. H.; Kuwamura, M.; Nishizawa, Y.; Itoh, K.; Izawa, T.; Hatoya, S.; Hasegawa, T.; Yamate, J.; Inaba, T.; Sugiura, K. (2017): Development of effective tumor immunotherapy using a novel dendritic cell– targeting Toll-like receptor ligand. PLoS ONE 12: (11) e0188738 doi:10.1371/journal.pone.0188738

Forberg, H.; Hauge, A. G.; Valheim, M.; Garcon, F.; Nunez, A.; Gerner, W.; Mair, K. H.; Graham, S. P.; Brookes, S. M.; Storset, A. K. (2014): Early Responses of Natural Killer Cells in Pigs Experimentally Infected with 2009 Pandemic H1N1 Influenza A Virus. PLOS ONE 9:(6) e100619 doi:10.1371/journal.pone.0100619

Jaeger, G.; Skogmo, H. K.; Kolbjørnsen, Ø.; Larsen, H. J. S.; Bergsjø, B.; Sørum, H. (2013): Haemorrhagic pneumonia in sled dogs caused by Streptococcus equi subsp. zooepidemicus – one fatality and two full recoveries: a case report. Acta Veterinaria Scandinavica 55: 67

Lavoie, J-P.; Maghni, K.; Desnoyers, M.; Taha, R.; Martin, J. G.; Hamid, Q. A.(2001) Neutrophilic Airway Inflammation in Horses with Heaves Is Characterized by a Th2-type Cytokine Profile. In: American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 164: 1410–1413 doi: 10.1164/rccm2012091

Liu, R.; Song, J.; Li, H.; Wu, Z.; Chen, H.; Wu, W.; Gu, L. (2014): Treatment of canine asthma by high selective vagotomy. The Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery 148: (2) 683-689

Perez-Ecija, A.; Mendoza, F. J.; Estepa, J. C.; Bautista, M. J.; Pérez, J. (2016): Equid herpesvirus 1 and rhodococcus equi coinfection in a foal with bronchointerstitial pneumonia. Journal of Veterinary Medical Science 78: (9) 1511–1513 doi: 17.1292/jvms.16-0024

Reilly, E. C.; Lambert-Emo, K.; Topham, D. J. (2016): The Effects of Acute Neutrophil Depletion on Resolution of Acute Influenza Infection, Establishment of Tissue Resident Memory (TRM), and Heterosubtypic Immunity. PLoS ONE 11: (10) e0164247 doi:10.1371/journal.pone.0164247

Samuelson, D. R.; Charles, T. P.; de la Rua, N. M.; Taylor, C. M.; Blanchard, E. E.; Luo, M.; Shellito, J. E.; Welsh, D. A. (2016): Analysis of the intestinal microbial community and inferred functional capacities during the host response to Pneumocystis pneumonia In: Experimental Lung Research 42: (8-10) 425–439 doi:10.1080/01902148.2016.1258442

Szatmári, V.; Teske, E.; Nikkels, P. G. J.; Griese, M.; de Jong, P. A.; Grinwis, G.; Theegarten, D.; Veraa, S.; van Steenbeek, F. G.; Drent, M.; Bonella, F. (2015): Pulmonary alveolar proteinosis in a cat. BMC Veterinary Research 11: 302 doi 10.1186/s12917-015-0613-4

Tashiro, J.; Rubio, G. A.; Limper, A. H.; Williams, K.; Elliot, S. J.; Ninou, I.; Aidinis, V.; Tzouvelekis, A.; Glassberg, M. K. (2017): Exploring Animal Models That Resemble Idiopathic Pulmonary Fibrosis. Frontiers of Medicine 4: 118 doi: 10.3389/fmed.2017.00118

Thacker, E. (2006): Lung inflammatory responses. Veterinary Research 37: 469–486

den Toom, M. L.; Dobak, T. P.; Broens, E. M.; Valtolina, C.(2016): Interstitial pneumonia and pulmonary hypertension associated with suspected ehrlichiosis in a dog. Acta Veterinaria Scandinavia 58: 46

Varga, J.; Tuboly, S.; Mászáros, J. (1999): A háziállatok fertőző betegségei. Mezőgazda Kiadó. Budapest 427-428

Ábrajegyzék

1. ábra Immunsejtek típusai és fejlődésük kapcsolatai. Saját szerkesztés az alábbi ábra felhasználásával: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:0337_Hematopoiesis_new.jpg 2018. 04. 27

2. ábra Légúti elváltozások asztmás görcs idején. Az alábbi ábra módosítása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Asthma_before-after-en.svg 2018. 04. 27

3. ábra Adenocarcinoma áttétei a tüdőben https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Metastatic_prostatic_adenocarcinoma_(3944215449).jpg 2018. 04. 27

4. ábra Vérzéses tüdőgyulladás www.flickr.com/photos/pulmonary_pathology/3785990535 2018. 04. 27

5. ábra NK sejtek működési mechanizmusának sematikus vázlata. Az alábbi ábra részletének módosítása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Proposed_pathways_of_interaction_between_transplanted_hESC_derivatives_and_the_immune_system_continued..jpg 2018. 04. 27