Size: 752
Comment:
|
Size: 8628
Comment:
|
Deletions are marked like this. | Additions are marked like this. |
Line 2: | Line 2: |
= A jódhiány hatása a magzat fejlődésére terhesség során = | |
Line 3: | Line 4: |
Tartalomjegyzék 1. A JÓD MINT (NYOM)ELEM 1 2. A JÓD FELVÉTELE ÉS A PAJZSMIRIGY HORMONOK SZINTÉZISE 2 3. A PAJZSMIRIGY HORMONOK HATÁSMECHANIZMUSA 3 4. A KLINIKAI MANIFESZTÁCIÓJA A JÓDHIÁNYNAK AZ EGYES KORCSOPORTOKBAN 4 5. A JÓD ÉS PAJZSMIRIGY HORMONOK MAGZATBA JUTÁSA ÉS MAGZATI TERMELÉSE 4 6. A JÓD SZEREPE AZ EGYEDFEJLŐDÉSBEN 5 7. A KRETÉNIZMUS 2 FAJTÁJA 5 • NEUROLÓGIAI KRETÉNIZMUS: 6 • HYPOTHYREOID KRETÉNIZMUS 6 8. ÁLLATI MODELLEK 8 9. A HALLVA SZÜLETÉS A JÓDHIÁNYOS MAGZATI FEJLŐDÉS KAPCSOLTSÁGA 8 10. JÓDHIÁNY PROBLÉMÁJA GLOBÁLISAN 9 11. IRODALOMJEGYZÉK: 10 12. ÁBRAJEGYZÉK: 10 • ÁBRÁK: 10 • TÁBLÁZATOK: 11 |
== A jód mint (nyom)elem == A jód a természetben, mint halogén elem található meg. Kívülről egy barnás fekete csillogó szilárd anyag, amelynek legfőbb ismertető jele, hogy könnyen szublimál lila gőzzel és irritáló szaggal. Felhasználása igen széles körű például: fertőtlenítés vagy hormon pótló gyógyszerek gyártása. A jód egy esszenciális nyomelem, így a környezetünkből kell felvennünk. Nem csak az emberek, de az állatok szervezetében is elengedhetetlen. Nem csak a felnőtt élőlények számára nélkülözhetetlen, hanem fontos szerepe van a magzati növekedésben is. Számos sejttípus differenciálódáshoz és maga az idegrendszer egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen. Fontosságát adja, hogy a belőle keletkező jód tartalmú aminosav származékokból fognak a pajzsmirigy hormonok felépülni. Szervezetbe való bevitelét táplálék és ivóvíz segítségével végezzük. Pótlása jód tablettákkal, esetleg jódozott sóval ellátott termékek fogyasztásával lehetséges. A pajzsmirigy képes raktározni a jódot, sőt akár túl is tudjuk telíteni a mirigyet. Ez azért lehet fontos, mert ha a pajzsmirigyet nem sugárzó jóddal töltjük fel, akkor nem fogja felvenni a radioaktív 131-es radioaktív izotópját. Ennek hatásásra, ha valamilyen úton-módon radioaktív jód kerülne a szervezetünkbe, akkor ez megakadályozná, hogy a sugárveszélyes elem a hormonrendszer útján károsítsa a szöveteket. (Zimmermann, 2012) == A jód felvétele és a pajzsmirigy hormonok szintézise == Felnőtt állatokban a pajzsmirigy a vérből aktív, energiaigényes pumpával egy ún. „jód csapda” segítségével képes felvenni a jód ionos formáját. Ez a rendszer 40x nagyobb jód koncentrációt tud létrehozni a pajzsmirigyben, mint ami a vérben uralkodik. A felvett jódid-iont intracellulárisan a thyreoid peroxidáz enzimek elemi jóddá alakítják egy lysosomális rendszer segítségével. Az elemi jód képes a hámsejtek által már előállított óriás fehérjével a thyreoglobulinnal összekapcsolódni, vagy a fehérjéhez már kötött tirozin maradékokhoz bekötni. Amennyiben egy jód kapcsolódik, akkor monojód-tirozin (MIT), ha kettő, akkor dijód-tirozin (DIT) fog keletkezni. Amikor egy monojód-tirozin és egy dijód-tirozin kapcsolódik össze víz kilépése mellett, akkor trijód-tironin (T3) vagy