Gerincsérülések kezelése modern módszerekkel

A gerinc általános felépítése

A gerinc adja a törzs vázát, magába foglalja a gerincvelőt, melynek védelme a fő funkciója. A gerincoszlopot fajra jellemző számú csigolya alkotja, melyek egymással ízesülnek (1. táblázat). A gerincoszlop öt részre osztható: cervicalis, thoracalis, lumbalis, sacralis és caudalis szakaszokra, ahogyan az 1. képen is látható.

1. táblázat: Háziállatok csigolya számai

Vertabrae

Cervicales (C)

Thoracels (Th)

Lumbales (L)

Sacrales (S)

7

18

6

5

Szarvasmarha

7

13

6

5

Kutya

7

11-13

7

3

Sertés

7

14-15

7

4

Ember

7

12

5

5

kep11.png

1. kép: A gerinc részei

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer része, tekinthető az agy. A gerincoszlophoz hasonlóan öt részre osztható. A gerincvelő növekedése lassabb ütemű, mint a csonté, így hossza rövidebb, mint a gerinc csatornáé. A kilépő rostok összeszedődnek, majd a megfelelő foramen intervertebralen hagyják el a gerinccsatornát, ezt nevezzük cauda equinanak. Az aggyal ellentétben itt belül helyeződik a szürkeállomány (substantia grisea) és kívül a fehérállomány (substantia alba). A szürkeállomány dorsalis gyökerei érző (afferens), a ventralis gyökerei motoros (efferens) működésűek. A dorsalis gyökéren található az érző ganglion spinalis. A canalis centralishoz közel eső területek zsigeri működésűek, míg a távolabb esőek somatikusak. A szürkeállomáynban találhatók az idegsejtek és a szinapszisuk. A sejtek nagyságuk és alakjuk alapján tíz funkcionális csoportra különülnek (Rexed-féle laminák).

A gerincvelő működése - reflexek

A reflexek feladata az izomaktivitás koordinációja. A reflexek képezik minden mozgás alapját. Magasabb rendű motoros központok felelősek azért, hogy a gerincvelői reflexeket megfelelő sorrendben és intenzitással aktiválják, így alakulnak ki a „mozgásmintázatok”. Gerincvelői reflexív sérülése bénuláshoz vezet akkor is, ha a felsőbb központok sértetlenek, míg a felsőbb agyi irányítás kiesése esetén a reflex lényegesen megváltozhat, de önmagukban is tovább funkcionálnak.

Az idegrendszer követi a test szelvényezettségét

A bőr azon területi egységeit, melyeket azonos gerincvelői szegmentum idegez be, dermatómáknak nevezzük. Emberben szabályos, éles határokkal rendelkező csíkozott lefutást mutatnak, állatoknál szintén jól körülhatároltak, de szabálytalan alakúak. A dermatómák az állatorvoslásban diagnosztikai jelentőséggel is bírnak, ezen kívül sebészeti beavatkozásoknál, a vezetéses érzéstelenítés használatánál ismeretük kiemelt jelentőséggel bír. Adott dermatóma esetén a Ggl. spinalisban a vegetatív rostok, a somatosensoros és pseudounipoláris sejtek egy helyen találhatóak. Ezek centrális rostjai együtt haladnak, és a substantia gelatinosa Rolandi területén interneuronokra kapcsolódnak át. Emiatt sajátos kapcsolat alakul ki a bőrérzékenység és a vegetatív funkciók között. Az egyes zsigeri szervekhez kapcsolható bőr területeket Head féle zónáknak nevezzük. A kapcsolat kétirányú. A bőrt érő ingerek befolyásolják a szervek működését. Ellentétes irányban pedig, az adott zsigert érintő betegség, a hozzá tartozó bőr területének túlérzékenységét, fájdalmasságát okozhatják. Ezt fájdalomkisugárzásnak nevezzük. Ennek köszönhetően a fájdalmas bőrterület alapján következtethetünk a problémát okozó szervre.

