• dieta_KIR

Clear message

Különböző diéták hosszútávú hatása a központi idegrendszerre

Maga a diéta szó étrendet jelent. Ha egy bizonyos diétát követünk, az azt jelenti, hogy egy meghatározott módon táplálkozunk. (Sokféle okból kezdhetnek az emberek egy diétába. Lehet erkölcsi vagy vallási oka, lehet egészségügyi oka és lehet, hogy azért kezd valaki diétázni, hogy elérjen egy kívánt testsúlyt.) Mivel a diéták következtében megváltozik a szervezetbe bevitt táplálék minősége és mennyisége is, ezért komoly változásokat okozhatnak a szervezet metabolizmusában, ami hosszú távon az idegrendszerre is kihathat.

Az alábbiakban 6 diétát vettünk számításba, és megvizsgáltuk, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek az idegrendszerre.

Vegetáriánus diéta

Története:

Írásos dokumentumok már az ókorból is fennmaradtak, melyekben vegetáriánus diétát folytató filozófusok (Platón, Szókratész) szerepelnek. Ezek sokszor vallási, illetve filozófiai meggyőződéshez kötődtek. Európában a reneszánsz korban kezdett ismertté válni, ám nem terjedt el széles körben. Az 1950-es évektől kezdve a társadalmi szintű egészségromlás, népbetegségek (például a cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás) megjelenése és elterjedése, egyre nagyobb problémát jelentett. Azonban a vegetáriánus diétát követő emberekben kisebb arányban fordultak elő, ezért ez a táplálkozási forma egyre népszerűbbé vált. Napjainkban a „natúrtáplálkozás”, ökológiai kérdések, fenntarthatóság, környezetvédelmi aggályok következtében kerülnek előtérbe ezen diéták. (Rong et al., 2021)

Általános leírás

A vegetáriánus diéta alapvetően növényi alapú étkezési forma, amely húsok fogyasztását mellőzi. Többféle csoportosítása ismert. Az alapján, hogy milyen mértékben engedélyezett egyéb állati eredetű termékek fogyasztása, négy alcsoportot különböztetünk meg:

• Szigorú vegetariánizmus (továbbiakban vegánizmus): Minden állati eredetű termék fogyasztásától tartózkodnak (hús, tejtermékek, tojás, méz)

• Ovo-vegetariánizmus: Állati eredetű termékek közül csupán tojást fogyasztanak, tejtermékektől mentesen táplálkoznak.

• Laktovegetariánizmus: Állati eredetű ételek közül csupán a tejtermékek fogyasztása engedélyezett, az egyéb állati eredetű termékeket (mint például a tojást) elhagyják

• Ovolakto-vegetariánizmus: Mellőzik minden fajta hús (beleértve a hal) és a belőlük készült termékek fogyasztását, ám egyéb, állati eredetű termék bevitele engedélyezett.

(Schürmann et al., 2017)

Egészségügyi vonatkozások és idegrendszeri hatások

Tanulmányokkal alátámasztott tény, hogy a vegetáriánus táplálkozást folytatóknál kisebb eséllyel alakul ki kettes típusú diabétesz,(Chiu et al., 2014) különböző daganatos elváltozások (Dinu et al., 2017) és metabolikus szindróma. (Sabaté and Wien, 2015; Burdge et al., 2017) Egyes tanulmányok az alacsonyabb agyi kreatin szinttel próbálták összekötni, ám az agy önálló szintetizáló tevékenysége miatt nem alakult ki szignifikáns eltérés az agy energia ellátottságában az omnivor diétát folytató személyekhez képest.(Solis et al., 2014) Más források lehetséges jótékony hatásokat feltételeznek több neurológiai elváltozás, például a sclerosis multiplex, illetve a fibromyalgiában szenvedőkkel kapcsolatban, ám ezen hatások még nincsenek tudományosan alátámasztva.(Medvar, 2019) A hosszútávon kialakuló idegrendszeri tünetek/elváltozások a nem megfelelően kivitelezett, megtervezett diéták következményei, illetve a vegetáriánus étrendet követő várandós és szoptató (egészséges) édesanyák gyermekeinél fordulnak elő.