reverz-tironin lesz az eredmény. Két dijód-tirozin összekapcsolódásakor pedig tetrajód-tironin (T4) képződik. A thyreoglobulint a hámsejtek szintetizálják egy kolloid fehérje részeként, ami több mint 120 tirozin molekulát képes megkötni. Ezzel a molekulával a pajzsmirigy így nem csak szintetizálni, de raktározni is tudja a hormonokat. Amikor a pajzsmirigy ki akarja juttatni ezeket a hormonokat, akkor a thyreoglobulin a hámba jut endocytozis-sal, ott pedig a follikulusok-ba fog belépni. Maga a thyreoglobulin a fehérje rész intracellulárisan lebomlik és igy a véráramba már csak a trijód- vagy reverz trijód-tironin és a tetrajód-tironin fog bejutni. A megmaradt aminosav származékok, amik nem használódtak fel szintén lebomlanak és a belőlük felszabaduló jód újra fel tud használódni az epithel sejtekben. A sejtek a pajzsmirigy hormonokat passzívan diffúzióval a basalis oldalukon tudják leadni és így a vérbe jut. Ezt a teljes folyamatot a hypotalamusz által termelt TSH serkenti, kivételt képez ez alól a passzív diffúzióval történő transzport (1. ábra).(Shahid és mtsai, 2022) == A pajzsmirigy hormonok hatásmechanizmusa == A pajzsmirigy hormonok hatással vannak a test minden sejtjére. Ez a tulajdonság oda vezethető vissza, hogy képes befolyásolja a DNS azon HRE (hormon által aktiválható) szakaszát, mely a különböző metabolikus és sejtvázat alkotó fehérjék expressziójáért felelős. Ezen fehérjék nélkül számos sejt nem képes az egészséges életre.(Zhang és Lazar, 2000) A pajzsmirigy hormonok receptorai (csak úgy, mint a szteroid és retinoid receptorok) a magreceptorok családjába tartoznak, tehát a sejtmagban találhatók. Mivel a sejten belül találhatóak, ezért a hormonoknak elsőnek be kell jutniuk a citoplazmába. A tiroxin apoláris tulajdonsága miatt könnyen átjut a sejtmembrán foszfolipid rétegén és így a sejtplazmába jut. Ott csatlakozik magreceptorja karboxi-terminális végéhez. A komplex (hormon + receptor) bejut a sejtmagba, majd csatlakozik a DNS már említett HRE szakaszához, így szabályozva a különböző struktúrgének expresszióját. A tiroxin receptorok gyakran dimerizálódnak a retinoid X receptorokkal (RXR). A retinoidok az A-vitamin származékai, melyek jelátviteli molekulaként működnek. Ez a receptorok közötti kapcsolódás specifikusabbá teszi az adott génszakasz felismerését a DNS-en.(Rowe, 1997) == A klinikai manifesztációja a jódhiánynak az egyes korcsoportokban == A pajzsmirigy hormonok nem megfelelő produkciójakor különböző elváltozások, rendellenességek jelentkezhetnek a szervezetben. Ilyen esetekben a klinikai tünetek az egyes korcsoportokban más és más módon jelentkezhetnek (1. táblázat). Megkülönböztetünk alul (hypothyreosis) és túlprodukciót (hyperthyreosis). Az utóbbi esetében fokozódnak a katabolikus (lebontó) folyamatok, melyek hatására nő az alapanyagcsere és az oxigénfogyasztás. Ezt a betegséget Basedow-kórnak nevezzük, melynek jellegzetes tünetei az előre fele domborodó, megnagyobbodott szemek és a lesoványodás. Alacsony produkció leggyakrabban a csökkent jódbevitelre vezethető vissza. Ilyenkor