A gerincsérülésekről általában

Akut gerincsérülés gyakran jár töréssel vagy ficammal. Kutyák és macskák esetén nagyon gyakori ok az autóbaleset, harapott és lőtt sebek, lovak esetén gyakoriak az esésekből adódó sérülések. A szarvasmarháknál gyakoriak a tenyésztésből eredő sérülések. Patológiás törések jellemzőek az alultáplált vagy csigolya-osteomyelitisben szenvedő szarvasmarhákban, juhokban és kecskékben. A gerincvelő károsodását nem csak az elsődleges mechanikai sérülések okozhatják, hanem másodlagos kóros elváltozások is, mint például ödéma, vérzés is okozhat demyelinizációt és nekrózist. Másodlagos elváltozások biokémiai okok következtében alakulhatnak ki, beleértve a szabadgyökök, leukotriének, prosztaglandinok és mátrix metalloproteinázok felszabadulását, melyek további sérüléseket eredményeznek az idegszövetben és rontják annak vérellátását. A gerincsérülések tünetei jellemzően akutak. Instabil törések és ficamok esetén viszont fokozódhat a sérülés mértéke. Súlyos thoracolumbális sérülés extensor tónussal járó paraplágiát okozhat (Schiff-Sherrington szindróma). Röntgenfelvételen általában jól láthatóak a törések és a ficamok. Habár kutyák esetében a röntgen a CT-vel összevetve csupán a törések 75%-át fedi fel, ezért gerincsérülés gyanúja esetén mindenképp modern képalkotó eljárások alkalmazása ajánlott, a normál röntgen helyett vagy mellett. Enyhe neurológia problémák esetén általában 4-6 hét, ketrecnyugalom és fájdalomcsillapító elég a felépüléshez. Súlyos neurológiai diszfunkció okozó sérülések esetén indukált a műtét. Azon állatoknál melyeknél a sérülés következtében elveszett a mély fájdalomérzékelés a sérüléstől caudálisan, a neurológiai funkcióknak a visszatérésének esélye igen csekély. A gerincvelő sérülés klinikai súlyossági fokának megállapítására használják a módosított Frankel-féle skálát (MFS) (2.táblázat). A sebészeti szakirodalmi források az MFS-t részesítik előnyben a klasszikus 1-5 skála helyett, melyet a kisállat neurológiai szakirodalom preferál.

2. táblázat: MFS / Módosított Frankel-féle skála

0

Nem járóképes para/tetraplegia, kiesett felületes és mély fájdalomérzet

1 Frankel/A

Nem járóképes para/tetraplegia, kiesett felületes, de megtartott mély fájdalomérzet

2 Frankel/B

Nem járóképes para/tetraplegia, megtartott felületes és mély fájdalomérzet

3 Frankel/C

Nem járóképes para/tetraparesis

4 Frankel/D

Járóképes para/tetraparesis (ataxia)

Gerincsérülések prevenciója

Emberi vonalon fontos a helyes testtartás, a nehéz tárgyak emelésének elkerülése. A kutyák között bizonyos fajtáknál, például a tacskóknál, corgiknál érdemes elkerülni a lépcsőzést, két lábra állást és ugrálást. De ugyanez vonatkozik minden rövid lábú és hosszú testű fajtára. A szarvasmarhák esetében a fedeztetés lehet problémás. Ilyenkor ugyanis a bika könnyen megütheti a tehén gerincét (Batcher és mtsai. 2019).

Hajlamosító tényezők

Manapság gyakorta okoz problémákat a magas fokú beltenyésztettség. Néhány kutyafajtának, kiemeltképpen a német juhásznak az évek során sokat romlott a gerincoszlop strapabírósága, a hát meredek esése miatt. Az alultápláltság, vitaminhiány, csontritkulás és elhízás is növeli a gerincsérülések kockázatát. Kutatók azt találták, hogy a fibroblast növekedési faktor 4 (FGF4) gén a 12-es kromoszómán erős rizikófaktor (Batcher és mtsai. 2019).