B12 vitaminhiány

B12 vitamin, azaz kobalamin hiány elsősorban olyan csecsemőkben fordul elő, akiknek édesanyjuk vegetáriánus diétát követ a terhesség és a szoptatás időszakában, emiatt szervezetükben alacsonyabb a kobalamin szint, mely az anyatejben is alacsony koncentrációt mutat. Mivel az újszülött gyermekek táplálékforrása bizonyos korig kizárólag anyatej, emiatt könnyen megjelenhet a B12 vitaminhiány. Általában 4-12 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, melyek közül a legjellemzőbb a megaloblastos aneamia (sejt megnagyobbodással járó vérszegénység), valamint az általános levertség és kimerültség. Azonban központi idegrendszerrel kapcsolatos rendellenességek, és ebből fakadóan pedig idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak, mint például az corticalis atrophia, vagyis az agy térfogatának csökkenése, illetve a subarachnoidális tér megnagyobbodása. A pontos patofiziológiás háttere egyelőre tisztázatlan, ám több elmélet is született ezzel kapcsolatban. (Dror and Allen, 2008) Legelfogadhatóbbnak az idegsejtek demyelinizációját, azaz myelinhüvelyük károsodását tekintjük. Ez jelentős hatással van a központi idegrendszer működésére, mivel lassítja az idegsejtek ingerületvezető képességét. Ez számos problémát jelenthet az emberi szervezetben, például a vizuális és auditív információk késleltetett tudatosulását, ami tanulási nehézségeket vonhat maga után. Illetve azáltal, hogy az idegsejtek myelinizálódása elsősorban a korai fejlődés időszakára tehető, a kognitív fejlődés zavara, visszamaradása figyelhető meg a B12 vitaminhiányban szenvedő csecsemőknél. Ezen kívül az corticalis atrophiával érintett gyermekek felénél megfigyelhetők abnormális mozgásmintázatok, mint például remegés és izomrángás. És akár olyan súlyos idegi károsodásokat is okozhat, melyek látásvesztéshez vezetnek. (Bourre, 2006; Kocaoglu et al., 2014)

Omega 3 zsírsavak hiánya

Vegetáriánus diétát folytató személyeknél az omega hármas zsírsavak, különösen az eikozapentaténsav (EPA), illetve a dokozahexaénsav (DHA) bevitele a szervezetbe nehezebb feladat, mivel elsősorban olajban gazdag halakban fordulnak elő, így hiány alakulhat ki vegetáriánus emberekben. Mivel ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak különösen fontosak a központi idegrendszer fejlődéséhez, a kialakuló idegrendszeri problémák ebben az esetben is a vegetáriánus (különösen a vegán) diétát követő anyák, anyatejjel táplált kisgyermekei számára jelenthetnek kockázatot. (Burdge et al., 2017) Ennek az az oka, hogy az agyszövet magzati korban és az élet korai szakaszában fejlődik ki, illetve a retina DHA és EPA hiányában ez a folyamat zavart szenved. Érdekes módon a gyermekeknél egy alvási defficiencia is megfigyelhető, méghozzá az SWS (slow-wave sleep) időtartamának csökkenése.(Stothers and Warner, 1977; Uauy et al., 1996)

Vashiány

A vas kiemelten fontos szerepet tölt be a központi idegrendszer fejlődésében. Hiánya két mechanizmuson keresztül okoz problémát. Egyrészt közvetetten -a vérképzésben betöltött szerepén keresztül- oxigénhiányos állapot jön létre. Másrészt csökkenti a cytokróm C enzim aktivitását, ezáltal pedig az általános energiaellátottságot, így csökkentve az agy metabolikus aktivitását. Ezek a folyamatok hosszútávon (különösen az embrionális fejlődés időszakában) maradandó kognitív visszamaradást okozhatnak.(de Ungria et al., 2000; Bourre, 2006)

