Amfetamin és a limbikus rendszer

Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület. Neve az alfa-metil-feniletilamin nevű vegyület rövidítéséből származik. A farmakológiában az összes hasonló kémiai szerkezetű vegyületet amfetaminszármazéknak nevezzük, melyek közül a legelterjedtebbek: amfetamin (Speed), metamfetamin, és a metiléndioxi-metamfetamin, azaz MDMA (Ecstasy). Funkcionálisan sok tulajdonságában hasonlítanak a kokainnal. Pszichostimulánsok, azaz a szinaptikus idegrendszer izgalmát váltják ki. Emiatt a tulajdonságuk miatt népszerű tudatmódosító szerek: használójuk eufórikus állapotba kerül, sokszor enyhén hallucinácinál is. Számos viselkedésbeli változást idéznek elő, mely azzal magyarázható, hogy hatással vannak az agy egy speciális területére, a limbikus rendszerre.

A limbikus, vagy határkérgi rendszert a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló, az agykéreg és a hipotalamusz által határolt agyterület. Alkotói az amigdala, a hippokampusz, funkcionálisan a gyrus cinguli (neocortex), a septalis area, a septum pellucidum és számos törzsdúc adja. Ezen törzsdúcok egyike a testhelyzetet és mozgást nagyban befolyásoló csíkolt test (corpus striatum). A csíkolt test dorsalis része a farkalt magból (nucleus caudtus) és a putamenből áll. Az agy jutalmazó redszerét alkotó ventrális régiót a nucleus accumbens és a tuberculum olfactorium alkotja. Az amfetamin leginkább a csíkolt testre fejti ki hatásait. Ez a rendszer felelős az érzelmek, viselkedés és ösztönök kontrolljáért, valamint a memória működése is hozzá köthető.

Contents

Amfetamin és a limbikus rendszer
Amfetamin
1. Szerkezete
2. Hatásai
  1. Biokémiai hatásmechanizmusa

Amfetamin

Szerkezete

Szerkezetileg leginkább a természetben is fellelhető efedrinhez, a közöséges csikófark (Ephedra dystachia) által termelt fenil-etilamin származékhoz hasonlít.

felugró szöveg
1. ábra
Amfetaminszármazékok szerkezeti képletei: efedrin, amfetamin és metamfetamin

Hatásai

érszűkítő
vérnyomásemelő
hörgőtágító
étvágycsökkentő
entaktogén
fájdalomcsillapító
eufórikus érzés, hallucinációk kiváltása

Az amfetamin felezési ideje 12 óra. A fenti a jelenségek az aktív szakasz alatt jelentkeznek, intenzitásuk a fogyasztott drog mennyiségétől függ. Miután a szer kiürült a szervezetből, levertség, fáradtság, szomjúság és szénhidrátok utáni vágy jellemző.

Az amfetamin fent említett hatásai miatt korábban gyógyászati alapanyagként terjedt el. Narkolepszia, elhízás, figyelemhiányos hiperaktivitás, sőt néha még a részben elégtelen dopaminellátás okozta Parkinson-kór kezelésére is használták. Manapság leginkább élénkítő hatású kábítószerként kerül forgalomba. Függőség kialakulása esetén, nagy dózisban paranoid-skizofréniát okoz. Kis dózisban felerősíti az egyszerű, általános motoros aktivitást, nagyobb dózisban pedig a fajspecifikus mozgásformák felerősödését eredményezi. (Seiden, Sabol és Ricaurte, 1993)

Biokémiai hatásmechanizmusa

Egy 1988-ban végzett kísérletben agydialízissel vizsgálták, milyen változást okoz patkányok agyában, ha emberek által használt drogokat fogyasztanak.(Di Chiara és Imperato, 1988.) Bár ezek a szerek sokszor ellentétes hatásúak (nyugtatóak például az opiátok, vagy éppen serkentenek, mint az amfetamin), közös bennük, hogy mind egyfajta kellemes jutalomérzetet váltanak ki a szervezetben. Ennek az érzésnek a továbbításáért a dopamin a felelős neurotranszmitter. Tehát feltételezhetnénk, hogy a drogok mind a dopaminmediált útvonalakat serkentik.

Ezen feltételezés bizonyítására számos kísérlet született.