Új Kezelési módszerek

Konzervatív

Műtéti eljárások: Durotómia és Myelotómia

A durotómia a porckorongsérv műtétek kiegészítő technikája, ahol eltávolítják a durát, ezzel csökkentve a gerincvelőre nehezedő kompressziót, ezáltal javítja a vérkeringést és oxigén ellátottságát, ezen felül a gerincvelő állapota felmérhető a beavatkozás közben, így könnyebben adható korjóslat. Durotómia történhet duroplasztikával vagy anélkül. A vizsgálatok szerint pozitív hatással volt számos kísérleti rágcsálóban, azonban az elért eredmények változóak, negatív hatások is lehetségesek és nem állt rendelkezésre elegendő adat sem (Telemacque és mtsai. 2020). A kísérleti kutyákban az azonnali, vagy legkésőbb 2 órán belül végzett beavatkozás növelte a gyógyulási arányt és segítette a neurológia funkciók helyreállását (Blaser és mtsai. 2012). A klinikumban kizárólag súlyosan sérült állatokon szokták alkalmazni.

Blaser és munkatársai demonstrálták, hogy a durotómiával kombinált dekompresszív hemilaminectómia kutyákban porckorongsérv esetén, különböző súlyossági fokú esetekben, minden esetben növelte operáció közben a gerincvelő vérellátottságát, azonban 15 percen belül visszaállt az eredeti keringés (Blaser és mtsai. 2012). Nem tapasztaltak összefüggést a durotómia és az operáció napját követő javulás között, ugyanakkor a vizsgált kutyák egyike sem tartozott azon csoportba, ahol a durotómia a legnagyobb hatást érheti el (teljes végtagbénulás, fájdalomérzet nélkül), így nem vonhatunk le biztos következtetéseket a kísérletből. Egy további tanulmányban, melyben 48 porckorongsérv által okozott végtaggyengeségben szenvedő kutyát vizsgáltak, nem tapasztaltak eltérést a kutyák felépülésében a kontroll csoporthoz képest (Loughin és mtsai. 2005). Mostanában egy ennek ellentmondó tanulmányt jelentettetett meg Takahashi és társai, akik 116 végtaggyenge, mély fájdalomérzet hiányos, thoracolumbalis porckorongsérvvel rendelkező kutyát vizsgáltak. 65 kutyán csak heminalinectomiát, 51-en pedig durotómiával kombinált hemilaminectomiát végeztek (Takahashi és mtsai. 2020). A durotómiával kiegészített műtétekben nagyobb arányban épültek fel a kutyák, mint amelyeken csak hemilaminectomiát végeztek. (56,9% vs 38,5%) (Takahashi és mtsai. 2020). Egy másik kutatásban a megnyújtott, 4 csigolyahosszra kiterjedő durotómiát vizsgálták, 26 végtaggyenge, mély fájdalomérzettel nem rendelkező végtaggyenge kutyán(Jeffery és mtsai. 2020). Ezekből 4 elhullott, 22 felépült. A megnyújtott durotómiának nem tapasztalták negatív hatását, egy kutyában alakult ki progresszív myelomalatia (Jeffery és mtsai. 2020). Ezen vizsgálatok eredményeképpen megélénkült a vita, hogy a durotómia hasznos-e a súlyosan porckorongsérves kutyákban, különösen a progresszív myelomalatia kialakulásának megelőzésében. További vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy hány csigolyaközre kiterjedő durotómiát célszerű végezni, , mely betegeknél célszerű elvégezni, illetve milyen negatív hatásokkal járhat annak elvégzése, mint például a kialakuló fibrózis, amely negatívan hathat a neurológiai funkciókra.

A dorsalis midline myelotómia szintén szóba jöhet az akut gerincvelősérülés kiegészítő műtéti technikájaként, az intramedullaris nyomás csökkentésére, ezáltal az oxigénellátás javítására, az elhalt szövettörmelék, illetve a mérgező vasoaktív anyagok eltávolítására. Ez a műtéti technika erősen invazív, hiányoznak a kutyákkal szerzett klinikai tapasztalatok, illetve humán esetleírások is csak kis számban állnak rendelkezésre (Telemacque és mtsai. 2020).