Cinkhiány

A cink szintén kiemelkedő szerepet tölt be a kognitív funkciók fejlődésében, illetve a szaglás és ízérzékelés mechanizmusában. Abban az esetben, ha nem viszünk be elegendő mennyiséget a szervezetbe szaglásvesztés, és visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodások léphetnek fel, mint például az átlag alatti intelligenciaszint kialakulása. (Bhatnagar and Taneja, 2001; Bourre, 2006)

Glikémiás diéta

Általános leírás

A glikémiás diéta az ételeket glikémiás indexük (GI) szerint rangsorolja és lehetőleg az alacsony GI-vel rendelkező ételek fogyasztását javasolja. A glikémiás index egy mértékegység nélküli arányszám, értéke 1-től 100-ig terjed. (Monro and Shaw, 2008)A GI az ételben található szénhidrátok vércukorra való hatásáról ad tájékoztatást. Azok az ételek, amelyek alacsony GI-besorolást kaptak, lassabban és kisebb mértékben emelik a vércukorszintet (a vér glükózkoncentrációját), míg a magasabb GI értékű élelmiszerek a vércukorszint hirtelen megemelkedését eredményezik. Az 55 alatti értékek alacsonynak, a 70 fölöttiek magasnak minősülnek.(Aston et al., 2008)

Egészségügyi vonatkozások és idegrendszeri hatások

A vér-agy gát (blood-brain barrier; BBB) sok tápanyagra nézve nem áteresztő, a glükóz számára azonban átjárható, így a szőlőcukor az agy legfontosabb energiaforrása. (Mergenthaler et al., 2013) A sejtek a glükózban tárolt energiát az oxidatív foszforiláció során ATP-szintézisre fordítják. Ennek során reaktív gyökök (reactive oxygen species; ROS) szabadulnak fel (normál vércukorszint mellett is).

Hyperglycaemia

Egyes és kettes típusú diabetes esetén a hyperglycaemia fokozott ROS-képződéshez, oxidatív stresszhez és gyulladásos folyamatokhoz vezethet. (Chen et al., 2019) A krónikus hyperglycaemia macrophag-aktivációt is kiválthat. A macrophagok a központi idegrendszerben található sejtek, egyik fő funkciójuk a sejtmaradványok phagocitálása, aktivációjuk szövetkárosodásra utalhat. (Watt et al., 2020)

GV (glycemic variability)

A pillanatnyi vércukorszinten kívül fontos tényező a szabadgyökök kialakulásában a glikémiás varibilitás (glycemic variability; GV). A glikémiás variabilitással a vércukorszint ingadozását, hullámzását jellemezhetjük. A konstans hyperglycaemia már önmagában is kiválthat ugyan eltúlzott mértékű ROS-felszabadulást, a folyamatra azonban a vércukor ingadozása (GV) fokozott hatással bír. In vivo cukorbeteg nőstény Goto-Kakizaki patkányokban modellezték a GV-t napi kétszeres intraparitonealis inzulin-injekcióval. Azt találták, hogy a vércukor-ingadozás szignifikánsan nagyobb mértékű neuron-apoptózishoz vezet, mint a hyperglycaemia egyedül. (Wang et al., 2021)

In vitro is megfigyelték a GV hatásait. Astroglia sejttenyészet tettek ki nagyon magas (12 mmol/l), illetve nagyon alacsony (0 mmol/l) glükózkoncentrációknak. Ezek a sejtek csökkent osztódást és glükózfelvételt, jelentős mértékű mitokondrium-károsodást, DNS-károsodást, valamint ROS-képzést mutattak. (Quincozes-Santos et al., 2017 p.2)

Egy obezitással összefüggő kísérlet keretében az alanyok hasonló makrotápanyag-összetételű, de eltérő glikémiás indexű diétát követtek. Az alacsonyabb glikémiás indexszel rendelkező ételek fogyasztását végző csoportban a GV alacsonyabb szinteket mutatott, mint a magas GI diétát követő csoportban.(Buscemi et al., 2013)

