Táplálékallergia kutyákban

Bevezetés

Ahogy az emberek, úgy az állatok esetében is egyre gyakoribbak az allergiás tünetekkel a rendelőbe belépő páciensek. Jellemzően különböző bőrbetegségek jeleit pillanthatjuk meg ezeken az állatokon, de bármelyik szervrendszerre kiterjedhetnek a tünetek. Az allergiát fontos elkülönítenünk az intoleranciától és a mérgezésektől, ezek nem egy és ugyanazon dolgok. Hogy bebizonyosodjon, tényleg valamely allergiával találtuk szembe magunkat, különböző teszteket hívunk segítségül, majd ezt követően jöhet a kezelés. Az alábbiakban a fent említetteket részletezzük.

Tünetek

Bhagat és mtársai (2017) kutatásai jól leírják a leggyakoribb allergiás tüneteket, melyek között említendőek a bőr-, gastrointestinalis-, haematológiai- és neurológiai tünetek. Respiratórikus tünetek ritkábban fordulnak elő. Az allergiás reakció kialakulásáig jellemzően két évig fogyasztja az adott táplálékot az állat. Tehát a tünetek nem étrend változtatás eredményeként jelennek meg, hanem egy hosszabb folyamat következtében. A tünetek a két év elteltével hirtelen jelentkeznek, az adott allergénre való reakció egy életen át megmarad. Ezt követően minden alkalommal, ahogy az allergénnel találkozik 1 órán belül, vagy maximum 14 nappal később lép fel a tünetegyüttes. Az allergén általában valamilyen fehérje eredetű komponens, mely a piacon lévő legtöbb tápban megtalálható, emiatt nem elég egy másik OTC (=over thecounter) tápra váltani, állatorvosi segítséget érdemes kérni. A bőrtünetek nem specifikusak, emiatt könnyen összekeverhetőek más bőrbetegségekkel, ilyen például az atópiásdermatitis, de ez mint másodlagos bőrbetegség társulhat is az allergiás reakció mellé. Az esetek 10-15%-ban ezt kísérik további gastrointestinális tünetek, mint hányás, hasmenés, felpuffadás. Gyanakodhatunk allergiára, ha az alábbiakat tapasztaljuk: viszketés fülön és végtagokon vagy csak a perineális régióban (ábra1), szőrhullás, bőrpír, külső fülgyulladás (Carlotti, 2013), csalánkiütés, angioödéma az ajak, arc, szemhéjak, fül, nyelv területén. A rüh is sokszor együtt jár az allergiával, gyakranlabrador-retriver keverékeknél(Gaschen és Merchant, 2011).

Egy svájci tanulmányban (Picco és mtársai, 2008) az atópiás és a bőrtünetekkel járó táplálékallergiás kutyák előfordulási arányát vizsgálták. Az ország 418.422 mikrochippel ellátott kutyapopulációjának 85%-át vizsgálva, 11 bőrgyógyász specialista állatorvos közreműködésével, összesen 259 allergiás ebet jegyeztek fel. Ezek közül 183 (70,7%) atópiásdermatitisben, 65 (25,1%) bőrtünetekkel járó táplálékallergiában, és 11 (4,2%) mindkét betegségben szenvedett (ábra2).

Neurológiai tünetként jelentkezhetnek rohamok, rossz közérzet, levertség. Légzőszerv tekintetében beszélhetünk asztmáról, bronchitisről, rhinitisről, illetve krónikus obstruktív tüdőbetegségről (Bhagat és mtársai, 2017). A kor nem szignifikáns, azonban egyes fajták hajlamosabbak a táplálékallergiára. Ilyen fajták a labrador-retriver, westhighlandwhite terrier, goldenretriver,boxer, német juhász (Bigler és mtársai, 2008), uszkár, kokker spániel és a shar-pei(Bhagat és mtársai, 2017).

Kóroktan

Típusok

A táplálék által kiváltott reakcióknak két típusa van, immunológiai és nem-immunológiai eredetű válaszreakciók. Az előbbiek közé tartozik a táplálékallergia, vagy túlérzékenység, ami lehet IgE-mediált vagy nem-IgEmediált immunológiai folyamat. Vagyis egy adott táplálék komponenst, leggyakrabban egy fehérje eredetű anyagot a szervezet antigénnek vél, és téves immunológiai választ vált ki. Ezzel ellentétben az ételmérgezés, a táplálékintolerancia és egyéb étrendi zavarok, nem az immunrendszert aktiválják, hanem általában csak emésztőszervi tüneteket okoznak (ábra3) (Gaschen és Merchant, 2011).