Gyógyszeres kezelés: Mátrix metalloproteináz inhibítorok

A mátrix metalloproteinázok egy olyan enzimcsoportot alkotnak, melyek képesek együttesen lebontani az extracelluláris mátrixot alkotó különböző elemeket. Nevüket onnan kapták, hogy katalitikus centrumukban egy Zn2+ ion található. Általában gátolt állapotban vannak, ilyenkor egy peptid fedi a katalitikus centrumot, aktiválásuk ennek eltávolításával történik. Kimutatták hogy SCI-t követően aktivitásuk, különösen az MMP-9-nek és MMP-12-nek, és fontos szerepük van a másodlagos sérülések kaszkádjában. A kaszkádban betöltött szerepük miatt, alkalmaztak kísérleti céllal. Habár a kezelés hatékonyságát nem tudták kimutatni a szenzoros funkciók gyógyulásának tekintetében, az inkontinencia kialakulásának mértékének csökkenését igen (Levine és mtsai. 2017; 2014).

Egyébb konzervatív kezelési módszerek: Gerincvelő sugárterápiája

A gerincvelő sugárterápiájának lehetőségeit rágcsálókon és egy kísérlet keretében Beagle kutyákon tesztelték (Kalderon 2005). Sérült gerincvelő sugárzásának célja a sejtciklus megzavarása, a krónikus lokális gyulladás kialakulásának ellensúlyozása, a glia hegek képződésének mérséklése, valamint az axon regeneráció elősegítése (Kalderon 2005; Zhang és mtsai. 2017). Gerincvelő hemitranszekciót követően két hétig napi szinten sugárkezelésben részesült Beagle kutyák esetén, csökkent asztrocita és mikroglia aktivációt, és mozgásszervi regenerációt jegyeztek fel (Zhang és mtsai. 2017).

Alternatív módszerek

Lézerterápia

Az alacsony szintű lézerterápiát sokféle sérülés esetén használják beleértve a gerinc sérüléseket is. A gerincvelőben pozitív hatással van az idegsejtek anyagcseréjére és regenerációjukat fokozza, valamint mérsékli a gliaheg képződését és csökkenti az immunválaszt (Hashmi és mtsai. 2010; Hamblin 2017). Nem teljesen ismert hatásmechanizmus mentén gátolja a NF-kB (NF-kappaB, "nuclear factor kappa-light-chain-enhancer of activated B cells") termelődését (Hashmi és mtsai. 2010; Hamblin 2017). NF-kB egy nukleáris faktor, mely kötődni képes az immunglobulinok κ könnyű lánc génjének enhanceréhez a B limfocitákban. Citoplazmában lokalizált, majd transzlokálódik a sejtmagba - kb. 200 immunválaszban, proliferációban, gyulladásban szerepet játszó gén transzkripciójának szabályozásában vesz részt. Tehát a gátlása által csökken a gyulladást elősegítő mediátorok expressziója. Valamint stimulálja a citokróm oxidázokat ami hozzájárul a sejtek oxidatív metabolizmusának helyreállásához. Eddig bármi féle negatív hatást nem tudtak kimutatni a kezeléssel kapcsolatban.

Elektromágnes terápia

A fájdalom csökkentés és sebgyógyulás szempontjából a legtöbbet vizsgált terápia a PEMF (Pulsed electromagnetic field). Embereknél kimutatták, hogy sikeresen csökkenti a hát- és nyakfájdalmakat, és növelte a gerincsérülésből valófelépülés mértékét kísérleti macska modellek esetén (Abdulla és mtsai. 2019). A hatásmechanizmusa a fárjdalomcsillapításban valószínűleg többtényezős, a központi idegrendszer sérülése esetén korlátozott adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy támogatja-e az axonok regenerációját és újjáépülését (Crowe és mtsai. 2003). Egy közelmúltban végzett klinikai kísérlet során IVDH (intervertebral discus hernation) miatt másodlagos fájdalomérzékelés hiányában szenvedő parablegikus kutyákon műtét után alkalmazták a PEMF terápiát. A ténylegesen kezelt állatok eseténem kimutattak a műtéti területen a PEMF fájdalomcsillapító hatását, a kontrollcsoporttal szemben (Zidan és mtsai. 2018). Gerincvelő sérülés esetén alkalmazták állatokon az oszcilláló elektromos terápiát is mely az axonok akár teljes regenerációját és idegi működés funkcionális javulását ígéri (Borgens és mtsai. 1993).