Mediterrán diéta

Általános leírás

A mediterrán diéta hagyományosan a mediterrán országok olívabogyó-termesztő területein élő emberek 1960-as évek közepéig jellemző étkezési szokásait veszi alapul. (Az 1960-as évek közepétől a globalizációnak már jelentős hatása volt a mediterrán étrendre.) Jellemző a sok zöldség, gyümölcs, valamint az olajos magvak, hüvelyesek, halfélék, és feldolgozatlan gabonafélék fogyasztása. Kerülendő élelmiszerfélék a tejtermékek (ez alól kivételt képeznek a különböző sajtfélék), valamint a vörös húsok.(Trichopoulou et al., 2003) Az alkoholfogyasztás görög szokásokon alapul: a kis-közepes mennyiségű alkoholt, jellemzően bort, lehetőleg étkezés közben kell meginni. (Trichopoulou et al., 2009) A diéta jellegzetessége a közepes-magas arányú zsírbevitel (az bevitt energia 30-40%-a származik zsírokból).(Trichopoulou et al., 2014)

Egészségügyi vonatkozások és idegredszeri hatások

Számos kutatás irányult a mediterrán diéta és különböző betegségek közötti összefüggések tanulmányozására. Ezek eredménye megerősítette a hipotézist, miszerint a mediterrán diéta csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz, az Alzheimer-kór és a dementia kialakulásának kockázatát. Black és munkatársai (2019) az FCD (focal cortical dysplasia ) - a sclerosis multiplex egyik fő prekurzora, és a mediterrán diéta közötti relációt tárták föl. Kísérletük alapján a mediterrán diéta, nyers vörös hússal kiegészítve, összefüggésbe hozható az FCD kockázatának csökkenésével. Azonban a hagyományos (vörös húst nem ajánló) étrend esetében nem találtak szignifikáns korrelációt a kockázatcsökkenéssel. A vörös húsok sok fontos mikro- és makrotápanyagot, például fehérjét, vasat, cinket, szelént, káliumot, D-vitamint (Taylor et al., 2014), sokféle B-vitamint és esszenciális zsírsavakat tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a normális idegműködés fenntartásához. (Howe et al., 2006; Ponnampalam et al., 2006) Ezek közül a D-vitamin és az esszenciális zsírsavak, valamint a vas hiánya könnyen vezethet sclerosis multiplex kialakulásához és a betegség súlyosbodásához. Így azon páciensek esetében, akiknél magas a sclerosis multiplex kialakulásának esélye, javallott lehet a vörös hússal kiegészített mediterrán étrend követése.(Black et al., 2019)

Szakaszos böjt (IF)

Általános leírás

A szakaszos böjt (intermittent fasting; IF) nem az elfogyasztott étel minőségét, vagy mennyiségét szabályozza, hanem azok bevitelének időpontját. Az IF alatt az esti órákban lehet étkezni, nap közben nem, ez körülbelül naponta 15-16 óra böjtölést jelent. Egy felmérés szerint a Ramadán (muszlim böjtölési időszak, a holdnaptár kilencedik hónapjában; 29-30 napon keresztül napkeltétől napnyugtáig tilos az étkezés) alatt a naponta bevitt átlagos kalóriatartalom nem különbözött szignifikánsan a nem böjti napok értékeitől. Az esti órákra visszaszorult étkezési lehetőség nem csak az étkezési szokásokra, hanem a teljes napi rutinra, alvási szokásokra is hatással van.(Lotfi et al., 2010)

Egészségügyi vonatkozások és idegrendszeri hatások

Az IF a központi idegrendszerre való hatását a bélbaktériumokon keresztül fejti ki. Az IF hatására kialakult bélflóra klinikai esetekben és rágcsálómodellben is javított a sclerosis multiplex lefolyásán. A sclerosis multiplex főleg nyugati országokban gyakori betegség, kialakulásában a táplálkozásnak számottevő szerepe van. Az IF hatására nőtt a bélbaktériumok mennyisége, különösen a Lactobacillaceae, Bacteroidaceae és Prevotellaceae családba tartozó baktériumok szaporodtak el, így sok antioxidáns mikrobiális metabolikus útvonal aktiválódott. (Cignarella et al., 2018)