csökken a pajzsmirigy hormontermelése. Mivel ezek a hormonok a szervezet egészére hatással vannak, hiányának hatásai a teljes testre kihatnak. Attól függően, hogy mikor alakul ki a hormon deficit, eltérő mértékben károsodhatnak a különböző szervrendszerek. Egy később tárgyalt pontban szó esik majd az embrionális korban kialakuló aránytalan törpeségről és a kreténizmusról. A hypothyreosis a szexuális fejlődésre is kihat, felléphet a spermiogenezis és ovuláció zavara. (Zimmermann, 2009) 1) Chen ZP, Hetzel BS (2010): Cretinism revisited. Elsevier 24 39-50 2) Escobar GM, Obregón MJ, Rey FE (2007): Iodine deficiency and brain development in the first half of pregnancy. Public Health Nutrition 10 1554–1570, 3) Hetzel BS, Chavadej J, Potter BJ (1988): The brain in iodine deficiency. Neuropathology and Applied Neurobiology 14(2): 93-104 4) Neven KY, Cédric BD, Marien, Janssen BG, Roels HA, Waegeneers N, Nawrot TS, Ruttens A (2020): Variability of iodine concentrations in the human placenta. Sci Reports 10:(1) 5) Potter JD, McMichael AJ, Hetzel BS (1979): lodization and Thyroid Status in Relation to Stillbirths and Congenital Anomalies. International Journal of Epidemiology 8(2): 137-144 6) Purdue-Smithe AC, Männistö T, Reische E, Kannan K, Kim UJ, Suvanto E, Surcel HM, Gissler M, Mills JL (2021): Iodine and thyroid status during pregnancy and risk of stillbirth: A population-based nested case–control study. Maternal & Child Nutrition 18(1) 7) Rowe A (1997): Retinoid X receptors. The International Journal of Biochemistry and Cell Biology 29:(2) 275–278, 8) Salisbury S (2003): Cretinism: The past, present and future of diagnosis and cure. Paediatr Child Health 8:(2) 105-106 9) Shahid MA, Ashraf MA, Sharma S (2022): Physiology, Thyroid Hormone. StatPearls, Treasure Island (FL): StatPearls Publishing, 10) Skeaff SA (2011): Iodine and cognitive development. Science Direct 11) Velasco I, Bath SC, Rayman MP (2018): Iodine as Essential Nutrient during the First 1000 Days of Life. Nutrients 10:(3) 290 12) Zhang J, Lazar MA (2000): The mechanism of action of thyroid hormones. Annual Review of Physiology 62 439–466, 13) Zimmermann MB (2009): Iodine deficiency. Endocrin Reviews 30:(4) 376–408, 14) Zimmermann MB (2012): The Effects of Iodine Deficiency in Pregnancy and Infancy. Paediatric and Perinatal Epidemiology 26 108–117, 15) Zimmermann MB (2012): The effects of iodine deficiency in pregnancy and infancy. Paediatr Perinat Epidemiol 1: 108-117 16) Zimmermann MB, Andersson M (2021): GLOBAL ENDOCRINOLOGY: Global perspectives in endocrinology: coverage of iodized salt programs and iodine status in 2020. European Journal of Endocrinology 185: (1) R13-R21 |
A jódhiány hatása a magzat fejlődésére terhesség során
Contents
A jód mint (nyom)elem
A jód a természetben, mint halogén elem található meg. Kívülről egy barnás fekete csillogó szilárd anyag, amelynek legfőbb ismertető jele, hogy könnyen szublimál lila gőzzel és irritáló szaggal. Felhasználása igen széles körű például: fertőtlenítés vagy hormon pótló gyógyszerek gyártása.