Helyi hypotermiás kezelés

A helyileg alkalmazott gerincvelői hipotermia alkalmazásáról gerinsérült kutyák esetében igen kevés tanulmány készült eddig. Hipotermiás állapotot (4-6 °C) alkalmaztak gerincvelőben, a sérülést követően 15 perc és 4 óra közötti intervallumban és változó időtartamig (1-18 óra) alkalmazták azt (Wells és Hansebout 1978). Ezen tanulmányok kimutatták a kezelések pozitív funkcionális hatását, a kontrollcsoporttal szemben, valamit egyéb terápiákkal kombinálva kimutattak más lehetséges lehetséges pozitív hatásokat (Kuchner és Hansebout 1976). Hátrányként felmerül a nagyfokú műszaki és emberi erőforrás igény. Valamint a terápia alatt gondatlanságból kialakulható újabb sérülések kialakulásának veszélye a gerincvelőben igen nagy (Fenn és mtsai. 2017). A helyi és szisztémás hipotermiás kezelések lehetőségeit továbbra is vizsgálják humán gyógyászati vonatkozásokban.

Elektroakupunktúra

Az elektroakupunktúra egy összetettebb és specifikusabb akupunktúrás technika, amely magában foglalja az akupunktúrás tűkön végzett elektromos stimulációt. A legtöbb tanulmány kimutatta, hogy az elektroakupunktúra sokkal effektívebb a klasszikus akupunktúrával szemben (Dragomir és mtsai. 2021). Előnye, hogy praktikus, biztonságos, olcsó és kevés mellékhatással rendelkezik ellenben a konzervatív gyógyszeres kezelésekkel szemben. Mind emberek tekintetében, mind állatok tekintetében hatásosnak bizonyultak, olyan esetekben is ahol a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatástalanok vagy mellékhatásokat mutatnak, valamint olyan estekben ahol a műtéti megoldások nem javasoltak. Egy kísérleti gerinc sérült kutya modellben elektroakupunktúrás kezelést alkalmaztak a sérülést követően 48 órával és minden második nap megismételték az. A kezelt állatnál gyorsabb felépülési sebességet mértek mint a kezeletlen kontroll csoporthoz képest (Yang és mtsai. 2019). Hatásmechanizmusa nem ismert, de elősegíti a sejtek regenerációját és újjáépülését is (Yang és mtsai. 2019).

kep2.png

1. kép: Elektroakupunktúrás kezelés (Dr. Tokács-Máthé Enikő)

Konklúzió

A gerincsérülések kezelésére manapság egyre több lehetőségünk van, egyre elterjedtebb a gerincműtétek, és az egyéb alternatív kezelések alkalmazása. Nem minden technika esetén áll rendelkezésünkre elegendő kutatás és adat, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy érdemes kezelni a sérült kutyákat, a sérülés fokától függően számíthatunk teljes vagy részleges felépülésre. Egyes módszereket, mint például a gerincvelő sugárterápiáját még csak kísérleti állatokon végeztek, más módszereket, mint pl. az elektroakupunktúrát számos kórházban végeznek. Néhány terápia esetén még nem ismerjük a pontos hatásmechanizmust, azon a gyakorlat azt mutatja, hogy segíthetnek a gyógyulási idő csökkentésében és javíthatják a neurológiai funkciókat. Műtéti úton is kezelhetjük a gerincsérüléseket, ezen műtéti technikák egy része már évtizedek óta elérhető és használatos, azonban ma is folynak a kutatások új módszerek kifejlesztésére. Humán vonalon a rossz testtartás és általános mozgáshiány miatt, egyre gyakoribbak a gerincsérvek. Kísérleti állatokon sok kutatás zajlik a gerincproblémák kezelésére a növekvő igénynek köszönhetően. A bevált technikákat a humán gyógyászatból igen hamar átkerülnek az állatorvosi alkalmazásba. Első sorban kutyákat és macskákat műtenek gerincsérülésekkel. Lovak esetén a műtét rendkívül költséges, a felépülés nehézkes és ritka a mozgásszervi funkciók teljes helyreállása, mely versenylovak szempontjából elengedhetetlen lenne.

Irodalomjegyzék

Fehér, Gy.: A háziállatok funkcionális anatómiája 3. (2006, Mezőgazda Kiadó)

Fonyó, A.;Geiszt, M.: Az orvosi élettan tankönyve (2019, Medicina könyvkiadó ZRT.)

