A jódhiány hatása a magzat fejlődésére terhesség során

A jód mint (nyom)elem

A jód a természetben, mint halogén elem található meg. Kívülről egy barnás fekete csillogó szilárd anyag, amelynek legfőbb ismertető jele, hogy könnyen szublimál lila gőzzel és irritáló szaggal. Felhasználása igen széles körű például: fertőtlenítés vagy hormon pótló gyógyszerek gyártása.

A jód egy esszenciális nyomelem, így a környezetünkből kell felvennünk. Nem csak az emberek, de az állatok szervezetében is elengedhetetlen. Nem csak a felnőtt élőlények számára nélkülözhetetlen, hanem fontos szerepe van a magzati növekedésben is. Számos sejttípus differenciálódáshoz és maga az idegrendszer egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen. Fontosságát adja, hogy a belőle keletkező jód tartalmú aminosav származékokból fognak a pajzsmirigy hormonok felépülni. Szervezetbe való bevitelét táplálék és ivóvíz segítségével végezzük. Pótlása jód tablettákkal, esetleg jódozott sóval ellátott termékek fogyasztásával lehetséges. A pajzsmirigy képes raktározni a jódot, sőt akár túl is tudjuk telíteni a mirigyet. Ez azért lehet fontos, mert ha a pajzsmirigyet nem sugárzó jóddal töltjük fel, akkor nem fogja felvenni a radioaktív 131-es radioaktív izotópját. Ennek hatásásra, ha valamilyen úton-módon radioaktív jód kerülne a szervezetünkbe, akkor ez megakadályozná, hogy a sugárveszélyes elem a hormonrendszer útján károsítsa a szöveteket. (Zimmermann, 2012)

A jód felvétele és a pajzsmirigy hormonok szintézise

Felnőtt állatokban a pajzsmirigy a vérből aktív, energiaigényes pumpával egy ún. „jód csapda” segítségével képes felvenni a jód ionos formáját. Ez a rendszer 40x nagyobb jód koncentrációt tud létrehozni a pajzsmirigyben, mint ami a vérben uralkodik. A felvett jódid-iont intracellulárisan a thyreoid peroxidáz enzimek elemi jóddá alakítják egy lysosomális rendszer segítségével. Az elemi jód képes a hámsejtek által már előállított óriás fehérjével a thyreoglobulinnal összekapcsolódni, vagy a fehérjéhez már kötött tirozin maradékokhoz bekötni. Amennyiben egy jód kapcsolódik, akkor monojód-tirozin (MIT), ha kettő, akkor dijód-tirozin (DIT) fog keletkezni. Amikor egy monojód-tirozin és egy dijód-tirozin kapcsolódik össze víz kilépése mellett, akkor trijód-tironin (T3) vagy reverz-tironin lesz az eredmény. Két dijód-tirozin összekapcsolódásakor pedig tetrajód-tironin (T4) képződik. A thyreoglobulint a hámsejtek szintetizálják egy kolloid fehérje részeként, ami több mint 120 tirozin molekulát képes megkötni. Ezzel a molekulával a pajzsmirigy így nem csak szintetizálni, de raktározni is tudja a hormonokat.

Amikor a pajzsmirigy ki akarja juttatni ezeket a hormonokat, akkor a thyreoglobulin a hámba jut endocytozis-sal, ott pedig a follikulusok-ba fog belépni. Maga a thyreoglobulin a fehérje rész intracellulárisan lebomlik és igy a véráramba már csak a trijód- vagy reverz trijód-tironin és a tetrajód-tironin fog bejutni. A megmaradt aminosav származékok, amik nem használódtak fel szintén lebomlanak és a belőlük felszabaduló jód újra fel tud használódni az epithel sejtekben. A sejtek a pajzsmirigy hormonokat passzívan diffúzióval a basalis oldalukon tudják leadni és így a vérbe jut. Ezt a teljes folyamatot a hypotalamusz által termelt TSH serkenti, kivételt képez ez alól a passzív diffúzióval történő transzport (1. ábra).(Shahid és mtsai, 2022)

A pajzsmirigy hormonok hatásmechanizmusa

A pajzsmirigy hormonok hatással vannak a test minden sejtjére. Ez a tulajdonság oda vezethető vissza, hogy képes befolyásolja a DNS azon HRE (hormon által aktiválható) szakaszát, mely a különböző metabolikus és sejtvázat alkotó fehérjék expressziójáért felelős. Ezen fehérjék nélkül számos sejt nem képes az egészséges életre.(Zhang és Lazar, 2000)

A pajzsmirigy hormonok receptorai (csak úgy, mint a szteroid és retinoid receptorok) a magreceptorok családjába tartoznak, tehát a sejtmagban találhatók. Mivel a sejten belül találhatóak, ezért a hormonoknak elsőnek be kell jutniuk a citoplazmába. A tiroxin apoláris tulajdonsága miatt könnyen átjut a sejtmembrán foszfolipid rétegén és így a sejtplazmába jut. Ott csatlakozik magreceptorja karboxi-terminális végéhez. A komplex (hormon + receptor) bejut a sejtmagba, majd csatlakozik a DNS már említett HRE szakaszához, így szabályozva a különböző struktúrgének expresszióját. A tiroxin receptorok gyakran dimerizálódnak a retinoid X receptorokkal (RXR). A retinoidok az A-vitamin származékai, melyek jelátviteli molekulaként működnek. Ez a receptorok közötti kapcsolódás specifikusabbá teszi az adott génszakasz felismerését a DNS-en.(Rowe, 1997)

A klinikai manifesztációja a jódhiánynak az egyes korcsoportokban

A pajzsmirigy hormonok nem megfelelő produkciójakor különböző elváltozások, rendellenességek jelentkezhetnek a szervezetben. Ilyen esetekben a klinikai tünetek az egyes korcsoportokban más és más módon jelentkezhetnek (1. táblázat). Megkülönböztetünk alul (hypothyreosis) és túlprodukciót (hyperthyreosis). Az utóbbi esetében fokozódnak a katabolikus (lebontó) folyamatok, melyek hatására nő az alapanyagcsere és az oxigénfogyasztás. Ezt a betegséget Basedow-kórnak nevezzük, melynek jellegzetes tünetei az előre fele domborodó, megnagyobbodott szemek és a lesoványodás.

Alacsony produkció leggyakrabban a csökkent jódbevitelre vezethető vissza. Ilyenkor csökken a pajzsmirigy hormontermelése. Mivel ezek a hormonok a szervezet egészére hatással vannak, hiányának hatásai a teljes testre kihatnak. Attól függően, hogy mikor alakul ki a hormon deficit, eltérő mértékben károsodhatnak a különböző szervrendszerek. Egy később tárgyalt pontban szó esik majd az embrionális korban kialakuló aránytalan törpeségről és a kreténizmusról. A hypothyreosis a szexuális fejlődésre is kihat, felléphet a spermiogenezis és ovuláció zavara. (Zimmermann, 2009)

https://en.wikipedia.org/wiki/Pogona