-  ⇤ ← Revision 24 as of 2016-04-23 12:45:49 → 
  Size: 2843
  Editor: LZL125
  Comment:
+   ← Revision 28 as of 2016-04-24 10:52:39 → ⇥
  Size: 4188
  Editor: P041EM
  Comment:
-Deletions are marked like this.
+Additions are marked like this.
 Line 5:
-Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület. Korábban gyógyászati alapanyagként használták, ma már mint stimuláló, élénkítő hatású kábítószerként elterjedt. Neve az alfa-metil-feniletilamin nevű vegyület rövidítéséből származik. A farmakológiában az összes hasonló kémiai szerkezetű vegyületet amfetaminszármazéknak nevezzük, melyek közül a legelterjedtebbek: amfetamin (Speed), metamfetamin, és a metiléndioxi-metamfetamin, azaz MDMA (Ecstasy). Pszichostimulánsok, azaz a szinaptikus idegrendszer izgalmát váltják ki. Emiatt a tulajdonságuk miatt népszerű tudatmódosító szerek: használójuk eufórikus állapotba kerül, sokszor hallucinácinál is. Számos viselkedésbeli változást idéznek elő, mely azzal magyarázható, hogy hatással vannak az agy egy speciális területére, a limbikus rendszerre.
+Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület. Neve az alfa-metil-feniletilamin nevű vegyület rövidítéséből származik. A farmakológiában az összes hasonló kémiai szerkezetű vegyületet amfetaminszármazéknak nevezzük, melyek közül a legelterjedtebbek: amfetamin (Speed), metamfetamin, és a metiléndioxi-metamfetamin, azaz MDMA (Ecstasy). Funkcionálisan sok tulajdonságában hasonlítanak a kokainnal. Pszichostimulánsok, azaz a szinaptikus idegrendszer izgalmát váltják ki. Emiatt a tulajdonságuk miatt népszerű tudatmódosító szerek: használójuk eufórikus állapotba kerül, sokszor enyhén hallucinácinál is. Számos viselkedésbeli változást idéznek elő, mely azzal magyarázható, hogy hatással vannak az agy egy speciális területére, a limbikus rendszerre.
 Line 7:
-A limbikus, másnéven határkérgi rendszer azon képletek csoportját jelenti, melyek az agykéreg és a hipotalamusz határán helyezkednek el. Ez a rendszer felelős az érzelmek, viselkedés és ösztönök kontrolljáért, valamint a memória működése is hozzá köthető.
+A limbikus, vagy határkérgi rendszert a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló, az agykéreg és a hipotalamusz által határolt agyterület. Alkotói az amigdala, a hippokampusz, funkcionálisan a gyrus cinguli (neocortex), a septalis area, a septum pellucidum és számos törzsdúc adja. Ezen törzsdúcok egyike a testhelyzetet és mozgást nagyban befolyásoló csíkolt test (corpus striatum). A csíkolt test dorsalis része a farkalt magból (nucleus caudtus) és a putamenből áll. Az agy jutalmazó redszerét alkotó ventrális régiót a nucleus accumbens és a tuberculum olfactorium alkotja. Az amfetamin leginkább a csíkolt testre fejti ki hatásait. Ez a rendszer felelős az érzelmek, viselkedés és ösztönök kontrolljáért, valamint a memória működése is hozzá köthető.
 Line 13:
-||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:center;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0;     "style="padding:0.5em;      ;text-align:center"> {{attachment:Sympatomimetika.jpg|felugró szöveg}} <<BR>>'''1. ábra'''<<BR>>''Amfetaminszármazékok szerkezeti képletei: efedrin, amfetamin és metamfetamin'' ||
+Szerkezetileg leginkább a természetben is fellelhető efedrinhez, a közöséges csikófark (Ephedra dystachia) által termelt fenil-etilamin származékhoz hasonlít.
 Line 16:
-== Hatások ==
+||<tablebgcolor="#eeeeee" tablestyle="float:center;font-size:0.85em;margin:0 0 0 0;         "style="padding:0.5em;          ;text-align:center"> {{attachment:Sympatomimetika.jpg|felugró szöveg}} <<BR>>'''1. ábra'''<<BR>>''Amfetaminszármazékok szerkezeti képletei: efedrin, amfetamin és metamfetamin'' ||


== Hatásai ==
-Line 33:
+Line 37:
+Az amfetamin fent említett hatásai miatt korábban gyógyászati alapanyagként terjedt el. Narkolepszia, elhízás, figyelemhiányos hiperaktivitás, sőt néha még a részben elégtelen dopaminellátás okozta Parkinson-kór kezelésére is használták. Manapság leginkább élénkítő hatású kábítószerként kerül forgalomba. Függőség kialakulása esetén, nagy dózisban paranoid-skizofréniát okoz. Kis dózisban felerősíti az egyszerű, általános motoros aktivitást, nagyobb dózisban pedig a fajspecifikus mozgásformák felerősödését eredményezi. (Seiden, Sabol és Ricaurte, 1993)
-Line 34:
+Line 40:
-Egy 1988-ban végzett kísérletben agydialítissel vizsgálták, milyen változást okoz patkányok agyában, ha emberek által használt drogokat fogyasztanak''.(Di Chiara és Imperato, 1988.)'' Bár ezek a szerek sokszor ellentétes hatásúak (nyugtatóak például az opiátok, vagy éppen serkentenek, mint az amfetamin), közös bennük, hogy mind egyfajta kellemes jutalomérzetet váltanak ki a szervezetben. Ennek az érzésnek a  továbbításáért a dopamin a felelős neurotranszmitter. Tehát feltételezhetnénk, hogy a drogok mind a dopaminmediált útvonalakat serkentik.
+Egy 1988-ban végzett kísérletben agydialízissel vizsgálták, milyen változást okoz patkányok agyában, ha emberek által használt drogokat fogyasztanak''.(Di Chiara és Imperato, 1988.)'' Bár ezek a szerek sokszor ellentétes hatásúak (nyugtatóak például az opiátok, vagy éppen serkentenek, mint az amfetamin), közös bennük, hogy mind egyfajta kellemes jutalomérzetet váltanak ki a szervezetben. Ennek az érzésnek a  továbbításáért a dopamin a felelős neurotranszmitter. Tehát feltételezhetnénk, hogy a drogok mind a dopaminmediált útvonalakat serkentik.

Ezen feltételezés bizonyítására számos kísérlet született.