König, H. E.; Liebich, H. G.: Veterinary Anatomy of Domestic Mammals: Textbook and Colour Atlas 4th Edition (2004, Schattauer Verlag)

Röhlich, P.: Szövettan (2006, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió)

Cikkek:

Abdulla, F.A.; Alsaadi, S.; Sadat-Ali, M.I.R.; Alkhamis, F.; Alkawaja, H.; Lo, S. (2019): Effects of pulsed low-frequency magnetic field therapy on pain intensity in patients with musculoskeletal chronic low back pain: Study protocol for a randomised double-blind placebo-controlled trial. BMJ Open 9 (6). https://doi.org/10.1136/bmjopen-2018-024650.

Batcher, K.; Dickinson, P.; Giuffrida, M.; Sturges, B.; Vernau, K.; Knipe, M.; Rasouliha, S.H.;… Bannasch, D. (2019): Phenotypic Effects of FGF4 Retrogenes on Intervertebral Disc Disease in Dogs. Genes 10 (6). https://doi.org/10.3390/GENES10060435.

Blaser, A.; Lang, J.; Henke, D.; Doherr, M.G.; Adami, C.; Forterre, F. (2012): Influence of durotomy on laser-Doppler measurement of spinal cord blood flow in chondrodystrophic dogs with thoracolumbar disk extrusion. Veterinary surgery : VS 41 (2): 221–27. https://doi.org/10.1111/J.1532-950X.2011.00909.X.

Borgens, R.B.; Toombs, J.P.; Blight, A.R.; McGinnis, M.E.; Bauer, M.S.; Widmer, W.R.; Cook, J.R. (1993): Effects of applied electric fields on clinical cases of complete paraplegia in dogs. Restorative neurology and neuroscience 5 (5): 305–22. https://doi.org/10.3233/RNN-1993-55601.

Crowe, M.J.; Sun, Z.P.; Battocletti, J.H.; Macias, M.Y.; Pintar, F.A.; Maiman, D.J. (2003): Exposure to pulsed magnetic fields enhances motor recovery in cats after spinal cord injury. Spine 28 (24): 2660–66. https://doi.org/10.1097/01.BRS.0000099385.46102.0D.

Dragomir, M.F.; Pestean, C.P.; Melega, I.; Danciu, C.G.; Purdoiu, R.C.; Oana, L. (2021): Current Aspects Regarding the Clinical Relevance of Electroacupuncture in Dogs with Spinal Cord Injury: A Literature Review. Animals : an open access journal from MDPI 11 (1): 1–9. https://doi.org/10.3390/ANI11010219.

Fenn, J.; Laber, E.; Williams, K.; Rousse, C.A.; Early, P.J.; Mariani, C.L.; Muñana, K.R.; Decker, S. De; Volk, H.A.; Olby, N.J. (2017): Associations Between Anesthetic Variables and Functional Outcome in Dogs With Thoracolumbar Intervertebral Disk Extrusion Undergoing Decompressive Hemilaminectomy. Journal of veterinary internal medicine 31 (3): 814–24. https://doi.org/10.1111/JVIM.14677.

Hamblin, M.R. (2017): Mechanisms and applications of the anti-inflammatory effects of photobiomodulation. AIMS biophysics 4 (3): 337–61. https://doi.org/10.3934/BIOPHY.2017.3.337.

Hashmi, J.T.; Huang, Y.Y.; Osmani, B.Z.; Sharma, S.K.; Naeser, M.A.; Hamblin, M.R. (2010): Role of low-level laser therapy in neurorehabilitation. PM & R : the journal of injury, function, and rehabilitation 2 (12 Suppl 2). https://doi.org/10.1016/J.PMRJ.2010.10.013.

Jeffery, N.D.; Mankin, J.M.;Ito, D.; Boudreau, C.E.; Kerwin, S.C.; Levine, J.M.; Krasnow, M.S.; Andruzzi, M.N.;Alcott, C.J.; Granger, N. (2020): Extended durotomy to treat severe spinal cord injury after acute thoracolumbar disc herniation in dogs. Veterinary surgery : VS 49 (5): 884–93. https://doi.org/10.1111/VSU.13423.

