Ide kerül majd a szöveg. Kérem az első sort érintetlenül hagyni!
Az amfetamin és a limbikus rendszer
Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület. Neve az alfa-metil-feniletilamin nevű vegyület rövidítéséből származik. A farmakológiában az összes hasonló kémiai szerkezetű vegyületet amfetaminszármazéknak nevezzük, melyek közül a legelterjedtebbek: amfetamin (Speed), metamfetamin, és a metiléndioxi-metamfetamin, azaz MDMA (Ecstasy). Funkcionálisan sok tulajdonságában hasonlítanak a kokainnal. Pszichostimulánsok, azaz a szinaptikus idegrendszer izgalmát váltják ki. Emiatt a tulajdonságuk miatt népszerű tudatmódosító szerek: használójuk eufórikus állapotba kerül, sokszor enyhén hallucinácinál is. Számos viselkedésbeli változást idéznek elő, mely azzal magyarázható, hogy hatással vannak az agy egy speciális területére, a limbikus rendszerre.
A limbikus, vagy határkérgi rendszert a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló, az agykéreg és a hipotalamusz által határolt agyterület. Alkotói az amigdala, a hippokampusz, funkcionálisan a gyrus cinguli (neocortex), a septalis area, a septum pellucidum és számos törzsdúc adja. Ezen törzsdúcok egyike a testhelyzetet és mozgást nagyban befolyásoló csíkolt test (corpus striatum). A csíkolt test dorsalis része a farkalt magból (nucleus caudtus) és a putamenből áll. Az agy jutalmazó redszerét alkotó ventrális régiót a nucleus accumbens és a tuberculum olfactorium alkotja. Az amfetamin leginkább a csíkolt testre fejti ki hatásait. Ez a rendszer felelős az érzelmek, viselkedés és ösztönök kontrolljáért, valamint a memória működése is hozzá köthető.
Contents
Az amfetamin szerkezete
Szerkezetileg leginkább a természetben is fellelhető efedrinhez, a közöséges csikófark (Ephedra dystachia) által termelt fenil-etilamin származékhoz hasonlít.
|
Az amfetamin általános hatásai
- érszűkítő
- vérnyomásemelő
- hörgőtágító
- étvágycsökkentő
- entaktogén
- fájdalomcsillapító
- eufórikus érzés, hallucinációk kiváltása
Az amfetamin felezési ideje 12 óra. A fenti a jelenségek az aktív szakasz alatt jelentkeznek, intenzitásuk a fogyasztott drog mennyiségétől függ. Miután a szer kiürült a szervezetből, levertség, fáradtság, szomjúság és szénhidrátok utáni vágy jellemző.
Felhasználása
Az amfetamin fent említett hatásai miatt korábban gyógyászati alapanyagként terjedt el. Narkolepszia, elhízás, figyelemhiányos hiperaktivitás, sőt néha még a részben elégtelen dopaminellátás okozta Parkinson-kór kezelésére is használták. Manapság leginkább élénkítő hatású kábítószerként kerül forgalomba. Függőség kialakulása esetén, nagy dózisban paranoid-skizofréniát okoz. Kis dózisban felerősíti az egyszerű, általános motoros aktivitást, nagyobb dózisban pedig a fajspecifikus mozgásformák felerősödését eredményezi. (Seiden, Sabol és Ricaurte, 1993)
Biokémiai hatásmechanizmusa
A pszichostimuláns vegyületek hatásmechanizmusa azon alapul, hogy szerkezetük hasonlít a központi idegrendszer serkentő neurotranszmittereire, a katekolaminokra (dopamin, adrenalin, noradrenalin) vagy az indolvázas szerotoninra (Újváry, 2000). Ezek a kemikáliák a pre- és posztszinaptikus membránreceptorokon keresztül teremtenek kapcsolatot a szinapszisokban. Az amfetamin-vegyületcsalád tagjai ezen molekuláris kommunikáció normális működését befolyásolják, mivel adrenerg, szerotoninerg és dopaminerg hatással rendelkeznek. Ezzel toxikus vagy pszichoaktív hatást fejtenek ki.
Egy 1988-ban végzett kísérletben agydialízissel vizsgálták, milyen változást okoz patkányok agyában, ha emberek által használt drogokat fogyasztanak.(Di Chiara és Imperato, 1988.) Bár ezek a szerek sokszor ellentétes hatásúak (nyugtatóak például az opiátok, vagy éppen serkentenek, mint az amfetamin), közös bennük, hogy mind egyfajta kellemes jutalomérzetet váltanak ki a szervezetben. Ennek az érzésnek a továbbításáért a dopamin a felelős neurotranszmitter. Tehát feltételezhetnénk, hogy a drogok mind a dopaminmediált útvonalak befolysolásán keresztül érik el ismert hatásaikat.