A sclerosis multiplex mellett a Parkinson-kór is szorosan összefügg az étkezési szokásokkal. A szakaszos böjt lassítja a dopaminerg receptorok számának csökkenését a substantia nigra-ban, valamint rágcsálómodellben segíti a motoros funkciók hosszabb távú megőrzését az agy által termelt neorotroph faktorok expressziójának serkentése által. Ezen hatások a Furmicutes, Tenericutes törzsek bélben történő elszaporodásával, valamint a Proteobacteria törzs visszaszorulásával hozhatók összefüggésbe. (Rong et al., 2021)

Ketogén diéta

Történet

A ketogén diéta eredetileg az epilepsziás betegek, főként a gyermekek kezelésére lett kialakítva. Előfutárának a böjtöt (éhezést) tekinthetjük, mivel hosszú böjtölés során is ketózis alakul ki a szervezetben. Különböző böjtölési módszereket már Kr. E. 500 óta alkalmaztak az epilepszia kezelésére, majd az 1920-as években az orvosok megalkották a ketogén diétát, amely kifejezetten hatásosnak bizonyult. Később, az epilepszia modern gyógyszerekkel való terápiájának bevezetése után azonban egyre ritkábban alkalmazták. Csak az elmúlt 15 évben került újra vissza a köztudatba, az ilyen farmakológiai kezelések súlyos mellékhatásai miatt, valamint a fogyással kapcsolatban.(Wheless, 2008; Paoli et al., 2015)

Általános leírás

A ketogén diéta egy magas zsírtartalmú, de alacsony szénhidráttartalmú diéta. A klasszikus ketogén diéta 4:1 arányban határozza meg a zsírok, illetve a fehérjék és szénhidrátok arányát a táplálkozásban. Ez azt jelenti, hogy az energia 90% -a zsírokból származik, 10% -át pedig a fehérjék és a szénhidrátok együttesen teszik ki. (Kossoff et al., 2009) Napjainkban már többféle ketogén diétát különböztethetünk meg a kalóriabevitel szempontjából. Létezik az alacsony kalóriatartalmú ketogén étrend (LCKD), nagyon alacsony kalóriatartalmú ketogén étrend (VLCKD), valamint eukalorikus ketogén étrend (EKD).A ketogén diéták többsége terápiás célból jött létre, kivéve a zsírokban és fehérjékben gazdag, alacsony kalóriatartalmú étrendeket, melyeket rövid távú fogyás céljából alkalmaznak. (Sukkar and Muscaritoli, 2021)

Hatásmechanizmus

A ketogén diéta következtében ketózis játszódik le a szervezetben. A ketózis alapja az, hogy ha az étkezési szénhidráttartalom tartósan csökken, az ebből eredő csökkent inzulinszint a lipogenezis és a zsírraktárak csökkenéséhez vezet. Néhány nap ketogén diéta után a szervezet szénhidráttartalma annyira lecsökken, hogy a glükóztartalékok már nem elegendőek sem a normál béta-oxidációhoz, sem a központi idegrendszer energiaellátásához (amelynek fő energiaforrása a glükóz). (Owen et al., 1967; Paoli et al., 2013, 2015) Ebben az esetben a szervezetnek alternatív energiaforrásra van szüksége. Ezt az energiát a ketonanyagok (acetoacetát, a β-hidroxi-butirát és az aceton) szolgáltatják, amelyek a ketogenezis során acetil-CoA-ból keletkeznek, főként a máj mitokondriális mátrixban. (Fukao et al., 2004; Paoli et al., 2013) ‎Bár a máj nem tudja hasznosítani a ketonanyagokat a szukcinil-CoA3-CoA transzferáz enzim hiánya miatt, az agy (és más szövetek, például az izmok) fel tudják használni őket energiaforrásként. ‎Normál körülmények között a ketonanyagok koncentrációja a vérben nagyon alacsony (<0,3 mmol/l) a glükózkoncentrációhoz képest (∼4 mmol). Ha a ketogenezis következtében megemelkedett ketonanyagok koncentrációja eléri a ∼4 mmol-t, akkor (a monokarboxil transzporter enzim aktiválódása miatt) energiaforrásként szolgálhatnak a központi idegrendszer számára Azt is érdemes megemlíteni, hogy a ketonanyagok felhasználása több energiát termel, mint a glükóz felhasználása a nagyobb mitokondriális ATP-termelés miatt. (Fukao et al., 2004; Veech, 2004; Paoli et al., 2013) Fontos, hogy a ketogén diéta során fiziológiai ketózis zajlik le, ami nagy mértékben különbözik a kóros diabéteszes ketoacidózistól. (Krebs, 1966; Paoli et al., 2015)