Kalderon, N. (2005): Cell elimination as a strategy for repair in acute spinal cord injury. Current pharmaceutical design 11 (10): 1237–45. https://doi.org/10.2174/1381612053507477.

Kuchner, E.F.;Hansebout, R.R. (1976): Combined steroid and hypothermia treatment of experimental spinal cord injury. Surgical Neurology 6 (6): 371–76. https://europepmc.org/article/med/1006512.

Levine, J.M.; Cohen, N.D.; Fandel, T.M.; Levine, G.J.; Mankin, J.; Griffin, J.F.; Kerwin, S.C.; Boudreau, C.E.; Trivedi, A.; Noble-Haeusslein, L.J. (2017): Early Blockade of Matrix Metalloproteinases in Spinal-Cord-Injured Dogs Results in a Long-Term Increase in Bladder Compliance. Journal of neurotrauma 34 (18): 2656–67. https://doi.org/10.1089/NEU.2017.5001.

Levine, J.M.; Cohen, N.D.; Heller, M.; Fajt, V.R.; Levine, G.J.; Kerwin, S.C.; Trivedi, A.A.;… Noble-Haeusslein, L.J. (2014): Efficacy of a metalloproteinase inhibitor in spinal cord injured dogs. PloS one 9 (5). https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0096408.

Loughin, C.A.; Dewey, C.W.; Ringwood, P.B.; Pettigrew, R.W.; Kent, M.; Budsberg, S.C. (2005): Effect of durotomy on functional outcome of dogs with type I thoracolumbar disc extrusion and absent deep pain perception. Veterinary and Comparative Orthopaedics and Traumatology 18 (3): 141–46. https://doi.org/10.1055/S-0038-1632953.

Takahashi, F.; Honnami, A.; Toki, M.; Dosaka, A.; Fujita, Y.; Hara, Y.; Yamaguchi, S. (2020): Effect of durotomy in dogs with thoracolumbar disc herniation and without deep pain perception in the hind limbs. Veterinary surgery : VS 49 (5): 860–69. https://doi.org/10.1111/VSU.13409.

Telemacque, D.; Zhu, F.Z.; Ren, Z.W.; Chen, K.F.; Drepaul, D.; Yao, S.;Yang, F.; Qu, Y.Z.;Sun, T.F.; Guo, X.D. (2020): Effects of durotomy versus myelotomy in the repair of spinal cord injury. Neural regeneration research 15 (10): 1814–20. https://doi.org/10.4103/1673-5374.280304.

Wells, J.D.; Hansebout, R.R. (1978): Local hypothermia in experimental spinal cord trauma. Surgical Neurology 10 (3): 200–204. https://europepmc.org/article/med/705608.

Yang, J. whan;Jeong, S. mok;Seo, K. moon;Nam, T. chou. (2019): Effects of Corticosteroid and Electroacupuncture on Experimental Spinal Cord Injury in Dogs. Journal of Veterinary Science 4 (1): 97–101. https://doi.org/10.4142/JVS.2003.4.1.97.

Zhang, Q.; Xiong, Y.; Zhu, B.; Zhu, B.;Tian, D.; Wang, W. (2017): Low-dose fractionated irradiation promotes axonal regeneration beyond reactive gliosis and facilitates locomotor function recovery after spinal cord injury in beagle dogs. The European journal of neuroscience 46 (9): 2507–18. https://doi.org/10.1111/EJN.13714.

Zidan, N.; Fenn, J.; Griffith, E.; Early, P.J.; Mariani, C.L.; Muñana, K.R.; Guevar, J.; Olby, N.J. (2018): The Effect of Electromagnetic Fields on Post-Operative Pain and Locomotor Recovery in Dogs with Acute, Severe Thoracolumbar Intervertebral Disc Extrusion: A Randomized Placebo-Controlled, Prospective Clinical Trial. Journal of neurotrauma 35 (15): 1726–36. https://doi.org/10.1089/NEU.2017.5485.

Ábrajegyzék

1. Táblázat Háziállatok csigolyáinak száma

2. Táblázat Módosított Frankel-féle skála

1. Kép Saját, az openclipart képének felhasználásával készült.

2. Kép Dr. Tokács-Máthé Enikő

gerincserulesek (last edited 2022-05-09 07:39:28 by SEM4EP)