A jód egy esszenciális nyomelem, így a környezetünkből kell felvennünk. Nem csak az emberek, de az állatok szervezetében is elengedhetetlen. Nem csak a felnőtt élőlények számára nélkülözhetetlen, hanem fontos szerepe van a magzati növekedésben is. Számos sejttípus differenciálódáshoz és maga az idegrendszer egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen. Fontosságát adja, hogy a belőle keletkező jód tartalmú aminosav származékokból fognak a pajzsmirigy hormonok felépülni. Szervezetbe való bevitelét táplálék és ivóvíz segítségével végezzük. Pótlása jód tablettákkal, esetleg jódozott sóval ellátott termékek fogyasztásával lehetséges. A pajzsmirigy képes raktározni a jódot, sőt akár túl is tudjuk telíteni a mirigyet. Ez azért lehet fontos, mert ha a pajzsmirigyet nem sugárzó jóddal töltjük fel, akkor nem fogja felvenni a radioaktív 131-es radioaktív izotópját. Ennek hatásásra, ha valamilyen úton-módon radioaktív jód kerülne a szervezetünkbe, akkor ez megakadályozná, hogy a sugárveszélyes elem a hormonrendszer útján károsítsa a szöveteket. (Zimmermann, 2012)
A jód felvétele és a pajzsmirigy hormonok szintézise
Felnőtt állatokban a pajzsmirigy a vérből aktív, energiaigényes pumpával egy ún. „jód csapda” segítségével képes felvenni a jód ionos formáját. Ez a rendszer 40x nagyobb jód koncentrációt tud létrehozni a pajzsmirigyben, mint ami a vérben uralkodik. A felvett jódid-iont intracellulárisan a thyreoid peroxidáz enzimek elemi jóddá alakítják egy lysosomális rendszer segítségével. Az elemi jód képes a hámsejtek által már előállított óriás fehérjével a thyreoglobulinnal összekapcsolódni, vagy a fehérjéhez már kötött tirozin maradékokhoz bekötni. Amennyiben egy jód kapcsolódik, akkor monojód-tirozin (MIT), ha kettő, akkor dijód-tirozin (DIT) fog keletkezni. Amikor egy monojód-tirozin és egy dijód-tirozin kapcsolódik össze víz kilépése mellett, akkor trijód-tironin (T3) vagy reverz-tironin lesz az eredmény. Két dijód-tirozin összekapcsolódásakor pedig tetrajód-tironin (T4) képződik. A thyreoglobulint a hámsejtek szintetizálják egy kolloid fehérje részeként, ami több mint 120 tirozin molekulát képes megkötni. Ezzel a molekulával a pajzsmirigy így nem csak szintetizálni, de raktározni is tudja a hormonokat.
Amikor a pajzsmirigy ki akarja juttatni ezeket a hormonokat, akkor a thyreoglobulin a hámba jut endocytozis-sal, ott pedig a follikulusok-ba fog belépni. Maga a thyreoglobulin a fehérje rész intracellulárisan lebomlik és igy a véráramba már csak a trijód- vagy reverz trijód-tironin és a tetrajód-tironin fog bejutni. A megmaradt aminosav származékok, amik nem használódtak fel szintén lebomlanak és a belőlük felszabaduló jód újra fel tud használódni az epithel sejtekben. A sejtek a pajzsmirigy hormonokat passzívan diffúzióval a basalis oldalukon tudják leadni és így a vérbe jut. Ezt a teljes folyamatot a hypotalamusz által termelt TSH serkenti, kivételt képez ez alól a passzív diffúzióval történő transzport (1. ábra).(Shahid és mtsai, 2022)
A pajzsmirigy hormonok hatásmechanizmusa
A pajzsmirigy hormonok hatással vannak a test minden sejtjére. Ez a tulajdonság oda vezethető vissza, hogy képes befolyásolja a DNS azon HRE (hormon által aktiválható) szakaszát, mely a különböző metabolikus és sejtvázat alkotó fehérjék expressziójáért felelős. Ezen fehérjék nélkül számos sejt nem képes az egészséges életre.(Zhang és Lazar, 2000)
A pajzsmirigy hormonok receptorai (csak úgy, mint a szteroid és retinoid receptorok) a magreceptorok családjába tartoznak, tehát a sejtmagban találhatók. Mivel a sejten belül találhatóak, ezért a hormonoknak elsőnek be kell jutniuk a citoplazmába. A tiroxin apoláris tulajdonsága miatt könnyen átjut a sejtmembrán foszfolipid rétegén és így a sejtplazmába jut. Ott csatlakozik magreceptorja karboxi-terminális végéhez. A komplex (hormon + receptor) bejut a sejtmagba, majd csatlakozik a DNS már említett HRE szakaszához, így szabályozva a különböző struktúrgének expresszióját. A tiroxin receptorok gyakran dimerizálódnak a retinoid X receptorokkal (RXR). A retinoidok az A-vitamin származékai, melyek jelátviteli molekulaként működnek. Ez a receptorok közötti kapcsolódás specifikusabbá teszi az adott génszakasz felismerését a DNS-en.(Rowe, 1997)
A klinikai manifesztációja a jódhiánynak az egyes korcsoportokban
A pajzsmirigy hormonok nem megfelelő produkciójakor különböző elváltozások, rendellenességek jelentkezhetnek a szervezetben. Ilyen esetekben a klinikai tünetek az egyes korcsoportokban más és más módon jelentkezhetnek (1. táblázat). Megkülönböztetünk alul (hypothyreosis) és túlprodukciót (hyperthyreosis). Az utóbbi esetében fokozódnak a katabolikus (lebontó) folyamatok, melyek hatására nő az alapanyagcsere és az oxigénfogyasztás. Ezt a betegséget Basedow-kórnak nevezzük, melynek jellegzetes tünetei az előre fele domborodó, megnagyobbodott szemek és a lesoványodás.