A táplálékallergiát leggyakrabban kiváltó antigén a táp egyik alapvető fehérje összetevője. Ilyen összetevő lehet például a tápban bármiféle adalékanyag, kukorica, szója, tejtermékek, búza, tojás, hal, csirke és a marhahús stb. Az összes alkotórész közül a marhahús és a szója okozza a legtöbb bőrtünetet (Hesta és mtársai, 2007). Bhagat és mtársai (2017) összegeztek 15 különböző kísérleti kutatást, amiben 278 kutyát vizsgáltak különböző összetevők által kiváltott táplálék reakciókra. Ezek a kutatások azt mutatták, hogy az allergén a kutyák 69%-ában a tejtermék, a búza és a marhahús volt, míg csak 25%-ban fordult elő a tojás, csirke, bárány és a szója. Érdekesség, hogy a tehéntejben lévő allergén komponens a ß-laktoglobulin, a kazein, a laktalbumin és a bovine szérum albumin.

IgE-mediált

A táplálékallergia típusai közül a gyakoribb IgE-mediált I. típusú hiperszenzitivitási reakció mechanizmusát az alábbiakban ismertetjük. A gastrointestinális (GI) mucosa feladata elsősorban, hogy a bejuttatott táplálékot a szervezet számára felvehető formára lebontsa, és megelőzze a különféle patogének bejutását. A GI barrier egyrétegű epithel sejtekből áll, amik a szoros kapcsolatuk révén (tightjunction) fizikai gátat alkotnak az antigének ellen. A nyálkahártya felszínén vastag mucosa rétegbe tapadnak a különböző mikroorgazmusok és részecskék. A béltraktus magas pH értéke nemcsak az emésztőenzimek megfelelő működéséhez kell, hanem az epe sókkal együtt csökkentik a potenciális patogének bejutását a szervezetbe (Gaschen és Merchant, 2011). A GALT (gut-associatedlymphoidtissue=bélrendszerhez kapcsolt nyirokszövet) az egyik legnagyobb és legkomplexebb részét képezi az immunrendszernek. Ehhez tartoznak a Peyer-plakkok, a bélfodri nyirokcsomók, és a bélfalban lévő nyiroktüszők, mint szöveti képletek, míg az effector terület a hámban és a laminapropriában aktivizált lymphocyták. Először az allergén áthatol a vékonybél nyálkahártyáján (mucosabarrier), így közvetlenül érintkezik az ún. GALT-tal, aminek révén megindul egy immunológiai válasz. Az antigént, egy antigén prezentáló sejt bemutatja a Th2-lymfocita sejtnek, ami ennek hatására interleukinokat (IL-4, IL-10) kezd el termelni. Ezek a citokinek stimulálják a B-sejteket, és kiváltják az IgE termelést. Ezután az IgE molekulák megkötik és szenzitívizálják a hízósejteket (mastocyta), és ha ezeket az érzékenyített sejteket az allergén eléri, akkor kiváltja azok ürülését, így elsősorban hisztamin, proteázok, leukotriének és prosztaglandinok szabadulnak fel, amik felelősek a gyulladásos reakcióért. A nem-IgEmediált allergiánál vagy a glutén érzékenységnél is mastocyta sejt által előidézett III., IV. típusú hiperszenzitivitási válaszreakció indul meg (Bhagat és mtársai, 2017).

Orális tolerancia

Az orális tolerancia azt jelenti, hogy a szájon át a táplálékkal felvett fehérjék és mikroorganizmusok mint allergének nem váltanak immunválaszt, ennek működéséhez ép gastrointestinálisbarrier szükséges. Olyan antigén prezentáló sejtek, mint enterocyták, nyúlványos sejtek, és T-regulátor sejtek kulcsszerepet játszanak az orális tolerancia kifejlődéséhez. A Th3 regulátor sejtek TGFß (transforminggrowthfactor ß) mediátort termelnek, amik IgA termelődést indukálnak a bélben megjelenő antigének ellen. A bélhám sejtek a luminális antigéneket bemutatják az MHC-II komplexnek, így a szervezet sajátjaként tekinti és ezért T-sejtes aktiválás nem következik. Emiatt az enterocyták biztosítják az allergiás érzéketlenséget és hozzájárulnak az orális toleranciához. Az takarmányallergiás állatokban az orális tolerancia felborul, például bélgyulladás eredményeként, amikor a nyálkahártya barrierpermeabilitása megnő, és az allergén felszívódik. Más esetekben a légutakon vagy a bőrön keresztül jutnak be az allergének (Gaschen és Merchant, 2011).

Bőrgyulladás

Kutatásokból kiderült, hogy a TH1-, TH2-, Tregulátor-kapcsolt gének a duodenum nyálkahártyájában nem változtak az eliminációs diéta során, így feltételezték, hogy a bél nem az elsődleges T-sejt aktiváció helye, amely végül is a bőrgyulladáshoz vezet a táplálékallergiás egyedekben. Megállapították, hogy a CD8+ T-sejtek megszaporodtak az elváltozott bőrterületen a kontrollhoz képest. Az még nem tisztázott, hogy bizonyos allergiás kutyák miért mutatnak bőrtüneteket, míg mások emésztőrendszeri tüneteket, vagy mindkettőt(Gaschen és Merchant, 2011).