A hosszútávú alvásmegvonás élettani hatásai

Témavezető: Jócsák Gergely

Készítették:

Városi Dominika

Makk Tímea

Klenovszki Dóra

Contents

  1. A hosszútávú alvásmegvonás élettani hatásai
    1. Az alvás definíciója
    2. Az alvás szerepe Az alábbi szerepek csupán feltételezések; az alvás élettani funkciója még mindig tisztázatlan és vizsgálatok tárgyát képezi. Az alvás funkciója lehet pihenés: mint inaktivitás. A vázizmok mozgása jelentősen lecsökken, de nem állíthatjuk, hogy meg is szűnik, mivel a testhelyzet változhat. A pihenő funkciót továbbá bizonyítja az is, hogy alvás során a katabolikus (lebontó) folyamatok helyett az anabolikus (felépítő) folyamatok kerülnek előtérbe. Energiamegtakarítás: alvás közben az energiafelhasználás csökken. Fontosságát mutatja, hogy sok élőlénynél felfedezhetők alvási periódusok, pedig alvás közben a prédaállat nem tud elmenekülni a ragadozó elől. Ha tehát nem lenne az alvásnak kulcsfontosságú szerepe a szervezet normál működésének fenntartásában, az élőlények nem aludnának. Az alvás további szerepe az újjáépülés. A növekedési hormon (growth hormone, GH) szintje elalvás után 3-5 órával a legmagasabb, elérheti a nappali érték 200-szorosát is. Ennek a hormonnak nagy az anabolikus aktivitása; fokozza az aminosavak sejtekbe jutását, a fehérjeszintézist, és a glükoneogenezist. Az alvás szakaszai Az alvásnak két szakasza különíthető el, amik egymást váltogatva jelentkeznek. 1. Lassú hullámú alvás szakasz: más szóval a mélyalvás szakasza, az alvás első órájában jelentkezik. Csökken a perifériás erek tónusa, a vérnyomás, a respirációs ráta, és a metabolikus aktivitás. 2. Rapid Eye Movement (REM) szakasz: az alvás 25%-át teszi ki, átlagosan 90 percenként jelentkezik, és 5-30 percig tart. Az alvásnak ezt a szakaszát lehet összefüggésbe hozni az álmodással. A pulzus és a légvételek rendszertelenné válnak. Agyi aktivitás mérhető, azonban a REM szakasz agyhullámai különböznek az ébrenlét során detektálhatóktól.

Az alvás definíciója

Az alvást úgy lehetne definiálni mint eszméletlenség, amiből az egyed érzéki és más stimulusok hatására felébreszthető. Fontos különbség a kóma és az alvás között, hogy előbbi állapotban lévő egyedet vagy személyt nem lehet felébreszteni. Az alvás mindig jellegzetes testhelyzet felvételével jár, az állat bizonyos fokig mozdulatlan marad, és érzékszervi ingerelhetősége megváltozik. Ezt a három jellegzetességet nevezhetjük akár az alvás "kritériumainak" is.

Az alvás szerepe Az alábbi szerepek csupán feltételezések; az alvás élettani funkciója még mindig tisztázatlan és vizsgálatok tárgyát képezi. Az alvás funkciója lehet pihenés: mint inaktivitás. A vázizmok mozgása jelentősen lecsökken, de nem állíthatjuk, hogy meg is szűnik, mivel a testhelyzet változhat. A pihenő funkciót továbbá bizonyítja az is, hogy alvás során a katabolikus (lebontó) folyamatok helyett az anabolikus (felépítő) folyamatok kerülnek előtérbe. Energiamegtakarítás: alvás közben az energiafelhasználás csökken. Fontosságát mutatja, hogy sok élőlénynél felfedezhetők alvási periódusok, pedig alvás közben a prédaállat nem tud elmenekülni a ragadozó elől. Ha tehát nem lenne az alvásnak kulcsfontosságú szerepe a szervezet normál működésének fenntartásában, az élőlények nem aludnának. Az alvás további szerepe az újjáépülés. A növekedési hormon (growth hormone, GH) szintje elalvás után 3-5 órával a legmagasabb, elérheti a nappali érték 200-szorosát is. Ennek a hormonnak nagy az anabolikus aktivitása; fokozza az aminosavak sejtekbe jutását, a fehérjeszintézist, és a glükoneogenezist. Az alvás szakaszai Az alvásnak két szakasza különíthető el, amik egymást váltogatva jelentkeznek. 1. Lassú hullámú alvás szakasz: más szóval a mélyalvás szakasza, az alvás első órájában jelentkezik. Csökken a perifériás erek tónusa, a vérnyomás, a respirációs ráta, és a metabolikus aktivitás. 2. Rapid Eye Movement (REM) szakasz: az alvás 25%-át teszi ki, átlagosan 90 percenként jelentkezik, és 5-30 percig tart. Az alvásnak ezt a szakaszát lehet összefüggésbe hozni az álmodással. A pulzus és a légvételek rendszertelenné válnak. Agyi aktivitás mérhető, azonban a REM szakasz agyhullámai különböznek az ébrenlét során detektálhatóktól.