Alacsony produkció leggyakrabban a csökkent jódbevitelre vezethető vissza. Ilyenkor csökken a pajzsmirigy hormontermelése. Mivel ezek a hormonok a szervezet egészére hatással vannak, hiányának hatásai a teljes testre kihatnak. Attól függően, hogy mikor alakul ki a hormon deficit, eltérő mértékben károsodhatnak a különböző szervrendszerek. Egy később tárgyalt pontban szó esik majd az embrionális korban kialakuló aránytalan törpeségről és a kreténizmusról. A hypothyreosis a szexuális fejlődésre is kihat, felléphet a spermiogenezis és ovuláció zavara. (Zimmermann, 2009)
1) Chen ZP, Hetzel BS (2010): Cretinism revisited. Elsevier 24 39-50 2) Escobar GM, Obregón MJ, Rey FE (2007): Iodine deficiency and brain development in the first half of pregnancy. Public Health Nutrition 10 1554–1570, 3) Hetzel BS, Chavadej J, Potter BJ (1988): The brain in iodine deficiency. Neuropathology and Applied Neurobiology 14(2): 93-104 4) Neven KY, Cédric BD, Marien, Janssen BG, Roels HA, Waegeneers N, Nawrot TS, Ruttens A (2020): Variability of iodine concentrations in the human placenta. Sci Reports 10:(1) 5) Potter JD, McMichael AJ, Hetzel BS (1979): lodization and Thyroid Status in Relation to Stillbirths and Congenital Anomalies. International Journal of Epidemiology 8(2): 137-144 6) Purdue-Smithe AC, Männistö T, Reische E, Kannan K, Kim UJ, Suvanto E, Surcel HM, Gissler M, Mills JL (2021): Iodine and thyroid status during pregnancy and risk of stillbirth: A population-based nested case–control study. Maternal & Child Nutrition 18(1) 7) Rowe A (1997): Retinoid X receptors. The International Journal of Biochemistry and Cell Biology 29:(2) 275–278, 8) Salisbury S (2003): Cretinism: The past, present and future of diagnosis and cure. Paediatr Child Health 8:(2) 105-106 9) Shahid MA, Ashraf MA, Sharma S (2022): Physiology, Thyroid Hormone. StatPearls, Treasure Island (FL): StatPearls Publishing, 10) Skeaff SA (2011): Iodine and cognitive development. Science Direct 11) Velasco I, Bath SC, Rayman MP (2018): Iodine as Essential Nutrient during the First 1000 Days of Life. Nutrients 10:(3) 290 12) Zhang J, Lazar MA (2000): The mechanism of action of thyroid hormones. Annual Review of Physiology 62 439–466, 13) Zimmermann MB (2009): Iodine deficiency. Endocrin Reviews 30:(4) 376–408, 14) Zimmermann MB (2012): The Effects of Iodine Deficiency in Pregnancy and Infancy. Paediatric and Perinatal Epidemiology 26 108–117, 15) Zimmermann MB (2012): The effects of iodine deficiency in pregnancy and infancy. Paediatr Perinat Epidemiol 1: 108-117 16) Zimmermann MB, Andersson M (2021): GLOBAL ENDOCRINOLOGY: Global perspectives in endocrinology: coverage of iodized salt programs and iodine status in 2020. European Journal of Endocrinology 185: (1) R13-R21