Előnyök és hátrányokHa a ketogén étrendet megfelelő ideig és megfelelő módon alkalmazzák komolyabb kockázatok nem merülnek fel. Amennyiben a diétát helytelenül alkalmazzák, főleg a magas fehérjebevitelből adódhatnak problémák, bár az idegrendszerre eddig hosszútávon káros hatását nem mutattak ki. (Welle and Nair, 1990; Paoli et al., 2013; Sukkar and Muscaritoli, 2021)

Fontos azonban kiemelni, hogy az alacsony kalóriatartalmú ketogén étrendek csak rövid ideig alkalmazhatóak fogyás céljából és később fokozatosan vissza kell térni a helyes táplálkozáshoz, amely hagyományosan a különböző tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék és zsírok közötti egyensúlyon alapul.(Sukkar and Muscaritoli, 2021) A ketogén diéták többi fajtáját, melyeket hosszú távon is alkalmazni lehet leginkább terápiás célból szokták ajánlani. (Paoli et al., 2013; Sukkar and Muscaritoli, 2021)

Egészségügyi vonatkozások és idegrendszeri hatások

A ketogén diétának számos jótékony hatását kimutatták az idegrendszerre. Ez a típusú diéta egy éhezés alatti állapotot utánoz, amely adaptív válaszokat vált ki a szervezetben. Többek között számos különböző faktor felszabadulását indukálja az agyban. Ilyen például a BDNF (brain -derived neurotrophic factor), amely az emlősökben az energiafelvételt és leadást, a szinaptikus plaszticitást, a neurogenezist és az idegsejtek stresszel szembeni ellenállását serkenti és szabályozza. Ennek köszönhető többek között hangulatjavító és memóriafejlesztő hatása. (Paoli, 2014; Paoli et al., 2015)Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a ketogén diéta során fokozódik a PGC1-α termelődése, amely egy fontos mitokondriális metabolizmusra ható faktor. Többek között például serkenti a mitokondriális biogenezist, amely az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kezelése során fontos tényező lehet.(Srivastava et al., 2012; Paoli et al., 2013; Paoli, 2014)

A β--hidroxi-butirát jelenléte is fokozódik a szervezetben a ketogén diéta során. Ez a ketonanyag a hiszton-deacetiláz enzimek (HDAC) egyes csoportjának inhibítoraként léphet fel. A HDAC enzimek elnyomják a génexpressziót azáltal, hogy a hisztonok és hisztonfehérjék lizinmaradványainak acetil csoportját eltávolítják. Emiatt a HDAC inhibítorok megállíthatják a tumornövekedést, valamint különböző neurológiai betegségek kezelésében is haszosak lehetnek. Többek között ilyen betegség az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS). (Yoo and Ko, 2011; Paoli et al., 2013; Paoli, 2014)

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az idős korban bekövetkező kognítív hanyatlás egyik oka, hogy a hippocampus és a praefrontalis cortex különböző neurobiológiai mechanizmusok következtében kevésbé képes felhasználni a glükózt, mint energiaforrást. (Hernandez et al., 2018) Emiatt a ketogén diéta a kognitív funkciók javításában fontos szerepet játszhat. Ezen kívül egyes neurokognitív rendellenességek, mint az enyhe kognitív károsodás (MCI) valamint a traumás agysérülés (TBI) is hatékonyan kezelhetők ketogén diétával.(Paoli et al., 2013; Horn et al., 2022)

