Táplálékallergia kutyákban

Bevezetés

Ahogy az emberek, úgy az állatok esetében is egyre gyakoribbak az allergiás tünetekkel a rendelőbe belépő páciensek. Jellemzően különböző bőrbetegségek jeleit pillanthatjuk meg ezeken az állatokon, de bármelyik szervrendszerre kiterjedhetnek a tünetek. Az allergiát fontos elkülönítenünk az intoleranciától és a mérgezésektől, ezek nem egy és ugyanazon dolgok. Hogy bebizonyosodjon, tényleg valamely allergiával találtuk szembe magunkat, különböző teszteket hívunk segítségül, majd ezt követően jöhet a kezelés. Az alábbiakban a fent említetteket részletezzük.

Tünetek

Bhagat és mtársai (2017) kutatásai jól leírják a leggyakoribb allergiás tüneteket, melyek között említendőek a bőr-, gastrointestinalis-, haematológiai- és neurológiai tünetek. Respiratórikus tünetek ritkábban fordulnak elő. Az allergiás reakció kialakulásáig jellemzően két évig fogyasztja az adott táplálékot az állat. Tehát a tünetek nem étrend változtatás eredményeként jelennek meg, hanem egy hosszabb folyamat következtében. A tünetek a két év elteltével hirtelen jelentkeznek, az adott allergénre való reakció egy életen át megmarad. Ezt követően minden alkalommal, ahogy az allergénnel találkozik 1 órán belül, vagy maximum 14 nappal később lép fel a tünetegyüttes. Az allergén általában valamilyen fehérje eredetű komponens, mely a piacon lévő legtöbb tápban megtalálható, emiatt nem elég egy másik OTC (=over thecounter) tápra váltani, állatorvosi segítséget érdemes kérni. A bőrtünetek nem specifikusak, emiatt könnyen összekeverhetőek más bőrbetegségekkel, ilyen például az atópiásdermatitis, de ez mint másodlagos bőrbetegség társulhat is az allergiás reakció mellé. Az esetek 10-15%-ban ezt kísérik további gastrointestinális tünetek, mint hányás, hasmenés, felpuffadás. Gyanakodhatunk allergiára, ha az alábbiakat tapasztaljuk: viszketés fülön és végtagokon vagy csak a perineális régióban (ábra1), szőrhullás, bőrpír, külső fülgyulladás (Carlotti, 2013), csalánkiütés, angioödéma az ajak, arc, szemhéjak, fül, nyelv területén. A rüh is sokszor együtt jár az allergiával, gyakranlabrador-retriver keverékeknél(Gaschen és Merchant, 2011).

Egy svájci tanulmányban (Picco és mtársai, 2008) az atópiás és a bőrtünetekkel járó táplálékallergiás kutyák előfordulási arányát vizsgálták. Az ország 418.422 mikrochippel ellátott kutyapopulációjának 85%-át vizsgálva, 11 bőrgyógyász specialista állatorvos közreműködésével, összesen 259 allergiás ebet jegyeztek fel. Ezek közül 183 (70,7%) atópiásdermatitisben, 65 (25,1%) bőrtünetekkel járó táplálékallergiában, és 11 (4,2%) mindkét betegségben szenvedett (ábra2).

Neurológiai tünetként jelentkezhetnek rohamok, rossz közérzet, levertség. Légzőszerv tekintetében beszélhetünk asztmáról, bronchitisről, rhinitisről, illetve krónikus obstruktív tüdőbetegségről (Bhagat és mtársai, 2017). A kor nem szignifikáns, azonban egyes fajták hajlamosabbak a táplálékallergiára. Ilyen fajták a labrador-retriver, westhighlandwhite terrier, goldenretriver,boxer, német juhász (Bigler és mtársai, 2008), uszkár, kokker spániel és a shar-pei(Bhagat és mtársai, 2017).

Kóroktan

Típusok

A táplálék által kiváltott reakcióknak két típusa van, immunológiai és nem-immunológiai eredetű válaszreakciók. Az előbbiek közé tartozik a táplálékallergia, vagy túlérzékenység, ami lehet IgE-mediált vagy nem-IgEmediált immunológiai folyamat. Vagyis egy adott táplálék komponenst, leggyakrabban egy fehérje eredetű anyagot a szervezet antigénnek vél, és téves immunológiai választ vált ki. Ezzel ellentétben az ételmérgezés, a táplálékintolerancia és egyéb étrendi zavarok, nem az immunrendszert aktiválják, hanem általában csak emésztőszervi tüneteket okoznak (ábra3) (Gaschen és Merchant, 2011).