Talán a legfontosabb betegség, amely ilyen étrenddel kezelhető az antiepileptikum-kezelésre rezisztens epilepszia. A ketogén diéta epilepsziában fellépő hatásmechanizmusa nagyrészt tisztázatlan, de a legtöbb kutatás alapján a ketontestek által aktivált metabolikus mechanizmusok befolyásolják a neuronok neurotranszmitter aktivitását. Annak ellenére, hogy a hatásmechanizmus nem egyértelmű a ketogén étrend szerepe az epilepszia kezelésében jól megalapozott és kísérletekkel alátámasztott. (Kessler et al., 2011; Kossoff, 2011; Paoli et al., 2013)

DASH diéta

Történet

A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diétát eredetileg a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatának csökkentése céljából fejlesztették ki egy tanulmány részeként.(Svetkey et al., 1999; Van Horn et al., 2016; Filippou et al., 2020)

Általános leírás

A DASH diéta nyolcféle élelmiszercsoportra koncentrál, és meghatározza, hogy ezeket milyen arányban lehet fogyasztani a diéta során.

Ezek alapján a DASH diéta a következő tápanyagokban jó, illetve rossz ellátottságú.

Egészségügyi vonatkozások és idegrendszeri hatások

Napjainkban a DASH diéta sokféle kutatás alapját képezi és bizonyítékok vannak arra, hogy a vérnyomás csökkentésén kívül a diéta követése sok más szervrendszerre is pozitív hatással van, többek között az idegrendszerre is. Emiatt a DASH diéta ma már széles körben alkalmazott és hosszú távú alkalmazása előnyös hatásokkal járhat a szervezetre.

Egy kísérlet kimutatta, hogy a DASH diétának már pár hónap elteltével is pozitív hatása lehet a végrehajtó funkciókra, a memóriára, a tanulási folyamatokra, valamint az észlelési sebességre. (Tangney et al., 2014) Ezen kívül kimutatták azt is, hogy a DASH diétát alkalmazók körében az időskorban kialakuló kognitív funkciók hanyatlása lassabb ütemben történik. (Tangney et al., 2014; Blumenthal et al., 2017)

A mediterrán diétával együtt alkalmazott DASH diéta különösen hatásos volt a különböző neurológiai betegségek kialakulásának megelőzésében. A pontos mechanizmusokról ezen a téren még nem áll rendelkezésre elég információ, de valószínűsíthető, hogy a kognitív hanyatlás megelőzésének hátterében különböző inflammatorikus (gyulladáscsökkentő) folyamatok állhatnak. A gyulladáscsökkentő folyamatokról pedig feltételezik, hogy a különböző kardiovaszkuláris rendellenességek, a stroke és szívbetegségek megelőzésében kulcsszerepet töltenek be. (Fung et al., 2008; Tangney et al., 2014) Egy másik tanulmány szerint a DASH és mediterrán diéták nyújtotta antioxidáns védelemhez köthető a kognitív funkciók javulása, mivel ezek az étrendek magas tokoferol, omega-3 zsírsav, tiamin, lutein és egyéb karotinoidok, K vitamin, folsav, valamint keratin polifenol tartalmúak.(Morris et al., 2005; Kastorini et al., 2011)

Az is feltételezhető, hogy a DASH diéta során nagy mennyiségben felvett élelmiszercsoportok jelenléte a bélben kedvezhet bizonyos baktériumoknak, amelyek megkönnyítik a neuroprotektív tényezők fenntartását.(Daulatzai and Daulatzai, 2013; Tangney et al., 2014)

Az is lehetséges, hogy az ilyen tápanyagok elősegítik a β-amyloid és a tau anyagcserét, így javítva a kognitív funkciókat. (Fernández-Fernández et al., 2012; Grossi et al., 2013; Tangney et al., 2014)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyen mechanizmusokat bizonyító információk még további kutatómunkát igényelnek.